MTI/Mohai Balázs
Már az átlagosnál kissé hosszabbra sikeredett intrón (Descent) is átsüt a „jövő zenéje”: a bevezető robot-géphang azt az érzetet kelti, mintha csak az egyik hazai szolgáltató techcég virtuális asszisztense intézne hozzánk telefonos szózatot. Mindemellett eszük ágában sincs mélyebben beleásni mondjuk a Kraftwerk hideg-rideg zenei világába, amitől a produkció nagyon is emberközeli. Ehelyett apró, ötletes szerkezeti megoldásokkal, meghökkentő váltásokkal igyekeznek az érdeklődést ébren tartani, az adott zenei tételt fordulatossá tenni.
Az angol nyelvű dalszövegek a fejlődésről, a folyamatos változásról, az embereket ért hatásokról szólnak. Ugyanakkor némileg sikamlós témák is felbukkannak. Egy jövőkép például, ahol a legősibb mesterséget már az e célra kifejlesztett androidok űzik, méghozzá olyan intenzitással, mintha csak valamiféle tudatmódosító lenne. De mi történik, ha éppen a gép válik függővé, és a DNS a drog?
Ha nem is minden egyes elemében, de zeneileg valahogy így képzelem el a valamikor bekövetkező világűrbe költözés korszakának igényes zenéjét. Esetleg visszatérést a jövőbe a Divideddel és 46 percnyi tartalmas kikapcsolódással.
(Divided – Behind Your Neon Eyes, HammerWorld-Nail Records, CD, 2020)
