Fel a fejjel, ki a mellel, gyáva ember, aki nem mer! – kiáltja el magát Csipike az óriásnagy bükkfa lakója, bátorítva az erdőben élő társait. Csipike folyton-folyvást szervezkedik, figyel és fülel. Bőgőórákat ad a szarvasnak, tanítja a bolhás nyulat, Kukucsit a lusta vakondot, meg a reggel-este daloló madarat. Fodor Sándor kalandos és humoros meseregénye szeretetre tanít minket úgy, hogy közben észre sem vesszük, hogy az erdő lakói a legjobb barátainkká válnak.