A most feltárt hulladékgödrök, maradványok és kemence ahhoz a településhez tartoznak, amelynek a temetőjét ötven évvel ezelőtt a közelben tárták fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.
– Látszik a csontvázak elhelyezkedésén, hogy felülről dobálták egymásra a halottakat. Egymás hegyén-hátán találtunk rájuk, mint egy csata utáni tömegsírban – mutat rá Mester Edit.
Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum–Nagy Balázs
Nem találtak külsérelmi nyomokat a maradványokon, sokkal inkább betegséget, járványt gyanítanak a háttérben. Már találtak olyan árulkodó jeleket, elváltozásokat a csontokon, amelyek gyulladást mutatnak, nagy fizikai megterhelésről és alultápláltságról árulkodnak. Körülbelül három hónapig tartott az ásatás, novemberben végeztek a terepmunkával. A középső bronzkorra nem jellemző tömegsír nagy jelentőséggel bír a szakemberek szerint. A leletek kiértékeléséhez segítséget kértek. Kutatócsoport állt fel, amelyben részt vesz a debreceni Déri Múzeum, a szintén debreceni Atomki (Atommagkutató Intézet), a Természettudományi Múzeum és az ELTE.
– A genetikai vizsgálatokból kimutatható, hogy itt élőkről van szó, vagy talán egy másik törzs tagjairól, akik rabszolgaként nem érdemeltek méltó temetést – osztja meg feltételezését a régész. – Az esetleges betegségekért felelős kórokozók DNS-anyaga is megőrződhet a csontokban. A gödörben talált összes egyénről készül majd humán DNS-elemzés. Választ kapunk arra, hogy az elhunytak rokoni viszonyban álltak-e egymással, milyen betegségeik voltak, valamint arra, hogy közöttük és a falu temetőjében nyugvók között milyen kapcsolat állt fenn – magyarázza Szeniczey Tamás antropológus.
A szükséges vizsgálatok elvégzése azonban a vártnál is nagyobb feladat elé állítja a szakembereket. Ugyanis ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ kapjanak, össze kell párosítani a csontokat, pontosan meghatározni a tömegsírban eltemetett egyének számát.
– Ez lesz a következő egy-két év feladata, hogy megfejtsük a tömegsír rejtélyét, és megpróbáljunk magyarázatot találni arra, hogy ezek az emberek milyen körülmények között kerültek ebbe a gödörbe, miért nem a közösség temetőjében kaptak helyet teljes végtisztesség mellett – összegez Dani János, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!