Padlóra fektetett Krisztus

Prokop Péter, a 2003-ban elhunyt, kalocsai születésű, expresszionista kifejezésmódú festőművész, a XX. század egyik legismertebb magyar pap festője a bizonyíték rá, hogy igen, lehetséges.

Az alkotások jelentős részét a gerendák és a tető miatti térvesztés után rendhagyó módon állítot- ták ki Fotó: Astriceum Érseki Múzeum

Lehet-e valaki egyházi ember és autonóm művész egyszerre? Prokop Péter, a 2003-ban elhunyt, kalocsai születésű, expresszionista kifejezésmódú festőművész, a XX. század egyik legismertebb magyar pap festője a bizonyíték rá, hogy igen, lehetséges. Nem is akárhogy. Prokop képeiből és könyveiből is kitetszik, hogy az Istennek szentelt élet, a vallásos elmélyülés egyáltalán nem akadályozza, sokkal inkább inspirálja és erővel tölti meg a művészi kibontakozást. Mindez viszont nem jelent vonalasságot, és nem írható le pusztán egyházi művészetként sem, habár Magyarországon, Rómában és Amerikában is készített freskókat, mozaikokat, oltárképeket, és jellemző rá a bibliai témájú kompozíció.

Művészi munkásságának legjelentősebb részét mégis festményei és grafikái alkotják, melyek többségén a szakrális művészet, az ars sacra megújítására törekedett. A korábbi korok Mária-ábrázolásait írásaiban is bírálta, és művészetében is jócskán eltért azoktól. A különféle „izmusok” hatása jól kivehető a képein, legyen szó portréról, városábrázolásról vagy bibliai tematikáról.

Az alkotások jelentős részét a gerendák és a tető miatti térvesztés után rendhagyó módon állították ki
Fotó: Astriceum Érseki Múzeum

A kalocsai Astriceum Érseki Múzeum falai között 2018 júniusa óta látható 145 alkotásból álló állandó tárlat a több ezer képből álló grandiózus Prokop-oeuvre-nek csupán töredéke, mégis kiváló keresztmetszetét képezi. Prokop Péter ugyanis gyerekkora óta megállás nélkül alkotott. 1945 és 1948 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, melyeket kényszerűségből – egyházmegyei szolgálatra való visszarendelése miatt – félbeszakított, de Rómában, az Accademia di Belle Arti di Román sikeresen lediplomázott, ugyanis 1956 után Belon Gellért atya biztatására Olaszországba emigrált, így mintegy 42 éven át Rómában alkotott.

Képei ma is elképesztő erővel bírnak: élettel teli, élénk színei, letisztult, olykor végletekig redukált formái roppant kifejezőek, a laikusokra és a tanult műkedvelőkre egyaránt lenyűgözően hatnak. Példaképei, Csontváry Kosztka Tivadar és Aba-Novák Vilmos hatása némely képein tagadhatatlanul érződik, Prokop azonban sajátos festészeti nyelvet alakított ki magának, alkotásain előszeretettel használ injekciós tűt az alakok kontúrjainak megrajzolása, megfestése során.

Művészete tanúságtétel és evangelizáció is egyben, befogadásához mégsem kell mélyen hívőnek lenni, festői kifejezésformái önmagukért beszélnek.

A tárlat anyaga egy igazán exkluzív, 2016-ban átadott, letisztult stílusú múzeumi épületegyüttesben tekinthető meg. Tágas kiállítótereken keresztülhaladva jutunk el a Prokop-műveket rejtő klimatizált, látszó gerendás tetőtéri helyiséghez, amely az új és a régi, barokk épületszárny, az egykori kanonokház metszéspontjában található. A tér a kiállított képek számához mérve – szinte zsúfolásig van töltve – meglehetősen szűkösnek hat. Az alkotások jelentős része talán a gerendák és a tető miatti térvesztés következtében lettek rendhagyó módon kiállítva, ezek ugyanis a földre helyezve, keretüknél fogva a padlóra erősítve láthatók. Így némely képek takarásba kerültek, ráadásul lehajolva-leguggolva szemlélhetők csak igazán élvezetesen.

Prokop Péter egykori ecsetei és spatulái is láthatók a tér túlsó felén – bár ez csak találgatás, se életrajz, se képaláírások nincsenek a kiállítótérben –, ahol a padlóra téve néhány Krisztust ábrázoló grafikája is helyet kapott, némileg műtermi hangulatot keltve a látogatóban.

A képek közti tájékozódást kiállításvezető kiadvány „segíti”, de bonyolultsága miatt többet árt, mint használ. A némileg elhibázott kiállításrendezési megoldásokkal operáló tárlat a tematikus csoportokba rendezett Prokop-képek koncentrált jelenlétének köszönhetően így is kihagyhatatlan.

(A Prokop Péter festészetét bemutató, „Akit szeretett Jézus” című állandó kiállítás hétfő kivételével mindennap látogatható az Astriceum Érseki Múzeumban – Kalocsa, Szentháromság tér 2–3.)