Lebombázott műterem – Elveszett festői fotográfiák

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Hatalmas, boltozatos homlok, előrenéző, nagy, sötét szemek, merész orr, tiszta rajzú száj a kevés, puha fénnyel formált arcban, a fehér gallér alatt fekete lavallière nyakkendő: az elegáns fényképről a fiatal Bartók Béla tekint vissza ránk. Ha valaki hírét sem hallotta volna a zeneszerzőnek, a portré első ránézésre meggyőzné, hogy a modell következetes művész, tiszta, bátor ember.

Gurzó
2020. 10. 01. 12:45
Székely Aladár, a jellemábrázolás nagymestere fiával. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg az MFM száz Székely-képet őriz, az irodalmi múzeumban lévő egység ezerkétszáz felvételt jelent, ezek zöme már átesett a restauráláson. Ismereteiket a kutatók erre a két törzsanyagra alapozzák, miközben tisztában vannak azzal, mennyire töredékes mindkét kollekció. Az sem kétséges számukra, hogy vannak még magántulajdonban lévő azonosítatlan Székely-fotók.

A művész fényképezés közben nem ismert fáradtságot, kedvelt felvételeit többször átdolgozta. Példa erre az 1910-es Anya és gyermeke című fotója, amellyel első nagy sikerét aratta. Nélkülöző barátain rendszeresen segített, Adyn egészen haláláig, festőművészek sorsán képek vásárlásával igyekezett enyhíteni. A kiállításokon kompetens kritikusként fogadták, véleményére sokat adtak.

A fotográfus nyolcvan éve, 1940. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Idén februárban, születése százötvenedik évfordulóján a kecskeméti fotográfiai múzeumban rendeztek képeiből időszaki kiállítást. Egyetlen köztéri szobra szülővárosában, Gyulán áll, a róla elnevezett utcában. Munkásságát felterjesztették a hungarikumok gyűjteményébe.

Élő testek

Székely Aladár születésének 150. évfordulója alkalmával a Petőfi Irodalmi Múzeum októberben nyíló kiállítása arra vállalkozik, hogy ismert és eddig nem publikált képek segítségével betekintést engedjen a művész személyes életébe, a műteremben folyó alkotómunka kisebb műhelytitkaiba, s nem utolsósorban több mint száz fotó segítségével felrajzolja a műterem három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatait. Kik jártak az általa, majd a fia által vezetett műterembe, milyennek látta, láttatta a fotográfus a hozzá betérő, közeli ismerősként, barátként tisztelt alkotókat? Mi az a különös, egyedi, amit meg kell ragadni a testből, hogy az élővé és jellemzővé váljon, s akár egy század múlva is hatni tudjon? 1915 karácsonyára jelent meg az Írók és művészek című albuma, addigi pályafutásának rá jellemző válogatása, az első sorozat. Kiket, mely felvételeket tartalmazott volna a második sorozat?

A hipotetikus kérdés megválaszolásához a kiállítás azokból a pozitív kópiákból és negatívokból mutat be reprezentatív válogatást, amelyek a Székely-hagyaték részeként 1977-ben kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba.

(Új vizeken. Írók és művészek Székely Aladár műtermében. 2020. október 21. – 2021. január 31.)

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.