Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Képzeljék el, hogy néhány versüket borítékba teszik, elküldik példaképük és bálványuk címére, és napról napra fokozódó izgalommal várják a választ! Csakhogy az csalódást okoz: az idős mester beteg, szellemi munkával nem foglalkozhat, ezért olvasás és bírálat nélkül visszaküldi a hozzá eljuttatott poémákat.
Mit tennének ebben a helyzetben? E könyv szerzője rendelt fél mázsa fát, és elküldette a mester belvárosi címére a következő kísérőlevéllel: reméli, hogy a professzor úr csak szellemi munkával nem tud foglalkozni, fizikaival viszont igen, legyen tehát kedves, és hasogassa fel ezt a néhány rönköt tűzifának! Utána – önnön pimaszságától kissé feszengve – várta a választ. Hamarosan meg is érkezett, ám indulatos kirohanás helyett csak ennyi állt benne: „Zoltánkám, imádlak! Látogass meg! Milán bácsi”
Az ártatlannál valamivel többnek minősülő tréfát egy akkor tizenhét éves fiatalember engedte meg magának 1959-ben a magyar irodalom nagy öregjével, a hetvenegyedik életévében járó Füst Milánnal szemben. A mára íróként, költőként, rádiós szerkesztőként ismert Sumonyi Zoltán volt az „elkövető”, aki most élvezetes visszaemlékezés-füzérben tárja az olvasók elé, ki mindenkivel találkozott s miféle történeteket hallott a magyar irodalmi színtéren eltöltött jó negyvenéves pályafutása alatt.
A címadó történet például Vas Istvánhoz kapcsolódik: Sumonyi vonatúton találkozott egy református lelkésszel, aki felismerte a hangját a rádióból, és bátorkodott megkérdezni tőle, hogy a legutóbbi műsorának egyik vendége, Vas milyen vallású. Szerzőnk némi hezitálás után kibökte, hogy római katolikus – de majdnem harmincéves koráig zsidó volt.
– Nem is baj az, kérem szépen! Jézus Krisztus is úgy kezdte! – felelte erre a református lelkész.
Illyés Gyula meg azt mesélte el a szerzőnek, hogyan tréfálták meg Paul Éluard-t, amikor az 1948-ban kelet-európai utazása során felkereste őt Tihanyban. Sétára invitálta vendégét, mialatt – mintha csak véletlenül tette volna – megjegyezte: a magyarok igencsak műveltek, látja ott azt a tehénpásztort abban a nagy kalapban, most is éppen olvas.
És csakugyan, az egyik kert végében, a kérődző állatok közelében egy férfi hevert a fűben, és az ölében tartott kötetbe mélyedt. Éluard szóba elegyedett vele.
– Á, olvas?
– Igen, hát tehénlegeltetés közben az ember műveli az elméjét – nézett fel a kérdezett.
Éluard nem találta furcsának, hogy a párbeszéd franciául zajlik. Még akkor sem kezdte kapiskálni, miről lehet szó, amikor házigazdája is bekapcsolódott a csevegésbe:
– Ismer egy Éluard nevű költőt?
– Hogyne! – felelte magától értetődő természetességgel a tehénpásztor, és újabb kérdésre gyorsan összehasonlította Éluard kezdeti, szürrealista korszakát a későbbi szocialista-realistával. A vendégnek csak ekkor esett le, hogy éppen ugratják előre megbeszélt forgatókönyv szerint. A „pásztor” ugyanis nem volt más, mint Illyés szintén Tihanyban lakó barátja és költőtársa, Szabó Lőrinc – aki azzal tette élethűbbé az alakítását, hogy fejfedőjét csakugyan egy helybéli tehéncsősztől kérte kölcsön.
De ha már a külföldi szerzők és a magyar alkotók kapcsolata: az utolsó megkoronázott, majd a trónjáról elűzött magyar uralkodó, IV. Károly fia, Habsburg Ottó úgy emlékezett, hogy édesapja kedvenc verse Petőfi Sándor Akasszátok fel a királyokat! című poémája volt, gyakran el-elszavalta.
A Tessék mondani, milyen vallású? című könyv tehát élvezetes, színes anekdotagyűjtemény. Nemcsak arra világít rá, hogy – „hivatalos” megítélésétől, a kultúrpolitika ilyen-olyan dokumentumaiban feljegyzettektől eltekintve – milyen személyiség volt irodalmunk egy-egy jelentős alkotója, de akarva-akaratlanul gyorsfotót közöl egy mára csaknem teljesen letűnt, illetve átalakult közegről, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek irodalmi-kulturális közéletéről is.
(Sumonyi Zoltán: Tessék mondani, milyen vallású? Irodalmi anekdoták. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 160 oldal. Ára: 2990 forint)
Eloltotta Kázmér a tűzhelyet, hagyta kihűlni sonkáját, a rettenetes világ pedig fortyogott tovább a saját levében.
Dr. Csernust a jövő hétfőn megjelenő Oroszlánok és farkasok című könyvéről kérdeztük.
Ez a tudományos munka nem szociográfia, hanem szépen kidolgozott módszertannal, kritikai szemlélettel és nagyon komoly tudományos fölkészültséggel összeállított társadalomtörténet.
Szakály professzor szakmai credója szerint a történetkutatásban és -írásban a tények a fontosak és meghatározók.
Ismét Magyarországra érkeznek a Google utcaképkészítő járművei
Visszalépett Becciu bíboros, mégsem vesz részt a pápaválasztáson
Tragikus hirtelenséggel elhunyt a középpályás focista: hiába küzdöttek érte az orvosok
Döntött a parlament: Magyar Péter tőzsdei ügyletei és Kollár Kinga luxusingatlanai sem maradhatnak többé rejtve
Orrfújás közben jött rá a fiatal nő, hogy rákos: „Kifutok az időből”
175 millió forint érkezik Szolnokra
Ukrajna csatlakozása megtorpanhat a magyar vétó miatt
Kiszabta a fegyelmi bizottság az eltiltásokat a Real játékosainak – Bellingham piros lapját törölték
Bellingham felháborító tette után a távozását követelik a Real Madridnál
Dembélé a Liverpool után az Arsenalt is elintézte – a PSG került közelebb a BL-döntőhöz
Visszatérnek Magyarországra a híres Jawa motorkerékpárok
Így reagált Szoboszlai Dominik, amikor meglátta a lelátón a feleségét + videó
Eloltotta Kázmér a tűzhelyet, hagyta kihűlni sonkáját, a rettenetes világ pedig fortyogott tovább a saját levében.
Dr. Csernust a jövő hétfőn megjelenő Oroszlánok és farkasok című könyvéről kérdeztük.
Ez a tudományos munka nem szociográfia, hanem szépen kidolgozott módszertannal, kritikai szemlélettel és nagyon komoly tudományos fölkészültséggel összeállított társadalomtörténet.
Szakály professzor szakmai credója szerint a történetkutatásban és -írásban a tények a fontosak és meghatározók.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Eloltotta Kázmér a tűzhelyet, hagyta kihűlni sonkáját, a rettenetes világ pedig fortyogott tovább a saját levében.
Dr. Csernust a jövő hétfőn megjelenő Oroszlánok és farkasok című könyvéről kérdeztük.
Ez a tudományos munka nem szociográfia, hanem szépen kidolgozott módszertannal, kritikai szemlélettel és nagyon komoly tudományos fölkészültséggel összeállított társadalomtörténet.
Szakály professzor szakmai credója szerint a történetkutatásban és -írásban a tények a fontosak és meghatározók.
– Minden korszakomból szólnak a dalok, ahogyan a plakáton is hirdetjük, a Prognózistól napjainkig, vagyis a megjelenésre váró új dupla albumról is bemutatunk két dalt.
Bethlen István miniszterelnök a New York-i Foreign Affairsben közöl cikket, amelyben leírja: a béketárgyalásokon csupán a világháború által megteremtett új kreációnak tekintettek minket.
Az 1994-ben megalkotott új hadigondozási törvény szakított a korábbi gondolattal, vagyis nem a rászorultság elve számított, hanem a sérelem bekövetkezte.
Egy koncert utóélete.
A cég több mint 120 ezer hibás aknavető gránátot szállított.
Egy ember és egy kutya is megsérült a balesetben.
Mitől fél Magyar Péter? Mi is az a római vakáció?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
