Minek ide radiátor?

Péter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész romhoz közelebb álló kúriára cserélte városi életét.

2020. 09. 23. 15:52
Várallyay Réka művészettörténész és Péter Alpár képzőművész a házuk kertjében
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Várallyay Réka művészettörténész és Péter Alpár képzőművész a házuk kertjében

A bikfalvi udvarház történetébe enged betekintést az oromfal közepén talált befalazott fülke, amelynek felirata hirdeti: Isten segedelme volt velem anno die Koréh István. A mélyedés két oldalán a cirkalmas számokkal festett dátum – 1791 – a nagy bikfalvi tűzvész utáni felújítás évére utal.

Péter Alpár és Várallyay Réka udvarház-tulajdonosként felelősséget érez Bikfalváért. Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület keretein belül létrejött faluképvédelmi programjukhoz persze kellett az elődök megalapozó munkája is. Kós Károlyé, aki az 1930-as években Gödri Ferenccel együtt több fotót is készített a bikfalvi udvarházakról; Kónya Ádám helytörténész, muzeológus az 1950–60-as években dokumentálta a kúriákat, majd Zakariás Attila építész és a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság, a 2000-es években pedig már Rékáék szervezésében budapesti és kolozsvári egyetemi hallgatók, valamint tájépítészek végeztek felméréseket a településen. A dokumentumok alapján elkészült értékvédelmi tanulmány elsőként Kovászna megyében a településrendezési tervbe is belekerült. Tavaly év végén megnyílt a Bikfalvi Kulturális Központ, az 1873-ban épült patinás épület kiállítóterekkel, konferenciateremmel, kézművesműhelyekkel és műteremmel is bővült a felújítása során. Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület rendezésében jelenleg öt állandó kiállítás látogatható benne, az udvarházak múltját idéző archív fotókon át a XVIII–XIX. századi erdélyi kályhacsempéken keresztül a kortárs művészetekig.

„Amikor bevezettük a központi fűtést, a kislányom megszólalt, hogy de mama, miért kell elrontani egy ilyen szép régi házat a ronda radiátorokkal!” – meséli nevetve Réka a Meseház című filmben. Az értékvédő szemlélet folytonossága tehát a következő nemzedék életében is biztosítva látszik Bikfalván. A következő cél, hogy a falu felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. A film a Magyarság Háza Facebook-oldalán, az alábbi linken érhető el:

(Meseház – Egy bikfalvi udvarház története. Rendező-operatőr-vágó: Vörös T. Balázs, zene: Cári Tibor)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.