Amerikai pite

Furcsa módon épp azt készítjük másképp, amiről maguk az amerikaiak tartják, hogy az a legamerikaibb: a torta formájú, kerek almás pitét – talán mert megdönthetetlenül jók az osztrákos pitereceptjeink.

Vajon hányan gondolkodtunk már el azon, hogyan lehetett a világ 36 ezer McDonald’s-étterme közül éppen a Nyugati téri a legszebb az egyik globális szavazáson? Nos, a válasznak alighanem köze van ahhoz, hogy a legtöbb helyen aligha szegény Gustave Eiffel irodájával terveztetnek egyszerű gyorséttermet.

A magyarok Amerika-éhsége azonban csillapíthatlan. Fővárosunk kitüntetett pontján, a Szabadság téren található az amerikai nagykövetség, és ott volt a kétoldalú kapcsolatok mélypontján, a Rákosi-korszakban is. Legtöbbünk mindennapjaiban – talán észre sem vesszük – lopva is jelen van Amerika. Nem csak a hamburgerrel, de a Facebookkal, a Twitterrel, az Insta­grammal, az HBO filmjeivel, a Netflixszel vagy a csapatsportokkal, amelyeket magunk is űzünk, vagy a tévé előtt ülve követünk. (Tíz éve még meglepett, mekkora rajongótábora alakult ki nálunk is az amerikai futballnak.)

De nem volt ez sokkal másképp évtizedekkel ezelőtt sem, amikor Elvis Presley, a The Rolling Stones, a Hair, a farmernadrág vagy éppen a nejlonharisnya volt a menő. Elvégre a hatvanas évektől kezdve már kezdtek hazamerészkedni a kivándorolt ötvenhatosok, akik pedig nem jöttek, küldtek csomagot, benne itthon kincsnek számító holmikkal. Furcsa módon épp azt készítjük a legtöbben másképp, amiről maguk az amerikaiak tartják, hogy az a legamerikaibb: a torta formájú, kerek almás pitét – talán mert megdönthetetlenül jók az osztrákos pitereceptjeink.

Amerika évtizedek óta az egyik kiemelt vonatkoztatási pont Magyarországon, és különösen az volt, amikor 1989–90-ig fő riválisának, a nála és nálunk is számos területen fejletlenebb, ezért kissé lenézett Szovjetuniónak voltunk kénytelenek engedelmeskedni. Sőt ez az amerikai „vonal” felerősödött, egyeseknél Amerika-imádatba fordult a hidegháború végeztével, amikor hazánkban új politikai rendszert, civil társadalmat, modern médiát kellett építeni. Ehhez a tengerentúli minták úgy voltak készen egybegyűjtve, akárcsak egy receptkönyvben. Elolvasásukban segítségünkre volt, hogy ekkor már elég sokan tudtunk angolul.

Bőven volt tehát miből meríteni a Sebők Miklós társadalomkutató és Böcskei Balázs – futballbíróként is ismert – politológus szerkesztésében megjelent, több mint harminc szerző tanulmányát egybegyűjtő kötethez. Az Itt van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon című munka elsősorban, de nem kizárólag a liberális politikai oldal szerzőinek biztosított megjelenési lehetőséget, ám így is átfogó képet ad arról, milyen sokrétűen hatja át a hazai közéletet az amerikai hatás – nemcsak választásokkor, amikor bevetik az úgynevezett negatív kampányolás technikáit, hanem amikor mondjuk a CNN-nel partnerségre szerződött magyar csatorna műsorait nézzük, vagy a jobboldali hírportáljainkon azt látjuk, hogy az amerikai online médiapiacot felkavaró Breitbart írásai jelentik a referenciapontot. (A könyv előszavát David Cornstein nagykövet jegyzi.)

Mert – ezt is látni kell – nemcsak a keleti és nyugati parti liberális konszenzus jelenti Amerikát: Barack Obama, Al Gore és a hollywoodi megmondóemberek, hanem Donald Trump, Steve Bannon és Chuck Norris is, legfeljebb ők Amerika másik arcát képviselik. Hatásra rendszerint ellenhatás a válasz: ahogy megjelent a 2002-es MSZP-kampányban a Ron Werber nevéhez köthető lejáratás (maga Werber izraeli, de a módszerei amerikaiak), úgy következett a Fidesz oldalán Arthur Finkelstein. Ne feledkezzünk meg a magyar közéletet legjobban megosztó amerikairól, a magyar származású Soros Györgyről sem! Figyelemre méltó, mit mond róla a Népszavának Sebők Miklós szerkesztő a könyv apropóján: „Soros életútja nagyon összetett. Bár sokan kizárólag jótevőként emlegetik, aki mindig támogatja a demokratikus szabadságjogokat, és még egyetemet is alapított, aki kicsit jobban megismerkedik a múltjával, megtudhatja például azt, hogy bizonyos időszakokban skrupulusok nélkül támadta meg egész országok pénzügyi rendszerét.”

Soros ide vagy oda, maradt egy elgondolkodtató kérdésünk. Vajon lett volna Magyarországon Marton László- és Gothár Péter-ügy, ha Harvey Weinstein producer csak azokhoz a nőkhöz nyúl, akik ezt meg is engedték neki?

(Itt van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon. Szerk.: Sebők Miklós–Böcskei Balázs, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019, 400 oldal. Ára: 3999 forint)