Európa és a Kelet találkozása egy különleges otthonban

Amikor Korcsolán Orsolya nemzetközi hírű hegedűművész és férje, Sugár Gergely, a Bécsi Szimfonikusok kürtművésze többéves Távol-Kelet Kuala Lumpur-i munka után Bécsbe költözött, szeretett bútoraikat és különleges szőnyegeiket is magukkal hozták. Szerencséjük volt, mert olyan lakást találtak, amelyet tökéletesen családjuk igényeihez, mindennapi életükhöz tudtak igazítani – olvasható a Lakáskultúra cikkében.

– Az 1800-as évek végén épült ház egyik hatalmas lakásában Parisini grófnő élt. Halála után leválasztották az ingatlant, ekkor jutott nekünk a kisebbik része. Mivel a ’60-as évek óta semmihez nem nyúltak, lehetőségünk volt beleszólni a felújításba is, én választhattam ki az összes burkolatot, a színeket. Fontos szempont volt a bútoraink elhelyezése, e tekintetben fájdalmas döntéseket is kellett hoznunk, például az antik kínai esküvői ágyunk nem fért be – idézi fel Orsi az átalakítást.

Fotó: LAKÁSKULTÚRA/KORCSOLÁN ORSOLYA

A muzsikus házaspár régi építésű házban keresett lakást, hiszen a napi gyakorlás így kevésbé okoz gondot: a majd 4 m-es belmagasságú terek és a vastag falak szinte elnyelik a hangot.

– Olyan otthont akartunk, ahol van gyerekszoba, külön háló, és itt még egy gyakorlószobát is kialakíthattunk. A lakás egyébként az I. kerületben van, közel a Konzerthaushoz és a Musikvereinhez, ahol Gergő zenekara játszik, és a Palais Pálffyhoz, ahol a zeneiskolám van – folytatja vendéglátónk.

A lakásba lépve nagy, egyik oldalán végig ablakos előtérbe jutunk, ez a helyiség a sok fénytől olyan, mint egy hangulatos télikert, és mivel belső udvarra néz, kifejezetten nyugodt, csendes, tavasztól akár napozni is lehet itt. Az Orsi által választott fekete-fehér padlóburkolat a konyhában folytatódik. Már az első pillanatban feltűnnek a jellegzetes keleti szekrények, amelyeket kelet-európai antik bútorokkal és néhány izgalmas modern darabbal párosítottak.

Fotó: LAKÁSKULTÚRA/KORCSOLÁN ORSOLYA

– Az örökölt és az új életünkben vásárolt antik darabok remekül illenek egymáshoz. Szenvedélyem a régi bútorok gyűjtése, bevallom, ez volt az egyik oka, hogy elfogadtuk az ázsiai szerződést – magyarázza a hegedűművész. – A magunkkal hozott bútorok többsége kínai, de pár indonéz, balinéz, tibeti és burmai példány is van közöttük. Nagyon szeretjük a szőnyegeket, és egy pakisztáni kereskedőtől sokat tanultunk róluk. Egyedi, használt vagy antik darabokat választottunk, nem a tökéletesség volt a fő szempont. Így került a lakásba két afgán szőnyeg, egy nomád balouch és a nappaliba egy varázslatos perzsaszőnyeg.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.