Görög tűz

Magyarként büszke görög, görögként nagy magyar volt. Élsportoló és képzőművész. Kerékpár­bajnok, úszó, atléta, ökölvívó, gyorskorcsolyában négyszeres bajnok és rekorder, fociban kétszeres magyar bajnok és kétszeres gólkirály, evezésben négyszeres magyar bajnok. És katonahős is volt, a legendás gorodoki huszárroham résztvevője. Híres grafikus és szobrász, közkedvelt társasági ember. Nem mellesleg hazafi, aki szívből megvetette a Tanácsköztársaság „dicsőséges 133 napját”. Ő volt a mára elfeledett Manno Miltiades.

Manno Miltiades Fotó: Érdekes Ujság, 1914

A sport költségeinek finanszírozása a fiút állandó pénzügyi egyensúlyozásra kényszerítette a sporttársi, mecénási és baráti kölcsönök pontos visszafizetése és az ide-oda eladott rajzaiból, grafikáiból befolyó bevételek között. Titokban járt tanulni akadémikus festőművész barátjához, Hegedűs Lászlóhoz, 1905-ben bátyja segítségével sikerült kijutnia a bajor fővárosba, és a híres Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1912-ig csiszolta tudását.

Manno Miltiades személyiségrajzának másik fontos eleme a hazafiasság. 1903-ban önkéntesként vonult be a brassói 2. huszárezredhez, ahonnan 1904 őszén tartalékos hadapródjelöltként szerelt le, majd öt évvel később tartalékos huszár hadnaggyá léptették elő. Amikor sportkarrierje zenitjén kitört a nagy háború, önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A budapesti 1. honvéd huszárezred törzsének állományában vett részt a galíciai harcokban, számos kitüntetést és több sebesülést szerezve.­­­

A legsúlyosabbat a híres gorodoki lovasrohamban. 1914. augusztus 17-én az 5. honvéd lovashadosztály parancsnoka, Froreich Ernő altábornagy a harci láz hevében nem várta meg a kiküldött felderítők jelentését az ellenség helyzetéről, így vaktában adott ki támadási parancsot. A hatalmas lovasrohamot az orosz tüzérség és géppuskák tüze fogadta, így az össze is omlott. A hadosztály elveszítette 24 tisztjét, 450 huszárját és 650 lovát. Manno hadnagy nem esett fogságba, de bokalövést szenvedett, ami véget vetett aktív sportpályafutásának. Viszont előléptették főhadnaggyá, majd századossá, és elhalmozták kitüntetésekkel.

Leszerelése után művészeti karrierje építésébe kezdett. Eleinte könyvillusztrátorként, festőként, sportplakátok rajzolójaként dolgozott, közben sok éven át a Magyarság című lap illusztrátoraként sport- és politikai témájú grafikákat, reklámokat és karikatúrákat készített. A Tanácsköztársaság alatt bujkálnia kellett, mivel belépett az 1918-ban alakult Ébredő Magyarok Egyesületébe, amely később meghatározó jobboldali tömegmozgalommá fejlődött. Az 1919-es vészterhes időszak mély hatást gyakorolt művészetére. A kommünt követően érzékletesen mutatta be plakátjain a vörösterror és önkény momentumait. Politikai állásfoglalásai határozottak és szókimondók voltak, s mint ilyenek, aligha felelnek meg a politikai korrektség mai véleménykorlátozó követelményeinek. A Görög személyiségét markánsnak ismerték el kortársai, de olyannak, „akinek örökké víg kedélye valami gyermeki ártatlanságot és őszinteséget sugárzott” – olvasható Horváth Vilmos cikkében, a Magyar Olimpiai Akadémia 2019-es évkönyvében.

Művészetének másik terepe a bronzszobrászat volt. Első világháborús emlékművei, domborművei közel százas nagyságrendben találhatók meg országszerte, érmei ma is keresettek a műtárgy­piacon. Legismertebb domborműve a Ludovika számára készített, ma a Hadtörténeti Múzeumban található emlékmű, amely a gorodoki lovasrohamnak állít emléket. Leghíresebb alkotásával, a Birkózók című szoborral pedig az 1932-es Los Angeles-i olimpiai játékok művészeti versenyeire (1948-ig létezett ilyen versenyszám) nevezett, és második helyezést szerzett. E szobor – a szocializmust is átvészelve – képe máig benne van a Magyar Birkózószövetség emblémájában, az eredetije a sportmúzeumban található.

Kevesen tudják, hogy 1928-ban Manno Miltiades tervezte meg az FTC labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét, a karmai közt labdát fogó sast. Máig vita tárgya, hogy az alkotói szándék szerint sas volt-e vagy turul (kerecsensólyom). Ebben a kérdésben a Manno életművét kutató Diószegi György a görög szálból kiindulva a sas (Zeusz sasa) mellett tör lándzsát, amit az is alátámaszt, hogy a Fradi akkori keretében három görög származású futballista is volt.

Manno Miltiades halálát 1935 februárjában szívbetegség okozta, vélhető összefüggésben azzal, hogy sportembermúltját meghazudtolva láncdohányossá vált. Nyughelye a Fiumei úti nemzeti sírkertben található.