Lennél-e a feleségem?

Melyik lány ne álmodott volna arról a pillanatról, amikor kedvese letérdel, és kéri, hogy egy életen át maradjon mellette? A közösségi média térhódítása nyomán azonban sokaknak már nem elég a gyertyafényes vacsora, inkább Instagram-kompatibilis különlegességre vágynak. A piac reagált: az esküvőszervezők mellett megjelentek a lánykérésszervezők.

Kínai csiliüzem alkalmazottja kéri meg barátnője kezét paprikából formázott szíveken Fotó: China Stringer Network Forrás: Reuters/Stringer

Az elmúlt években december nem jelentett bizonyosságot a havazásra. Gábor ezért hógépet is hozatott, hogy műhó hullhasson Katával a fejükre, amikor a lány könnyek között kimondja: „Persze, hozzád megyek.” Gábor ugyanis nem akart szokványos vacsorával egybekötött lánykérést. Tudja, hogy szerelme imádja a telet, rendszeresen járnak együtt síelni, ezért úgy gondolta, a budai hegyek december elején kiváló díszletül szolgálnak majd. Fél év megfeszített szervezés nyomán Nagykovácsitól nem messze, egy eldugott tisztáson készült a meglepetés, és még az ég is kegyes volt, Gábor a havas fák előtt térdelhetett le. Némi problémát okozott, hogy a mesebeli helyszínhez tartozó kivilágított asztalt mire állítsák biztonságosan a hóban, de a rendezvényszervező gyorsan szerzett egy kisebb emelvényt. A két pincér már nem volt ilyen szerencsés, nehezen találták meg a helyszínt, majd csúszkáltak a havas földúton, és mivel a pár egy órát késett, fagyoskodhattak a hidegben (zsúfolódhattak a furgonban), hogy az igen után elkezdhessék felszolgálni a pezsgőből és forró csokoládés gyümölcsökből álló falatkákat. Az esemény a pár számára mesebelire sikerült. Kata, bár nem értette, miért akar kedvese feltétlenül kirándulni, az erdei séta végére határozottan fázni kezdett. A tisztáson azonban, amikor Gábor letérdelt, és elmondta, mennyire szereti, majd előhúzta a gyűrűt, a hó pedig a gépnek köszönhetően hullani kezdett, igazi örömkönnyekkel sírt.

Félelem vagy lustaság

Gábor marketingmenedzserként dolgozik, így nem okozott neki gondot, hogy kreatívan álljon a lánykéréshez. Ő egyike azon keveseknek, akik Sashalmi Attila, a Meglepkék élménykutatója szerint önálló ötleteket találnak ki. A cég Magyarországon és időnként Európában szervez lánykéréseket. Vőlegényeik azonban rendre a honlapon található portfólióból választanak saját ötlet helyett.

– Ez nem igazán lustaság, inkább a félelemnek tudható be. Ma a nők egyre vagányabbnak mutatják magukat, ezért a férfiak azt hiszik, bárhogy megkérhetik a kezüket. Továbbá félnek, hogy amit kitalálnak, azt a nő túl giccsesnek találja majd, esetleg kineveti őket, ezért vagy maradnak a klasszikus formáknál, vagy a már másoknál bevált csomagajánlatok közül választanak – magyarázza a szakember.

A legnépszerűbb ezek közül a helikopteres sétarepülés, melynek során a Citadella fölött a cég munkatársai molinót feszítenek ki, rajta a kérdéssel, a férfi pedig a helikopterben kéri meg kedvese kezét. A kalandkedvelőknek a tűzoltós koreográfia ajánlott, amikor a cég füstgépet csempész be a nő irodájába, amely távirányítással elindul, mire az előre értesített tűzoltósághoz befut a segélykérő hívás, és a jövendő vőlegényt szállító tűzoltóautó megy menteni. Az irodát kiürítik, a menyasszonyt a tűzoltónak öltözött vőlegény hozza ki, majd a ház előtt letérdel. A romantikusoknak pedig örök álmuk válhat valóra, mikor középkori ruhába beöltözve kedvesük fehér lovon jelenik meg.

Sashalmi Attila szerint a programok nem megfizethetetlenek, a helikopteres lánykérés például 170-180 ezer forintba kerül, de már százezer környékén is találni lehetőségeket. Persze ha az ember a Várban szeretné a lánykérést, akkor a helyszínbérlet magában 100–500 ezer forint, ugyanez a Gellért-hegyen vagy a Kopaszi-gáton ötvenezer, amire rájön a kiszolgáló személyzet, a catering és az egyéb szolgáltatások díjazása. Az ár annak függvényében emelkedik, hogy hány embert kell mozgatni.

Az ötletek persze leginkább Amerikából érkeznek. Ellen Lamont, az Appalachian State University szociológusa szerint a Mindenütt nő című film kezdő jelenete ragadja meg leginkább, mit vár el a mai huszon-harmincéves generáció lánykérés címén. A jelenetben Reese Witherspoon karaktere gyanútlanul sétál be a sötét Tiffany üzletbe, ahol Audrey Hepburn álmát valóra váltva jövendő vőlegénye felkapcsoltatja a világítást, és közli: válasszon a számtalan gyűrű közül.

– Érezhető a változás, hogy Magyarországon is egyre többen szeretnének különleges eljegyzést tartani. Évente körülbelül nyolcvan-száz ilyen eseményünk van, de a múlt évben dupla ennyi lánykérést kellett szerveznünk – mondja el Sashalmi Attila, hozzátéve, hogy mégsem egyértelmű a trend, mivel továbbra is hallanak olyanról, aki SMS-ben kéri meg barátnője kezét. Nem véletlen, hogy a nők több mint 73 százaléka elégedetlen a lánykérés menetével.

Az Ékszerpalota tavalyelőtti felmérése kimutatta, hogy határozottan változnak a hagyományok, kopnak az eredeti magyar szokások: a megkérdezettek mindössze nyolc százaléka szerint kell a lány szüleitől megkérni a kiválasztott kezét, 46 százalék a négyszemközti romantikát részesíti előnyben, és csak három százalék vár el extremitást. Ám a túlnyomó többség úgy véli, a fél térdre ereszkedés kötelező eleme a lánykérésnek. Ez utóbbiról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire része a magyar hagyománynak, és mennyire az amerikai filmeknek köszönhető. Mivel korábban ritkák voltak a szerelmi házasságok mind az arisztokrácia, mind a parasztság körében, ezért a lánykérés gesztusa inkább családi eseménynek számított, inkább tárgyalásnak a hozományról. Az amerikai filmek terjedésének köszönhetően azonban szinte az egész világon kötelezővé vált, hogy a férfinak le kell térdelnie. Ez különösen igaz a fiatal generációra, amelyből mindössze hét százalék véli úgy, hogy a gesztusra nincs szükség.

Kínai csiliüzem alkalmazottja kéri meg barátnője kezét paprikából formázott szíveken
Fotó: Reuters/Stringer

Gyűrűk urai és hölgyei

Szintén a hagyományok változására utal, hogy a magyar lányok egyköves, szoliter gyűrűvel képzelik el a lánykérést. A paraszti kultúrában a legény valóban adott gyűrűt, miután megkérte a lányt annak legidősebb férfi rokonától, ő viszont hímzett kendőt kapott cserébe, amelyet az esküvő alkalmával kötöttek a menyasszony fejére, vagyis bekötötték a fejét. A XX. század városi családjaiban azonban kevésbé volt jellemző a köves gyűrű, a pár inkább közösen vásárolta meg eljegyzési gyűrűjét, amely a lánykérés után mindkettejük bal kezére került, majd az esküvő után húzták át a jobb kéz gyűrűsujjára. A filmek hatására egy idő után megjelent a kísérő gyűrű, amelyet a férj vásárolt a feleségnek valamely alkalomra, hogy a köves gyűrűt jegygyűrűje mellé húzza, az elmúlt néhány évtizedben pedig egyértelműen a szoliter gyűrű lett az elvárás. Ez Európa-szerte elterjedt, bár találni bizonyos eltéréseket. Franciaországban például a lánykéréskor nem áll elő gyűrűvel a férfi, hanem miután megkapta az igent, együtt mennek el gyűrűt venni. Ez jóval pénztárcabarátabb a skandináv megoldásnál, ahol a vőlegény a saját gyűrűjét is kénytelen rögtön kifizetni, majd az első gyermek megszületése után kötelező újabb gyűrűt ajándékoznia. A tradicionális skandináv jegyességek ezért tartanak három-négy évig.

A gyűrű értékét illetően megoszlanak a vélemények. Az amerikai szokás szerint a vőlegény háromhavi bevételének megfelelő összegbe kell kerülnie a csillogó darabnak. Itthon jóval megengedőbbek a hölgyek. Bár van sárga-, fehér-, vörösarany- vagy platinagyűrű is, sokan kérik meg kedvesüket egyszerű ezüstgyűrűvel, mondván, később lecserélik értékesebbre.

– Sok lánynak akár bizsu gyűrűt is lehet ajándékozni, ha a körülmények olyanok, a gyűrű szépen csillog egy Instagram-posztban – állítja Nagy Izabella közösségimédia-szakértő, aki szerint a helyesen megkomponált lánykérés kiugró like-adatokat generálhat. Éppen ezért az igazán tudatos közösségimédia-használók ma már nem valamely neves ünnephez kötik a lánykérést, például a karácsonyhoz vagy a Valentin-naphoz, mert akkor túl nagy a zaj a Facebookon és az Instagramon. Egy véletlenszerűen kiválasztott nap sokkal hatásosabb lehet a szakértő szerint. Az Ékszerpalota felmérése is alátámasztja, hogy a Valentin-napot mindössze a megkérdezettek egy százaléka tartja megfelelő időnek, a születésnapot és a karácsonyt pedig két százalék, 69 százalék viszont bármely hétköznapot el tud képzelni.

Nemzetközi kutatások állítják, hogy a helyszínek tekintetében a hölgyek valamilyen neves helynek örülnek leginkább. A párizsi Disneyland vezeti például a legkedveltebb lánykérési helyszínek listáját, amelyen az Eiffel-torony, a Hollywood felirat és a sydney-i Bondi Beach is szerepel. Magyarországon a budapesti látványosságok, a nagyvárosok parkjai, a folyópartok és a Balaton környéke számítanak a legkedveltebb helyszíneknek. Gáborékhoz hasonló különleges vacsorát Sashalmi Attila csapata szervezett már a reptérre, focipályára vagy egy lakóház tetejére is. A szakértő szerint a párok nagyon szeretik, ha az étterem hangulatát más közegben élhetik meg.

Nagy gesztusok

A magyarok tehát, bár tágítják a lánykérés határait, alapvetően mégis tradicionálisak. Itthon nem lehetne például véghez vinni azt a Facebookon vírusvideóvá vált lánykérést, amikor a férfi veszekedést provokál, majd öngyilkosságot színlelve leugrik a háztetőről egy előre kifeszített tűzoltóponyvába, amelyre ki van írva a kérdés. A videón látható, hogy a jövendő menyasszony szíve szó szerint megáll, és bár happy end a történet vége, Sashalmi Attila szerint vigyázni kell az ilyen kétélű fegyverrel, mert sosem szabad túlságosan ráijeszteni a menyasszonyra. A hazai szabályozás egyébként szigorúbb is sok esetben. Például szintén gyakori külföldön, hogy a férfi páros tandemugrás közben teszi fel a kérdést egy táblát tartva. Magyarországon azonban csak egymás után lehet ugrani, így nincs lehetőség az ugrók szembefordulására. A vőlegény a földön mutatja fel a táblát a még lebegő menyasszonyjelöltnek.

Pszichológusok figyelmeztetnek, hogy az Instagram vezérelte nagy gesztusok önmagukban veszélyesek, mivel nyomást gyakorolnak a menyasszonyjelöltre, aki esetleg nem igaz szerelemből mond igent, hanem mert nem akarja szégyenbe hozni a férfit. A Mindenütt nő ikonikus jelenetében is ez a helyzet. Stephanie Coontz, az Evergreen State College családtudományi professzora például alapjában tartja rossznak a közösségi média generálta nagy gesztusokat, mivel ilyen közegben a nőnek nincs igazi választása, nem tudja végiggondolni a választ. Gábor és Kata nem ért teljesen egyet a szakértővel. Véleményük szerint nincs baj a nagy gesztusokkal, sőt azok a szerelmüket jelképezik, azonban ez a kettejük magánügye, ezért nem tartozik az Instagram közönségére.