Eretnekség: 1826-ban végezték ki az utolsó embert ezzel a váddal

1826-ban Valenciában kivégezték Cayetano Ripoll tanítót, akit vallási nézetei miatt ítéltek halálra. Ő volt az utolsó ember Spanyolországban, akit eretnekség miatt felakasztottak, miközben az inkvizíció hivatalosan már megszűnt.

Forrás: Múlt-kor2025. 09. 01. 16:04
A spanyol tanító volt az utolsó, akit eretnekség vádjával ítéltek halálra Fotó: Open AI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vallási üldöztetés utolsó áldozata

„A vallási és politikai őrjöngés áldozata” – így jellemezte a La Iberia 1864-ben Cayetano Ripollt, a tanítót és a függetlenségi háború veteránját. Negyven évvel korábban vallási nézetei miatt akasztották fel Valenciában. Ő volt az utolsó ember Spanyolország történetében, akit eretnekség miatt kivégeztek, akkor, amikor az inkvizíció hivatalosan már megszűnt.

Ülésezik a spanyol inkvizíció
Ülésezik a spanyol inkvizíció  Fotó: Francisco de Goya/Wikimedia Commons/CIA/Roadrunners Internationale

A lap három oldalon bírálta az ítéletet, megjegyezve: „Senki sem értette, hogyan lehet egy becsületes ember életét elvenni vallásról szóló szavak miatt, amikor bűnözők, tolvajok és gyilkosok szabadon káromkodnak.” Az inkvizíciót többször is eltörölték, először 1812-ben a cádizi Cortesben, majd 1820-ban a Liberális Triennium idején. Az abszolutizmus 1823-as visszatérésével azonban újra erősödött a vallási elnyomás.

Galilei a római inkvizíció előtt. Az inkvizíciót mint intézményt csak a 19. század elején szüntették meg  Fotó: Wikimedia Commons

A megszüntetett inkvizíció helyét a Juntas de Fe vette át – látszólag modern intézmény, valójában ugyanazt a szerepet töltötte be. 

Ezért tekintik Ripollt gyakran még mindig az inkvizíció utolsó áldozatának, 

noha helyesebb: ő volt az utolsó, akit vallási bűncselekmény miatt halálra ítéltek.

A tanító letartóztatása

Ripoll gyermekként és fiatalon hűséges katolikus volt Solsonában (Lérida). A függetlenségi háborúban gyalogos katonaként szolgált, Franciaországban fogságba is esett. Ott találkozott a kvékerekkel és a protestantizmussal, később a deizmushoz csatlakozott. 1824-ben Ruzafában, ahol tanítóként dolgozott, egy nő feljelentette: nem vitte tanítványait misére, nem térdelt le a szentség előtt, és óráin az „Ave María purísima” helyett a „Dicsértessék az Isten” kifejezést használta. Ez elegendő ok volt a letartóztatására.

Cayetano Ripoll egykorú portréja   Fotó: La Petit Journal

A börtönben két évig raboskodott. Teológusok és katekéták sorra próbálták visszatéríteni a katolikus hithez – fenyegetésekkel is –, de Ripoll hajthatatlan maradt. Saját nyilatkozatai alapján bűnösnek találták eretnekségben.

A La Iberia később így emlékezett rá: „Szelídsége és gondossága a tanításban rendkívüli volt. A parasztgyermekeket ingyen tanította, és életét az emberiség szolgálatának szentelte.” Börtönben is segítette rabtársait: megosztotta velük a saját ételét, ruháját, és mindenki tisztelte jóságáért.

Az ítélet és a kivégzés

A halálos ítéletet 1826. március 20-án mondták ki. Eszerint „akasztás és elégetés” várt rá, vagyonelkobzással. A rituális égetést festett lángokkal helyettesítették: a holttestet egy lángokkal díszített hordóba tették.

Inkvizíciós tortúra egy 18. századi metszeten  Fotó: Wikimedia Commons

Ripoll nem kapott védelmet, ügyvédet, sem felülvizsgálati lehetőséget. Még az apostoli nuncius is XII. Leó pápához fordult, hangsúlyozva: a vádak írástudatlan szomszédoktól származnak, miközben a tanítóról számos jó tanúságtétel létezett.

Fotó: Wikimedia Commons

Ripoll 1826. július 31-én egy szamár hátán vonult a vesztőhelyre. 

A tömeg szidalmazta és kövekkel dobálta. 

A kivégzés után testét a festett hordóban a folyóba dobták, majd profán helyen temették el. Ripoll mindössze 48 éves volt. A kivégzés óriási felháborodást váltott ki Európában. VII. Ferdinánd király dühös volt, mert a törvény szerint az ő jóváhagyása kellett volna az ítélethez, de a végrehajtás enélkül történt. A hivatalos spanyol lapok nem számoltak be az esetről, ám a közvélemény tiltakozása erős volt.

VII. Ferdinánd spanyol király   Fotó: Francisco de Goya

Ripoll halála után Spanyolországban soha többé nem végeztek ki senkit vallási okokból. A Juntas de Fét 1834-ben megszüntették.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.