De hogyan kerülhetett az igen kvalitásos olajfestmény a ferencesekhez, és végül miért jutott ilyen siralmas állapotba? A pontos válasz nem ismert. A ferences rend évszázadokon keresztül megszakítások nélkül volt jelen a mai Budapest területén épített több kolostorában, ám a török hódoltság idején feladni kényszerültek rendházaikat. 1686-ban a budai vár felszabadítására összegyűlt csapatok mellett tábori lelkészként valamennyi magyar franciskánus rendtartomány tagjai közül voltak jelen szerzetesek, és a moszlim hódítók kiszorítását követően több helyen le is telepedtek. A vízivárosi kolostort a bosnyák rendtartomány tagjai építtették, miután a pesti rendházból távozniuk kellett. Először kis házikóban éltek a mai Csalogány és Gyorskocsi utca sarkán, majd amikor megkapták a török dervisek házainak egy csoportját, ezen a területen emeltettek templomot és kolostort. A Fő utcai épület a Batthyány tér közelében 1691-re készült el. Később mind a két épületet megnagyobbították vagy újjáépítették. Az 1757-re befejeződött munkálatok eredményeként hatalmas épületegyüttes magasodott a Duna partján. A konvent méreteire jellemző, hogy több alkalommal működött benne a rendtartomány hittudományi főiskolája, és előfordult, hogy száz szerzetest helyeztek el itt.
A Szent Ferenc sebei templom Pest-Buda egyik legszebb barokk épülete lett. Oltárképei, szobrai, szószéke, de még a padok is gazdagon díszítettek, magas művészi színvonalat mutatnak. Vélelmezhető, hogy a kolostor belső berendezése is igényes volt. Már a XVIII. század első felében is olajképek voltak az ebédlőben; összesen tíz darabot említenek a leltárkönyvek. Mindez abból a szempontból lehet érdekes, hogy esetleg a Fő utcai kolostorból származik a kép. Ha így van, akkor ez a mesternek egy korai alkotása, amelyet a húszesztendős vagy még fiatalabb Falkoner József Ferenc készített. Hiszen a vízivárosi kolostort 1785-ben II. József rendelkezésére el kellett hagyniuk a szerzeteseknek, s ünnepélyes körmenetben ekkor vonultak át az Ágoston-rendiek megürült Landstrassei – Országút, ma Margit körút – kolostorába, amelyet Batthyány József bíboros hercegprímás közbenjárására elfoglalhattak.
