(Kisalföld, 1958. március 8.)
*
A nemzetközi nőnap alkalmából tekézni hívják a lányokat és az asszonyokat Győrött. Vasárnap háromnegyed 8-tól ugyanis a Munkásőr utcai tekecsarnok tárja ki kapuit és várja a gyengébb nem képviselőit.
A tekesportban igazolással nem rendelkező lányok és asszonyok közül – korra való tekintet nélkül – bárki nevezhet. Az érdeklődőknek negyven teli dobást kell végrehajtaniuk, és a legjobbakat díjazzák.
(Népsport, 1987. március 6.)
*
Ó, azok a március eleji, funkcionáriust próbáló, kemény napok a megboldogult pártállamban! Amikor a függetlenített, vagyis látszatállásban, kamu feladatkörben „dolgozó”, ilyen-olyan aktivisták gyötrő tépelődések közben eszelték ki a munkahelyeken a nőnapi „meglepetéseket”.
Az volt ám a pártföladat! De legyőzték az objektív nehézségeket. A futószalagon gyártott „művészi alkotások” március első napjaiban mind elkeltek. A bennfentes és „szocreálokat” gyártó képzőművészhaverok számára jó üzlet volt a nőnap. Tonnaszámra készítették a rézkarcokat, rajzokat, kisplasztikának mondott figurákat, poháralátéteket, dísztányérokat. A lelkes szervezők áldásos tevékenysége révén ezek az apró mütyürök a nőnapokon odakerültek a munkapadok mellé, a szövőgépek peremére, az íróasztalokra – ajándékként. Marikák, Évák, Ilonák… meglepetést színlelve vették kezükbe a legújabb kori giccseket, amelyeken a rajzolatok „derűlátó arcélű”, bizakodó tekintetű asszonyokat ábrázoltak.
(Heti Magyarország, 1993. március 12. A hírek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!