A drágább, nyomatékszenzoros változatoknál a rásegítést a szerkezet a pedálra nehezedő nyomás alapján, a kerékpáros által beállított mértéknek megfelelően, de automatikusan szabályozza. Az út lejtésétől függetlenül a pedált mindig ugyanakkora erőt kifejtve kell tekerni.
– De miért kell egyáltalán tekerni, ezzel az erővel vihetne akár magától is?
– Mert úgy már teljesen elektromos kerékpárról beszélnénk. Ezért van az, hogy ha nem érzékel tekerést, nem ad rásegítést sem. Itt az éles határvonal a tisztán elektromos kerékpár és a pedelec között. Utóbbi ettől sporteszköz is.
A sebessége sem lehet több 25 kilométer/óránál, hiszen az akkumulátort és a villanymotort leszámítva a bicikli összes többi alkatrésze megegyezik egy hagyományos kerékpáréval.
Az egyszerűbb pedelecek hatvan kilométert bírnak, és öt óra alatt töltődnek fel, míg a komolyabbak nemritkán százötven-kétszáz kilométert, töltési idejük pedig három-négy óra. A pedelecek között is van city, országúti, trekking, mountain bike, férfi- és női vázzal, sőt összecsukható bringa is. Ami az árakat illeti, hatalmas a szórás, két-háromszázezertől a több millióig, úgyhogy a választáshoz érdemes szakember tanácsát kérni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!