Kattints és imádkozz!

Néhány héttel ezelőtt a Vatikánban bemutatták az okosrózsafüzért, amely bizonyára elsősorban nem az idősebb korosztály imádkozási szokásait hivatott erősíteni.

A katolikusok között a legelterjedtebb imaformák egyike a rosarium, vagyis a rózsafüzér. Története sok száz éves, de egyes vélemények szerint akár másfél ezer esztendőnél is régebbi lehet. Legalábbis, ha elfogadjuk, hogy a III. században élt Remete Szent Pál, amikor kavicsokat használt a miatyánk számlálására, már egy ősi rózsafüzér alapján imádkozott. A legenda az olvasó születését Szent Domonkoshoz köti: amikor az albigensek ellen kért közbenjáró segítséget Máriától, maga a Szűzanya nyújtotta át neki a rózsafüzér „prototípusát”. Ha ez nem bizonyítható is, kétségtelen: a rózsafüzér elterjesztéséért legtöbbet a dömések, a karthauziak és a ferencesek tettek. Mai tartalmát egy német karthauzi szerzetes, Heinrich von Kalkar adta, ekkor került minden tizedik üdvözlégy elé egy miatyánk. Erre az időre tehető az is, hogy a tíz-tíz üdvözlégyhez karthauzi és domonkos apácák hittitkokat és elmélkedéseket kapcsoltak Jézus és Mária életéből. Az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges olvasó Boldog Alanus de Rupe XV. században élt francia teológus „találmánya”, akit a rózsafüzér apostolának is szoktak nevezni. Az örvendetes olvasó ötven üdvözlégyével Jézus fogantatásának, születésének és gyermekkorának titkaira emlékeznek az imádkozók, a fájdalmas olvasóban Jézus szenvedéstörténetére, a dicsőséges olvasó imádkozása során Jézus feltámadására.

Ezerötszázhúszban X. Leó pápa hivatalosan is jóváhagyta a rózsafüzért, s azóta alig volt olyan római pápa, aki valamilyen formában ne ajánlotta volna a szentolvasó rendszeres imádkozását. VIII. Orbán a XVII. században a keresztények gyarapodásának nevezte a rózsafüzért, V. Pius pápa a tévedés és az eretnekség elkerülése eszközének, VIII. Kelemen a keresztények üdvösségének, II. János Pál pedig úgy fogalmazott egy apostoli levelében, hogy a rózsafüzér imádkozása Krisztus arcának szemlélése Máriával. Növelte a szentolvasó népszerűségét a hozzá kapcsolt búcsúk sora, és az elterjedését segítették a rózsafüzér-társulatok is.

Ennek ellenére a múlt század második felétől sok más hitbuzgalmi formához hasonlóan a katolicizmuson belül a szentolvasó népszerűsége is csökkenni kezdett. Ennek a jelenségnek az általános szekularizáción kívül egyéb okai is lehetnek. Nem tűnt el soha, sőt olykor, kiemelt alkalmakkor – például XVI. Benedek pápa 2007-es mariazelli látogatása előtt – hatalmas tömegek is imádkozták, de a rózsafüzér-társulatok tagsága sok helyen alig-alig gyarapodott fiatalabb belépőkkel, így ezek akár még Magyarországon is sokfelé elöregedtek és kihaltak. A szentolvasó használatában jól észrevehető a hatalmas generációs különbség. Az utóbbi időben leginkább ékszerként tűnt fel különféle sztárok nyakába akasztva, ami a jóváhagyott használaton kívüli mágikus divat újjáéledését is jelenti. A XVIII–XIX. században ugyanis az imádságon kívül nagyon sokfelé babonás megfontolásból is használták: a rózsafüzér szemeit lenyelték különféle betegségek ellen, magát az olvasót forgószélbe dobták a viharban táncoló boszorkányok távoltartására, vagy akár éjszakára a kilincsre tekerték, hogy ne érje rontás a házban alvókat, de használták tűzvész távoztatására vagy a kisgyermek megóvására is. Valószínűleg hasonló okokból lett pár évtizede a gépjárművel közlekedők kedvelt díszítőeleme: a rózsafüzér nem is olyan régen még számtalan visszapillantó tükrön himbálózott.

Alighanem lelkipásztori megfontolások vezették a fejlesztőket néhány hónappal ezelőtt, hogy a januárban bemutatott pápai „Click To Pray” (kattints és imádkozz) honlaphoz és telefonos alkalmazáshoz kapcsolódva néhány héttel ezelőtt a Vatikánban bemutatták az okosrózsafüzért, amely bizonyára elsősorban nem az idősebb korosztály imádkozási szokásait hivatott erősíteni, hanem inkább a digitális eszközöktől elszakadni képtelen Y és Z generáció tagjait. Ennek megfelelő az okosrózsafüzér formatervezése is, amely valóban divatos karkötőszerűség, amelyen a hagyományos, mondhatni, „butarózsafüzérekhez” képest szokatlanul szélesre dizájnolt kereszt lóg. Az érintőképernyő miatt más megoldás nem is nagyon kínálkozhatott volna. Az ékszerszerűséget a szentolvasó szemeinek anyaga is tükrözi: tíz achát- és hematitgyöngy keretezi a digitális keresztet. Az okosrózsafüzér egy keresztvetéssel aktiválódik, és a menüből lehet választani, a modern imádkozó mire vágyik: melyik rózsafüzért szeretné elmondani, vagy esetleg más imádságot, hittani ismeretének a bővítését, elmélkedést a napi evangéliumról vagy egyebet. Ha igazak a hírek, a hagyományos szentolvasóhoz képest az okosrózsafüzérnek megkérik az árát, 99 euróba kerül, vagyis valóságos Rolls-Royce a legtöbb régimódi fapados szentolvasóhoz képest.

A modern technikai eszközök egyházi használatával kapcsolatban sokféle vélemény létezik, sőt szentszéki állásfoglalások is születtek már. Magyarországon is évek óta hódít a az okostelefonra készült zsolozsmaapplikáció: a vastag breviárium helyett könnyen elfér az ember zsebében, ráadásul lapozgatni sem kell. És bár már évek óta létezik digitális misekönyv, sokan vélekednek úgy, abszurd és elképzelhetetlen, hogy körmeneten monitort vagy misén számítógépet, esetleg iPadet, mobiltelefont áldjanak meg és incenzáljanak, vagyis füstöljenek körül tömjénezővel ünnepélyesen. Most már viszont vígan meg fogják áldani modern korunk vívmányát, az okosrózsafüzért.

Nehéz lenne megmondani, hogy az okosrózsafüzér hoz-e majd változást a fiatalok imádkozási szokásaiban, de biztosan furcsa jövő lesz, amikor nem a szülők, nagyszülők, hittanárok tanítják meg a gyerekeknek a lefekvés utáni imát, hanem egy mobilapplikáció vagy egyenesen egy robot.