Hátra arc!

Sohasem látott erőszakhullám tombol Mexikóban. Ezzel szembesülve López Obrador, az ország elnöke is kénytelen volt jelentősen módosítani a belbiztonsági politikáján: visszatérnek a katonák az utcákra, hogy jelenlétükkel próbáljanak meg gátat szabni a mindennapos öldökléseknek. A baloldal angyali álmai szembetalálkoznak a valós élettel.

Gyerekek fegyveres kiképzése játék puskákkal a mexikói Ayahualtempában. Gyászos rekordok Fotó: Bloomberg Forrás: Getty Images/Bloomberg–Cesar Rodriguez

Szemezgessünk egy kicsit a közelmúlt mexikói bűnügyi híreiből! A déli Oaxaca államban a múlt héten az őslakosoknak otthont adó Huazantlán del Río faluban lemészároltak 16 indiánt. Az áldozatokat megkínozták, megcsonkították, élve elégették. A hatóságok a tömeggyilkosság hátterében a térséget uraló bandákat és azok vezetőjét gyanítják. Az utóbbi időben az indián lakosság és a bűnbandák közt gyakran volt vita a területek birtoklásáról, az útvonalak engedélyezéséről. Most a jelek szerint a gengszterek elvesztették türelmüket, egy határozott üzenetet küldtek a helyieknek: mondjanak le korábbi elképzelésükről, mert könnyen így végezhetik ők is. A múlt pénteken az ország északra vezető országútja mellett egy parkoló kisteherautóban a rendőrök 14 holttestre bukkantak. Az ország közepén fekvő Zacatecas állam az Egyesült Államokba tartó kábítószer-szállítmányok egyik fő útvonala. Legalább három kisebb kartell küzd ennek a területnek az ellenőrzéséért, olyan rendkívül erős támogatókat tudva maguk mögött, mint a Sinaloa és a Jalisco Új Nemzedék bűnbanda fegyveresei. Most rövid úton pontot tettek a vitára, a gyorsabb vagy éppen rafináltabb halomra lőtte az ellenfelét. Mindennapos eset.

Az azonban még Mexikóban sem az, hogy az elővárosokkal együtt majd húszmilliós Mexikóváros rendőrparancsnoka ellen kövessenek el merényletet. Omar García Harfuchot múlt pénteken korán reggel testében három lövedékkel szállították kórházba, a sebesülései nem súlyosak, nincs életveszélyben. A parancsnok fél hétkor a munkahelyére tartott, amikor a merénylők a főváros diplomatanegyedében golyózáport zúdítottak a gépkocsijára, percekig tartott a lövöldözés. Két testőrét azonnal megölték, egy autójával arra haladó asszony is halálos lövést kapott. A mexikói nyomozó szervek az Új Nemzedék kartell tagjait vádolják azzal, hogy ők állhatnak a merénylet mögött.

De miért szerepel egy ilyen „nagy vad” a kartell céltábláján? A mexikói völgyben, amelyben a hatalmasra duzzadt főváros elhelyezkedik, az elmúlt évtizedben viszonylag elfogadható mértékben volt tapasztalható a bűnözés az ország más vidékeivel szemben. Az utóbbi időben a hat jelentős kartell mindegyike kivetette a hálóját Mexikóvárosra. Ez meg is látszik a mai bűnözési mutatókon.

A rendőrparancsnok elleni merénylet előtti napon a mexikói kormány elfogadott egy akciótervet, amelynek célja a kábítószerkartellek kiszorítása Mexikóvárosból. Nyilván a bűnözők a merénylettel méltó választ akartak adni erre: elfogadják a kihívást, és a harcban nem maradnak adósok.

A két évvel ezelőtt lezajlott legutóbbi elnökválasztást a baloldali Andrés Manuel López Obrador, azaz AMLO nyerte, ki tudja hányadik nekifutásra. Az egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy birtokában van annak a módszernek, amellyel meg lehet állítani a kegyetlen bűnözési hullámot. AMLO szerint az egyenlőtlenséget és a szegénységet kell felszámolni, és akkor senki se áll majd bűnözőnek. A katonaságot visszaparancsolja az utcákról a laktanyába. „Ölelése­ket, és nem golyókat kell adni” a bűnözőknek – ez volt az időközben elnökké avanzsált idős politikus álma, aki még azt is kijelentette, ha elképzelése meghiúsul, akkor szép csendben távozik az államfői tisztségből. A 130 milliós Mexikóban ez a társadalmi igazságosságot és egyenlőséget kitűző terv ugyancsak elrugaszkodott a valóságtól – figyelmeztettek már akkoriban is a politikai elemzők. És az elkeseredett emberek mégis neki szavaztak bizalmat, olyannyira akarták, hogy valaki véget vessen a gyilkosságoknak, hogy normális életet élhessenek.

Az elnök neki is állt terve megvalósításának. Elsőként létrehozta a Nemzeti Gárdát, amely szerinte az emberarcú rendőrség jelképe lesz. AMLO fél az egyenruhásoktól, akik bármelyik pillanatban puccsot hajthatnak végre ellene. Ám akik a gárdába jelentkeztek, nyolcvan százalékban aktív vagy volt katonák. A toborzással, a kiképzéssel a mexikói hadsereg tisztjei foglalkoztak, még a vezényszavakat is a katonaságtól vették át. A ,,polgári rendőrség” fogalmát ugyancsak nehéz lehetett értelmezni, mivel minden elemében katonai volt.

A Nemzeti Gárdával az a legnagyobb baj, hogy mint valami Jolly Jokert, mindenütt őket vetették be.

A kábítószer-ellenes harc mellett rájuk hárult a déli határok ellenőrzése az ott beáramló migránskaravánok előtt, az ország kőolajvezetékeinek védelme a megcsapolásoktól, a harc a hamis gyógyszerek ellen, és a kórházak biztosítása is rájuk hárult a jelenleg is dühöngő koronavírus-járvány alatt.

Az idén márciusban a mexikói gyilkosságok száma minden korábbi adatot felülmúlt: egyetlen hónap alatt 3078-an váltak áldozattá. A 2006-ban kezdődött drogellenes háborúban 290 ezren vesztették életüket, tavaly 34 ezren haltak erőszakos halált az országban. Az elmúlt 14 évben 61 ezer személy tűnt el. A hozzátartozók még évtizedekkel ezelőtt történt eltűnési ügyekben is reménykednek szeretteik hazatérésében, de ők valószínűleg olyan tömegsírokban fekszenek, mint amelyet Jalisco államban hónapokkal ezelőtt feltártak. Eddig legkevesebb 215 holttest került elő a Guadalajara környéki sírgödörből, és még öt közelit vizsgálnak.

A mexikói elnöknek is be kellett látnia, hogy fellépése a kábítószerkartellek ellen hova vezet: az erőszak minden korábbinál erőteljesebben tombol. A koronavírus-járvány következményeit még korai megítélni, de az biztos, hogy Mexikó gazdasága a világon az egyik legnagyobb mértékben sínyli meg a pandémiát. Az elnök májusban kapitulált, kihirdette, hogy a hadseregnek segítenie kell a belbiztonsági szerveket – rendőrség, Nemzeti Gárda – a kábítószerkartellek elleni harcban, a rajtaütésben, elfogásban, felderítésben. Intézkedett arról, hogy a Nemzeti Gárda létszámát százezer főre bővítsék. Ezt úgy lehet értékelni, mint totális szakítást az eddigi politikájával.

Gyerekek fegyveres kiképzése játék puskákkal a mexikói Ayahualtempában. Gyászos rekordok
Fotó: Getty Images/Bloomberg–Cesar Rodriguez

Ő volt az, aki már-már mantraszerűen azt ismételgette, hogy az elődjeitől milyen hatalmas hiba volt a hadsereg bevetése a szervezett és fegyveres bűnözés ellen. Ez vezetett a jelenlegi állapotokhoz – hangoztatta úton-útfélen a kampányában. És most ő is ugyanazt teszi. Talán megunta a gyilkosok ölelgetését és a bandatagok szép szóval jó útra térítését. Egy ígéretéről viszont megfeledkezett: arról, ha kudarcot vall, akkor távozik az elnöki posztról.

Nem állítjuk, hogy a jobboldali elnökök kartell­ellenes intézkedései valami csodát hoztak volna Mexikó életében, a mindennapos borzalom megmaradt. Enrique Peña Nieto, az előző elnök legalább lefejezte a kábítószerbandákat, de igazi áttörést ő sem tudott elérni, mindig jött egy újabb vezér, aki a szervezet élére állt. De egyben megkezdődött a nagy kartellek szétaprózódása, ami azzal járt, hogy kisebb, még pénzéhesebb és még kegyetlenebb csoportok jelentek meg a mexikói bűnözésben. López Obrador elnöknek – felébredve vágyálmaiból – ezekkel kell együtt élnie.