Ha megfelelően értékelnénk a magunk nyelvtudását, ha nem tennénk úgy, mintha kizárólag magyarul tudni maga lenne a középkori ostobaság, akkor új szempontokat is elő lehetne hozni. Mint például a határon belüli kommunikáció javítását. Be lehetne például vezetni, sőt talán a felsőoktatásba belépés feltételeként meg is lehetne követelni a magyarnyelv-vizsgát. Lenne egy jó erős kis teszt nyelvtani feladatokkal, fogalmazással, írásos és hangzó szöveg értésével.
A felsőoktatásban ugyanis állítólag kötelező az írás, az olvasás, a szövegértés, a helyesírás. Legalábbis annak illene lennie. Mi sem illusztrálja jobban ezen ismeretek hiányát a diplomások között is, mint Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó nyelvtani ámokfutása – folyt és fojt közötti különbség. Bangónénak óvónői, Kunhalminak kommunikációs és politológusdiplomája van. Mint tudjuk, Kunhalmi e két diplomát nyelvvizsga hiányában hosszabb ideig nem tudta átvenni. Ha a felsőfokú magyarnyelv-vizsga is elég lett volna neki, hamarabb jutott volna a diplomához, és nem vált volna talán nevetségessé.
Vajon ha nálunk bevezetnék az anyanyelvűeknek is a magyarnyelv-vizsgát (biztos nagyobb értéke lenne, mint a három hónap alatt teljesíthető lovárinak), hány ember tudná teljesíteni? Ha bemeneti követelmény lenne, hányat vennének fel a felsőoktatásba? És hányan nem tudnák átvenni a diplomájukat? Nem csak politikusok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!