Sörrel írt történelem – két könyv a Dreherekről

Iglódi Csaba Dreher-szimfóniájából 160 éves spin-off szállt fell. Recenziónk.

2025. 09. 01. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rod Dreher, a Budapesten élő amerikai író meglepetten látta az ideköltözésekor, hogy fővárosunkban számtalan redőny, napernyő, korsó és söralátét örökíti meg a vendéglátóhelyeken a vezetéknevét. Mint megtudta, valójában a német földről először Ausztriába érkezve szerencsét próbált, majd hazánkban is gyökeret eresztett sörgyáros névrokonaiét. Ha hihetünk az olvasmányainknak, talán azért is köszönhettük a Drehereknek az idei forró nyáron is a hűsítő nedűt, mert Dreher Antal valamikor nagyon régen nem csábult el egy lapkiadó ajánlatára egy másik iparághoz, ugyanis nem látta be, hogy kinyomtatott szavakkal miként lehet befolyást szerezni. No hiszen! Maradt hát a komlónál, ahogy jó suszter meg a kaptafánál. 

Iglódi Csaba kommunikációs szakember és tanácsadó Dreher-szimfóniája nem igazán új darabja már a hazai könyvkínálatnak (noha bakfisnaplókat idéző cicomás élfestésével azóta is kirí a tömegből), viszont utóbb történt vele valami olyasmi, ami általában nem szokott, ám sörös tematikájú mű esetében mindjárt érthető a dolog. Tudniillik „kicsírázott”, mint sörgyártáskor az árpaszemek. Iglódi ugyanis beleszövi a cselekménybe azt az életrajzi művet, amelyet Dreher Antal (1810–1863) halála után rendelt meg a „Sörkirály” özvegye, egy bizonyos Eduard Hensel szerkesztésében, sőt Török Róbert muzeológus fordításában részleteket is idéz belőle. Azóta pedig egyfajta irodalmi spin-offként önálló életre kelt, a Dreher Sörgyárak kiadásában magyarul is megjelent a Dreher Antal életrajzi vázlatok című kötet. (Vigyázat, ő még nem a „mi Dreherünk”, az 1849 és 1921 között élt ifjabb Dreher Antal, hanem az apja, német forrásokban Anton Dreher senior.) Nemes dolog ez a sörgyártól, ahogyan az is, hogy a vállalat nemhogy nem akadályozta, de segítette Iglódi munkáját; alighanem sokan emlékszünk még Antal Nimród 2003-as játékfilmjére, a Kontrollra, amelynek elején megjelenik Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója, hogy elhatárolja magát a jegyellenőrzést (is) bemutató alkotástól… Pedig  egy másik közismert iparági szereplő szlogenjével élve: a sörgyártás maga, illetve a dinasztiák életének mindennapjai sem mindig az élet habos oldalán játszódnak.         

Forrás: Athenaeum Kiadó 

A Dreher-szimfónia írója – maradva a sörök világánál – kapott hideget-meleget a kritikusoktól az esztétikai szempontjaik alapján. Első regény esetében talán túl szigorúak is voltak Iglódival, aki tud jól írni, legfeljebb gyakorolnia kell. Ha valamit mindannyian tanulhatunk korunk sztáratlétájától, a rúdugró Armand Duplantistól, aki több mint tucatszor javította meg a saját világcsúcsát, akkor az az, hogy minden emberi tevékenység fejleszthető. Mindenesetre a szerző például a nemiség nyílt ábrázolása nélkül is tud erotikus atmoszférát teremteni, miközben egyes tapasztaltabb pályatársai azzal együtt sem. 

Forrás: Dreher Sörgyárak 

A Dreher-szimfónia a fülszöveg szerint a sördinasztia négy nemzedékéről mesél, de valójában az utolsót, az ötödiket is említi. Nem kizárólag, de főleg a francia forradalomtól az első világháborúig tartó, úgynevezett hosszú XIX. század család-, ipar- és technikatörténete ez, benne a Gründerzeittal, a magyar gazdaságot felfuttató alapítások korával, amikor a „mi Dreherünk” is átvette családjuk négy sörfőzdéjének az irányítását. Köztük hazánkban a kőbányait, amelyet Perlmutter Jakabtól vásárolt meg; utóbbi inkább ingatlanosnak volt jó, például nem ismerte fel, hogy az üzemhez tartozó hűs pincerendszer igazi iparági gyöngyszem. Persze a Dreherek, akiknek ekkor már a harmadik nemzedéke főzött sört, felismerték. A többi már történelem, az 1945 utáni államosításig és a ma is országszerte látható Dreher-logóig. Az előző könyvismertetéseinkben szemlézett családregények (Darvasi László: Neandervölgyiek I–III., Forgách András: Zehu) tanulsága: jó szolgálatot tesz, ezért új kiadás esetén megfontolásra ajánlott egy tablószerű vagy színházi szereposztáshoz hasonlóan könyvjelzőre vázolt családfa, hogy az olvasó ne vesszen el lépten-nyomon a ki kinek a kicsodája kérdésében. (Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia – családregény négy tételben. 2. kiadás, Athenaeum, Budapest, 2024, 432 oldal; Eduard Hensel: Dreher Antal életrajzi vázlatok. Fordította: Török Róbert. Dreher Sörgyárak, Budapest, 2024, 96 oldal.)    

Borítókép: Dreher-üzletportál a csilizközi Medvében 1939-ben (Fotó: Fortepan / Nagy József) 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.