Az Európai Unió most is összekeveri az ideológiai kérdéseket az egészségügyi problémákkal. Ez a gyengék játéka: összemosni más témakörben keletkezett vitákat egy olyan helyzettel, amelyben ő mondhatja ki a döntő szót. Inkább megvonja polgáraitól a hatásos eszközt, amellyel védekezni tudnának a járvány ellen, ezáltal kirekeszti a véleményétől eltérő álláspontot képviselő országot abból, hogy az európaiaknak segítsen. Vajon ugyanez lenne-e a helyzet, ha a tavaly év végén elsőként bejelentett Szputnyik V, amely az első szovjet műholdról kapta nevét, máig a koronavírus elleni egyetlen hatásos vakcina lenne? Brüsszel felől valószínűleg kevesebb oroszellenes szólamot hallanánk, mert elnyomná az orosz hivatalosságok előszobáiban az európaiak által vívott közelharc zaja. Térden állva könyörögnének, hogy ők is hozzájuthassanak a vakcinához. Ettől a helyzettől megmenekültek, hála az idejében kifejlesztett nyugati oltóanyagoknak. De Moszkva sem bánkódik, van még pár hely a világban, ahol epekedve várják a szérumot.
Putyin fiolával
Múlt hét végi nyilatkozatában Markus Söder is azt hangoztatta, hogy az orosz készítmény európai engedélyezését fel kellene gyorsítani.
A bajor miniszterelnök a következőket mondotta: „Nem szabad pusztán ideológiai okok miatt fecsérelni az időt.” Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) újabb anyagokat kért be az orosz gyártótól. De mintha Söder szavai azt sugallták volna, hogy valami más is van az akadékoskodás mögött. A német kormány értesülése szerint az EMA csak szeptemberben hirdet „ítéletet” a Szputnyik V ügyében, bár Németország számos tartománya már előrehaladott tárgyalásokat folytat az orosz féllel különböző szerződések megkötéséről. De ezek a megállapodások a jövő ködébe vesznek. Sőt Bajorország az orosz vakcina gyártásáról is egyeztetett, ám előbb látni akarja az ügynökség nyilatkozatát arról, hogy az oltás biztonságos és hatékony. Miközben már tízmilliók kapták meg szerte a világban.
Pedig nem így indult a keleti oltóanyag karrierje. Mindenki tapsikolt az örömtől, amikor bejelentették a Szputnyik V kikísérletezését. Maga Vlagyimir Putyin jelent meg a képernyőn, kezében a fiolával. A világ kitörő lelkesedéssel fogadta a reményt, hogy az emberiség a kezében tartja a megváltást a gyilkos kór ellen. Azonnal legalább ötven állam jelentkezett vevőként a vakcinára, amelyek szerződést kötöttek Moszkvával a szállításról, így hazánk is. Számos állam jelezte, hogy gyártóként is be akar szállni a termelésbe, köztük India és Dél-Korea. Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Beruházási Alap igazgatója, amely az országban finanszírozza a gyártást, kijelentette, hogy még az idén hétszázmillió adagot tudnak gyártani. Aztán Moszkvából olyan hírek jöttek, hogy hátrébb az agarakkal, korántsem képesek ennyi dózist előállítani, hiányzik a megfelelő gyártókapacitás. Az Európai Unióval viszont megállapodtak, hogy június közepétől megkezdik egy ötvenmilliós tétel szállítását.