Dolly, a balerina

Huszonöt évvel ezelőtt született meg a világ első felnőtt egyed testi sejtjéből klónozott emlősállata. Dolly bárányról az is hallott, akit nem különösebben érdekelnek a tudomány eredményei. A kitömött állapotában ­Budapesten is megcsodált állatnál alkalmazott technológiát egyre több helyen használják.

Tudomány – Betegségeket gyógyíthatnak, kipusztult állatfajokat támaszthatnak fel klónozással Fotó: Colin McPherson Forrás: Getty Images

Az 1935-ben orvosi Nobel-díjjal kitüntetett német Hans Spemann már 1928-ban sikeres sejtmagátültetést hajtott végre kétéltűekben, amivel megalapozta a klónozási technikákat. John Gurdon brit biológus 1958-ban genetikailag egyező békákat ebihalak bélhámsejtjeiből hozott létre. Ami működött a kétéltűekben, az sokáig nem ment az emlősök esetében – a klónozó próbálkozások rendre kudarcot vallottak. A brit Biológiai és Biotechnológiai Kutatási Tanács állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében a később lovaggá ütött Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével folytatott kutatások 1996-ban hoztak áttörést. Az év július ötödikén megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott emlősutód. Dolly­ bárány létezését 1997. február 22-én jelentették be. (A klónozott állatot megalkotói a countryzene királynőjeként emlegetett amerikai énekesnőről, Dolly Partonról nevezték el.)

Dolly létrehozásában – a kutatók mellett – három birka vett részt. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőszövetsejtmagját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen a klónozás eredménye. Az embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be. Dolly biztonsági okokból egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra. Dolly alapvetően egészséges, termékeny életet élt, és sok fajtársánál hosszabbat, mivel azokat fiatalabb korban megeszik az emberek. Utóbb derült ki, hogy a hátsó lábait ízületi gyulladás gyötörte. Mondhatjuk balerinabetegségnek, hiszen a híres állat élete során gyakran állt a két hátsó lábára, hogy így pitizzen élelmet lelkes csodálóitól.

– Világraszóló újdonság volt az eredmény, ezért a bejelentés előtt minden szempontot alaposan ellenőriztek. Arra a kutatók maguk sem számítottak, hogy a közvélemény és a média olyan hatalmas érdeklődéssel követi majd az eredményeket – emlékezett Dinnyés András, aki 2000-től a Roslin Intézetben a korábban Dollyt megalkotó csoportot vezette Sir Ian Wilmut irányításával. Sikeresen létrehoztak génkiütött nagyállatot, egy bárányt (a világon elsőként), majd Európa első klónozott sertését. Csoportvezetőnek hívták, mert ismerték a korábbi eredményeit. Az Egyesült Államokban ők hoztak létre a világon elsőként felnőtt testi sejtből klónozott szarvasmarhát, illetve sertéssel és nyulakkal is foglalkoztak. Így szakmailag értékes volt az intézet számára, ahol sertést akartak klónozni, valamint folytatni szerették volna a birkás kísérleteket. A cél olyan, sertésekben növesztett, emberekbe beültethető szervek – szív, máj, vese, hasnyálmirigy – előállítása volt, amelyekkel életeket lehetne megmenteni. Húsz évvel ezelőtt ez az ötlet ellenzőkre is talált, akik úgy gondolták, hogy a sertés genetikai állományából átkerülhetnek bizonyos genetikai állományba beépült úgynevezett retrovírusok, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a befektetők elbátortalanodjanak, így ezek a kísérletek Roslinban nem folytatódtak. Dinnyés András ekkor tért haza. Akadémiai kutatócsoportot alapított, mely Közép-Európa első klónozott egerét – Klonillát –, majd nyulát – Tapsillát – is megalkotta.

Az elmúlt két évtized eredményeinek köszönhetően a tudomány most jutott el kézzelfogható távolságba ahhoz, hogy sertésszerveket ültethessenek be emberekbe, mivel azokat genetikailag úgy módosították, hogy ne lökődjenek ki. (Majomkísérletekben már egy-másfél évet működnek a sertésben növesztett szívek.) Nagyon nagy a hiány beültethető emberi szervekből, ez a módszer megoldást jelenthet erre a problémára. A magyar kutató által koordinált európai uniós kutatási projektben német, francia, olasz és belga együttműködésben azt kutatják, hogy sertésben növesztett hasnyálmirigyet hogyan ültethetnek majd be 1-es típusú cukorbeteg emberekbe. A hazai kutatásaik során emberi, beültethető hasnyálmirigysejtek előállítására pedig azt a technológiát használják, amelyért felfedezője, Jamanaka Sinja professzor 2012-ben a sejtmagátültető Gurdon professzorral együtt kapta meg a Nobel-díjat. Ez az előrehaladás az elmúlt 25 év egyik forradalmi jelentőségű eredménye, amely Dolly bárány klónozásán, illetve az ott alkalmazott technológia továbbfejlesztésén alapul.

Tudomány – Betegségeket gyógyíthatnak, kipusztult állatfajokat támaszthatnak fel klónozással
Fotó: Getty Images

A kutatók azóta számos fajt sikerrel klónoztak, többek között szarvasmarhákat, disznókat, szarvasokat, farkasokat és muflonokat is. 2003-ban olasz kutatók jelentették be, hogy megszületett az első klónozott ló. A Prometea névre hallgató állat klónozásához egy felnőtt kanca bőrsejtjét használták, a petesejtet is ebből az állatból nyerték ki, és az embriót visszaültették a kancába, amely a beavatkozás eredményeként saját klónját, ikertestvérét szülte meg. Az igen kíváncsi és tanulékony, jó kedélyű klónozott patás létrejöttéhez meglehetősen nehéz út vezetett, a kísérletek során létrehozott 841 klónozott embrióból csak 17 volt beültethető, és egy fejlődött csikóvá – mutatva egy új módszer nehézségeit.

Az eljárás támogatói szerint a klónozás nemcsak az emberi betegségek gyógyításához lesz hasznos, de megmenthetők kihalással veszélyeztetett fajok, és életre kelthetők a már kipusztultak is. Spanyolországban például a 2000-ben kihaltnak nyilvánított beceite kőszáli kecske lefagyasztott sejtjeiből való feltámasztásával próbálkoznak, és noha embriókat sikerült előállítani, de életképes utód még nem született. Ugyanakkor veszélyeztetett délkelet-ázsiai marhaféléket, gaurt és bantenget sikerült klónozni, mint ahogy afrikai vadmacskák esetében is bevált ez az eljárás. Muflonokat juhsejtek felhasználásával állítottak elő. Az ilyen esetekben meghatározó kérdés, hogy létezik-e háziasított vagy gyakori rokon faj, mely petesejtjeinek felhasználásával életképes sejtmagátültetett vadállat utód hozható létre.

– Japán–orosz együttműködésben több mint tíz éve folynak mamutklónozási kísérletek, ahol elefántok petesejtjeit próbálják használni, eddig kevés sikerrel. Volt diákjaim Thaiföldön nagy fontosságú, ritka dzsungelmacskafajok megmentésén dolgoznak, ami a mamutklónozásnál sokkal fontosabb irány – foglalta össze az eddigi eredményeket Dinnyés András.

Amikor elindultak a kísérletek, lehetetlen volt megbecsülni a majdani alkalmazási lehetőségeket, mint ahogy azt sem lehetett előre látni, hogy az egyes országok milyen szabályozásokkal segítik, illetve gátolják a munkát. Európában emberi betegségek modellezésére használnak klónozott állatokat, de az élelmiszer-termelésben etikai okokból nem engedélyezett az eljárás. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Kínában másként viszonyulnak ehhez. Az Egyesült Államokban például a sejtmag-átültetéses klónozási technológiával létrehozott tenyészbikákkal nagyon nagy értékű, világszerte jól eladható termékenyítőanyagot termeltetnek.

– A technológia legnagyobb érdeme egy dogma – a felnőttek testi sejtjeit nem lehet visszaprogramozni őssejtekké – megtörése volt – állítja Dinnyés András, akinek meggyőződése, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy a gyógyításban

– Parkinson-kór, gerincvelő-betegség, vakság, cukorbetegség – alkalmazhatjuk a regenerációs őssejtterápiát. Ezekhez is Dolly adta a kezdő lökést.

Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt.

Embermásolás

Amerikai kutatók 2013-ban testi sejtekből kinyert genetikai állományt ültettek petesejtbe, majd a klónozott embriókból őssejteket állítottak elő. Az úgynevezett terápiás klónozással a betegbe immunreakció nélkül visszajuttatható gyógyító sejtek hozhatók létre. 2018-ban jelentették be, hogy kínai tudósok először klónoztak főemlősöket testi sejtekből. Csung Csungot és Hua Huát, a két makákót testi sejtekből, sejtmagátültetéssel hozták létre, jelezve, hogy a humán, úgynevezett reprodukciós (utód-előállító) klónozás technikailag valószínűleg megvalósítható lenne. Emberben ez azonban világszerte tiltott technológia, így hazánkban is. A szakértők többsége egyetért azzal, hogy az eljárás egyelőre számos rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatot hordoz, és felelőtlen cselekedet lenne emberben alkalmazni. A szaporodásbiológiai problémákra nem ez a megoldás.