Függőség receptre?

Nyugat-Európa és Amerika több államában engedélyezik a marihuánát már nemcsak orvosi használatra, hanem rekreációs célokra is, vagyis ­hatalmas piac rejtőzik a fűben. Találkozni olyan hazai politikussal, aki szószólója a szer legalizálásának. Törekvéseit nemigen koronázza siker, mivel a magyar lakosság 73 százaléka ellenzi a cannabis legalizációját. Közülük ­kevesen tudják, hogy a kender orvosi felhasználása megengedett.

Rendőrök készülnek megsemmisíteni a lefoglalt cannabist az indiai Agartalában Fotó: Jayanta Dey Forrás: Reuters

Kisebb felháborodást váltott ki a konzervatív, kertvárosi közösségekben, amikor 2005-ben Amerikában bemutatták a Nancy ül a fűben sorozatot. A történet szerint egy frissen megözvegyült kertvárosi anyuka a család megélhetését marihuánaüzletből kénytelen fedezni. A fekete komédiával kevert dráma nem is férhetett bele a négy nagy amerikai adó műsorfolyamába, hanem a sokkal szabadabb kábelcsatornákon debütálhatott, igaz, ott nyolc évadot élt meg, és számos elismerést, díjat sepert be.

A kritikusok rendre egyetértettek, hogy a sorozat a XXI. századi társadalom egyik fontos kérdését, a cannabistermesztést és -terjesztést járja körül. Ma nemcsak Amerikában és Európában, hanem világszerte a marihuána a legelterjedtebb drog. Az Európai Kábítószerügyi és -függőségi Megfigyelő Központ adatai szerint csak Európában legalább 22 millióan használják, és ennek szemmel látható negatív egészségügyi hatása van. 2014-ben például francia kutatók bizonyították, hogy van összefüggés a cannabis fogyasztása és az időskori szív- és érrendszeri problémák között.

Dolgozni látomásszerűen

Most februárban hozta nyilvánosságra az Oxfordi Egyetem a kanadai McGill Egyetemmel közösen készített kutatását, amely bizonyítja, hogy a tinédzserkori marihuánahasználat szinte biztosan felnőttkori depressziót eredményez. Az adatok megdöbbentők: a füvező fiatalok mindössze hét százaléka nem lesz depressziós felnőttkorban. A betegek száma 400 ezer az Egyesült Államokban, 25 ezer Kanadában és 60 ezer Nagy-Britanniában.

Andrea Cipriani oxfordi kutató szerint mind elkerülhették volna a káros hatásokat, ha fiatalkorban komolyan veszik a veszélyeket. Gabriella Gobbi, a McGill Egyetem pszichiáterprofesszora annyit tesz hozzá, hogy múlt októberben Kanada engedélyezte a cannabis használatát 18 év felett, így most a tinédzserek „veszély nélküli növénynek” tekintik az indiai kendert és annak kivonatát. Thiery Henriette klinikai pszichológus felhívja a figyelmet, hogy a kábítószerek hatása különösen kiszámíthatatlan, „ha más hatóanyagokat is tartalmaznak, vagy nem megfelelő minőségűek”. A fiatalokhoz kerülő szerek illegális drogok, így azok „korrekt minőség-ellenőrzése szóba sem kerülhet, emiatt a kockázat mindig fennáll”.

Magyarországon is gyakran fordulnak cannabisfogyasztás után depressziós tünetekkel és/vagy pánikrohammal pszichológushoz. Misi naponta szívott jointot, mert „ellazította”, „kreatívvá tette” és „szinte látomásszerűen tudott dolgozni”. Ez pedig nagyon hasznos, hiszen Misi elvont képeket fest. Aztán meglátta a Kék Pont Alapítvány Tépőzár programját, és gondolta, kipróbálja. A program a rendszeres marihuánafogyasztók számára tűzött ki harmincnapos detoxikálási időtartamot, ezalatt a résztvevők nem szívhattak egyetlenegyszer sem.

– Az első hatás, amit tapasztaltam, hogy sokkal éberebben aludtam – meséli Misi. – A munka is nehezebben ment a felpörgetett, álomszerű órák nélkül. Viszont rájöttem, hogy ezek az élmények uraltak engem, most erősebb vagyok, és büszke az akaraterőmre – veregeti magát vállon, bár bevallja, hogy mióta nem füvezik, láncdohányos lett.

A cannabisfüggőség kérdéseit sokan és sokféle módon vitatták már. A legalizálást pártolók szerint a marihuána kis mennyiségben (tehát néhány spangli erejéig) nem tud függőséget okozni. Gaál Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyula-kórház főorvosa szerint azonban nem a mennyiség a lényeg, hanem a marihuánában található THC (tetrahidrokannabinol) molekula, amely minden mennyiségben függőséget okoz. Ráadásul az elmúlt években megsokszorozódott a növények THC-tartalma.

– A hatóanyag-tartalom tíz évvel ezelőtt hat százalék körül mozgott, ma ez a szám 27 százalék. Az évek folyamán egyre inkább igénnyé vált, hogy a termesztők minél jobb minőségű cannabist áruljanak, mert így tudták biztosítani, hogy tőlük vásároljanak a legtöbben – magyarázza a jelenséget Fülöpné Csákó Ibolya gyógyszerész-jogász, az ORFK Bűnügyi Főosztálya főreferense.

A Kék Pont Alapítvány azzal próbálja ellensúlyozni a problémát, hogy véleményük szerint, ha valaki cannabis után sóvárog, az messze nem olyan kezelhetetlen, mint a kemény drogok vagy az alkohol iránti vágy esetén. Szerintük a probléma, hogy Magyarországon az emberek jointot szívnak, ami akár önálló drognak is tekinthető, mivel az addiktív dohányhoz adják hozzá a cannabist.

A problémák ellenére Nyugat-Európa és Amerika több államában engedélyezik a marihuánát már nemcsak orvosi használatra, hanem rekreációs célokra is, vagyis hatalmas piac rejtőzik a fűben. Jelenleg az Egyesült Államok tíz államában lehet speciális üzletekben szabadon vásárolni, az amerikaiak 65 százaléka pedig egyetért a teljes legalizálással. Már jelenleg is hétmilliárd dolláros üzlet évente Amerikában a legális cannabis, így nem csoda, hogy virágzik a cannabislobbi, amely tavaly 2,5 milliárd dollárt fordított érvei propagálására.

Rendőrök készülnek megsemmisíteni a lefoglalt cannabist az indiai Agartalában
Fotó: Reuters

Legalizációs trend

Az Arcview Market Research világpiaci jelentéséből kiderül, hogy Amerika, Kanada és Mexikó mellett Európában várható a legnagyobb piaci növekedés. Kanadában 2020-ra 6,5 milliárd dolláros bevétel, míg Mexikóban 2022-re 99 millió dolláros bevétel várható. Európában a német piac a legígéretesebb, itt a gyógyászati célú cannabisfogyasztás nyomán 2022-re a marihuánapiac elérheti az 1,6 milliárd dollárt. Nagy-Britanniában a kutatók valószínűsítik, hogy hamarosan a rekreációs célú használatot is engedélyezni fogják, így 2022-re 288 millió dollár bevételt hozhat a legális füvezés. Svájcban ugyanez a szám 163 millió dollár, Olaszországban 156 millió dollár lehet.

A legalizációs trend egyes szakértők szerint annak köszönhető, hogy ma már rendelkezésre áll a technológia, amellyel a cannabis egy másik összetevőjét, a nem pszichoaktív kannabidiolt (CBD) biztonságosan ki tudják nyerni a növényből, és képesek a THC-vel vegyítve gyógyszerként használni. A legismertebb, a két összetevőt azonos arányban tartalmazó gyógyszer a Sativex, amelyet több mint tíz országban – köztük Magyarországon is – felírhatnak az orvosok szklerózis multiplexszel összefüggő görcsökre és fájdalomra. Egyéb esetekben a neuropátiás fájdalom és a kezelhetetlen daganatos megbetegedések esetén használják fájdalomcsillapítóként.

Bizonyos kutatások szerint az Alzheimer-kór okozta leépülésen is segíthet, mivel fokozhatják a minden emberben megtalálható kannabinoid vegyületek (endokannabinodok) hatását. A test kannabinoid-rendszere különféle élettani folyamatokban vesz részt, köztük a fájdalomérzet és az emlékezés rendszerében. A Bonni Egyetem egereken végzett kutatása szerint amikor az emlősök endokannabinoid rendszere az öregedés folytán gyengül, a kívülről bevitt fitokannabinoidok (a cannabis és néhány más növény által termelt vegyületek) pozitív hatásúak lehetnek. Bonnban az idős egerek a kezelés hatására jobban tudtak teljesíteni, különösen a tárgyfelismerési feladatokban.

A Sativexet Magyarországon alig néhány orvos írja fel, a kritikusok szerint azért, „mert nem merik”, félnek a szakma válaszától. Tény, hogy a gyógyszert nem támogatja a társadalombiztosítás, így aki mégis használná, annak mélyen kell a zsebébe nyúlnia. A havi száj­spray ára 500–800 euró között mozog, de Európa más országaiban sem egységes, hogy kinek kell fizetnie a drága gyógyszerért.

Büntetés vagy tb-támogatás

Egyes vélemények szerint a hazai lobbisták szeretnék elérni, hogy a cannabistartalmú gyógyszerek kapjanak egyrészt tb-támogatást, másrészt a rekreációs használat is bevett szokássá váljon. Fülöpné Csákó Ibolya azonban felhívja a figyelmet, hogy jelenleg még „Európa is keresi az útját az alkalmazásnak. Az országok egy része, többek között Dánia, csak gyógyászati célra engedélyezi, máshol, például Luxemburgban, már létezik a rekreációs felhasználás. Sokan hivatkoznak a hollandokra, ahol azonban folyamatosan szigorítják a szabályokat.”

Az anomáliákra próbálta felhívni a figyelmet Alex Berenson író, a The New York Times tényfeltáró újságírója is, aki legújabb kötetében orvosi kutatásokra hivatkozva közli, hogy a cannabislegalizáció veszélyeket rejt, mivel a marihuána fogyasztása „sok esetben elmezavart, a mentálisan sérülékeny embereknél skizofréniát okozhat”. Berenson szerint a legalizáció a politikai korrektség térhódításának köszönhető.

A 80-as években, az AIDS-járvány idején fedezték fel a cannabistermékek fájdalomcsökkentő hatását, és mivel akkor számos beteg homoszexuális volt, ma a csoportból sokan támogatják a marihuána fogyasztását. Hasonló a helyzet a színes bőrűek esetében, mivel a 90-es években főként feketék kerültek börtönbe cnnabishasználat miatt, ez Berenson szerint elég érv a legalizálók kezében, hogy rasszistának minősítsék a tiltó rendelkezéseket. A könyvet az angolszász sajtóban folyamatosan bírálják, bár néhány lap elismeri, hogy a marihuána kérdése „problémás”.

Magyarország a szakértők szerint összességé­ben kedvező helyzetben van. Alacsony kockázatú ország a cannabis csempészete szempontjából, 2017-ben mindössze 2,2 tonna marihuánát foglalt le a rendőrség, főleg Szeged és Röszke környékén. Kisebb mértékű magyar termesztés is létezik, körülbelül három-ötezer tővel, de ez messze elmarad a 2009 és 2011 között tapasztalt 40-50 ezer tőtől. Akkor Csehországban élő vietnamiak rendelték meg és tartották fenn az ültetvényenként három-négyezer tőből álló üzletágat. További előnye, hogy Közép-Európába akkor jutnak el a trendek, amikor már többé-kevésbé látható a nyugati országok útkeresésének eredménye. Így mikor legközelebb a döntéshozók elé kerül a kérdés, bőséges nyugati szakirodalomból és esetkörből válogathatnak.