Virtuálisan bejárható magyar–horvát kulturális örökség

Magyarország és Horvátország közös múltját, kulturális örökségét több mint háromszáz műtárgyon keresztül (melyből 106 tárgy magyar gyűjteményekből származik) ismerteti az a tárlat, amely szeptember 24-én nyílt meg Zágrábban, a Galerija Klovićevi Dvori múzeumban. A kiállítást Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere  a horvát kulturális miniszterrel közösen nyitotta meg.

Mato Celestin Medović: Zvonimir király eljegyzése, 1907. Horvát Történeti Intézet, Zágráb Fotó: Horvát Történeti Intézet, Zágráb

– Magyarország és Horvátország kapcsolata a IX. századig nyúlik vissza – emelte ki a magyar tárcavezető. Kásler Miklós a megnyitón hangsúlyozta: a két nép felismerte, hogy a Szent Korona országainak népeiként együtt kell élniük, imádkozniuk és ha kell, közösen kell harcolniuk.

https://vimeo.com/462388670

Kásler Miklós úgy fogalmazott: a maga nemében páratlan és hiánypótló kiállítás azért jött létre, hogy bemutassa, milyen volt a magyar és a horvát nép viszonya, hogyan hatott egymás kultúrájára, művelődésére, hagyományaira a két nemzet abban a nyolcszáz évben, amikor a két állam egymással egységben, a Szent Korona egyesítő hatalma alatt létezett.

A tárlat műtárgyai között szerepel Horvátország legrégebbi, piros-fehér kockás címeres zászlója 1647-ből, amelyet az Esterházy Magánalapítványtól kölcsönöztek a kiállításra, valamint Szent Lászlónak zágrábi katedrálisban őrzött palástja és Szent István koponyaereklyéje is. Külön szenzációt jelent Bukovac monumentális festménye, a Dubravka, amelyet Horvátországban száz éve nem állítottak ki, és ami a Szépművészeti Múzeum birtokában van. A kiállításon megtekinthető Zrínyi Miklós szablyája és sisakja is, amelyet a Bécsi Szépművészeti Múzeum adott kölcsön. A költő és hadvezér születésének 400. évfordulójára kerekasztal-beszélgetést szervez a Magyarságkutató Intézet.

Az Ars et virtus – Horvátország–Magyarország – 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás a tervek szerint decemberben a Magyar Nemzeti Múzeumban is megtekinthető lesz, de addig is egy része virtuálisan hozzáférhető – tájékoztatta lapunkat a Magyar Nemzeti Múzeum. Mint közleményükben írják, a kiállítási projekt célja, hogy a horvát–magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassa, ezáltal erősítse a két nemzet összetartozás-élményét. A közös kiállítás létrehozásának ötlete 2018 végén merült fel, és a 2019-es tárgyalások, az együttgondolkodás és a szakmai koncepció kialakítása után 2020-ra egy nagyszabású kiállítás terve bontakozott ki. A megvalósuláson mindkét ország részéről több kurátor dolgozott, és kilenc magyar közgyűjtemény kölcsönözte műtárgyait hozzá.

Mato Celestin Medović: Zvonimir király eljegyzése, 1907.
Fotó: Horvát Történeti Intézet

A jelenleg hatvan tárgyból, nyolc egységből álló, virtuálisan bejárható tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben három nyelven: magyarul, horvátul és angolul. A középkor meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak. A reneszánsz hatásai külön fejezetben kaptak helyet: a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A kora újkori érintkezéseknél különlegesnek tekinthető a magyar–horvát államközösség heraldikai reprezentációja, amelyben a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a bemutatására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több példát is felsorakoztatnak a kurátorok. Külön szekció mutatja be a korszak emblematikus családját, a Zrínyiket.

Az osztrák–magyar kiegyezést követően, már a dualizmus idején, 1868-ban rendeződött Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonya is: Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, ám ezen belül a horvátok külön területtel bíró politikai nemzetet alkottak. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe, a világra nyitott, virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának. A két ország közötti mobilitást jól érzékeltetik a nemesi életutak. A XVII. századtól kezdve számos jelentős politikai karriert befutó horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, illetve magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülésének bemutatására létrejött, nagyszabású 1885-ös és 1896-os kiállításokon. A virtuális tárlaton külön egység taglalja a XIX. századi építészeti kapcsolatokat.

A Magyar Nemzeti Múzeumban létrejövő kiállítást és a virtuálisan bejárható kiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A tárlatot négyszáz oldalas, huszonegy tanulmányt magába foglaló katalógus egészíti ki.