A pincenyúlvány titkai

Múzeum – Empire stílusú bútorok, numizmatikai gyűjtemény a pécsi Püspöki Palotában.

2021.05.25. Pécs Püspöki palota Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Szent István király a Pécsi Egyházmegyét 1009-ben alapította. Az akkortájt épült székesegyház és püspöki palota 1064-ben tűz áldozata lett. A XII. században másodszorra is megépítették mindkét épületet. A püspöki palota nem a mai helyén, hanem a székesegyház mögött helyezkedett el, és később Koppenbachi Vilmos püspök (1361–1374) engedélyével Magyarország első egyetemének is otthont adott. A XIV. században épült meg a jelenlegi palotaépület, amelyen Scitovszky János püspök (1838–1849) idején nagyobb átalakítást hajtottak végre.

A nagykapun belépve már a „sötét folyosón”, a volt kocsiszínben is impozáns szobrok várják a látogatókat. Az egyik II. János Pál pápának állít emléket. A szentatya 1991-ben tett pécsi látogatásakor a székesegyháznak a basilica minor kitüntető címet adományozta. A palota legmonumentálisabb alkotása Zala György munkája, amely Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolja. A szoborcsoportot egy tömb carrarai márványból faragta ki 1884-ben. Szemben vele kapott helyet a székesegyház két védőszentje: Szent Péter és Szent Pál is. Az épületben különböző korszakokból származó festmények láthatók, valamint a XVII. században Brüsszelben készült hatrészes falikárpit-sorozat, amely Mózes életét eleveníti fel.

Impozáns, kort idéző enteriőrök a turisták által látogatható szárnyban. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

A palota a mindenkori püspökök lakhelyeként szolgál, az évszázadok során a kinézete kívül és belül is változott. Az L alakban elhelyezkedő épület két szárnyból áll: a székesegyház felé néző oldala turisták számára is látogatható. A másik szárnyban a 85. pécsi püspök, Felföldi László lakrésze is helyt kapott. A palotakiállítás alapját a hajdani püspöki bútorokkal berendezett enteriőrök adják. Az első termét empire stílusú bútorokkal rendezték be. A falon képkeretben az egyházmegye numizmatikai gyűjteményéből kapunk ízelítőt. Az érméket Klimó György püspök kezdte el gyűjteni az 1700-as években. A másik szobában barokk és rokokó stílusú bútorokat helyeztek el, és egy gyönyörű rózsafából készült írószekrényt. A régen szalonnak használt helyiség érdekessége a háromszög alakú kártyaasztal. A palota kis erkélye a székesegyház felé nyílik. 1846-ban Liszt Ferenc Scitovszky János püspöki rezidenciájának vendége volt. Három napot töltött Pécsett, és a székesegyházban is koncertezett.­­ A városi fiatalok a téren adtak szerenádot a művésznek, aki erről az erkélyről köszöntötte rajongóit. E látogatás emlékére készítette el Varga Imre a palota sarkán álló Liszt Ferenc-szobrot. A folyosón az arcképcsarnokot nagy méretű olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják.

A palotához kert is tartozik, amelyet szobor, csobogó és szökőkutak is díszítenek.

A kiállítás következő állomása, az úgynevezett Texas alagút, Cserháti József püspök (1969–1989) nevéhez fűződik. A kommunizmus idején folyamatosan támadták az egyházat, a Püspöki Palotát is lehallgatták, ezért a papok szerettek volna egy helyet, ahol nyugodtan beszélgethetnek. A titkos átjáró három termében ezt az időszakot, az üldözők és üldözöttek történeteit ismerhetjük meg. A 25 méteres pincenyúlvány az egykori magtárépületbe vezet. Ennek egyik leágazásában található az a rész, ahol Cserháti püspök a titkos megbeszéléseket tartotta. Lépcsősor vezet föl a magtár pinceszintre, ahol borkóstolókat tartanak, és bortörténeti kiállítás tekinthető meg. Pazar és míves tárlat, érdemes figyelni, és kivárni a túrák időpontját. Ráadásul a palota közelében is rengeteg a látnivaló.

(Püspöki Palota és titkos átjáró – Pécs, Dóm tér 2. Meghatározott időpontokban, idegenvezetéssel látogatható.)