Holló mossa két fiát

Mit tehet egy kiadó, ha a könyvéhez hangzó anyagot is szeretne mellékelni?

A kép illusztráció. Forrás: Pixabay

Mit tehet egy kiadó, ha a könyvéhez hangzó anyagot is szeretne mellékelni? Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még egyértelmű volt a válasz: jelentesse meg CD-n, és az ezüst korongot tűzze a könyv belső borítójára illesztett tokba. Mára azonban megváltozott a helyzet: a CD mint hanghordozó visszaszorulóban van (ez világosan látszik az értékesített példányok számának erős visszaesésén), az interneten elérhető zenei kínálatot viszont szívesen böngészik a felhasználók.

A Poket zsebkönyvek legújabb darabja – a Zeng a lélek című népdal-összeállítás – tehát kompaktlemez helyett mindössze egy QR-kódot tartalmaz.

Így nincs mit kicsomagolni és a hifibe helyezni, elég leolvasni ezt a bizonyos kódot egy erre alkalmas eszközzel – például a megfelelő alkalmazással ellátott okostelefonnal –, és a kijelzőn máris megjelenik a lejátszólista.

Amint az a Berecz István szerkesztő – táncos és a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője – által írott előszóból is kiderül: a könyvecske­ nem antológia, inkább szubjektív válogatás a szívéhez közel álló népdalokból, amelyek dalla­muktól megfosztva is megállják a helyüket. E benyomást erősíti, hogy a szövegek helyesírását a szerkesztők a maihoz igazították. Így mintha nem százötvennél is több népdal szövegét olvasnánk tájegységek szerinti bontásban, de élénk sodrású, modern verseket olyan meglátásokkal és megfogalmazásokkal, amelyek egyetlen kortárs lírikusnak sem válnának szégyenére.

A kép illusztráció. Fotó: Pixabay

„Nem átkozlak, nem szokásom / verjen meg a sóhajtásom”, vágja oda csalódásában a Szerettelek egy ideig… kezdetű mezőségi népdal névtelen szerzője a szeretőjének. Vagy: „mi ez az élet? pára / mint árnyék, mulandó / vége nyúlhat csak mára / ember, ó halandó”, szerepel a Mint a fű, megszáradnak… kezdetű somogyi népdalban.

A szövegek közül jó harmincat megszólaltattak – vagyis elénekeltek, feljátszottak – az erre felkért előadók. E dalokat a már említett QR-kód segítségével lehet elérni a Spotify-on – mármint a hivatalos tájékoztatás szerint. A gyakorlat azonban ebben az esetben is eltér az elmélettől, hiszen a kötet tizenegyedik oldalán található kód a YouTube Poket-oldalára kalauzolja az érdeklődőt, amivel persze semmi gond nincs, sőt: a felületen igazából a kód beolvasása nélkül, egyszerű kulcsszavas kereséssel is elérhetők a feltöltött számok.

A videók elindítása után a hallgatót elsősorban a ráismerés öröme éri: több olyan népdal is felcsendül eme anyagokban, amelyeket máshol, más formában már hallhatott. Az Ez a vonat, ha elindul, hadd menjen… kezdetű kalotaszegi nóta például a Csík Zenekar 2008-as lemezének címadója; a szintén az e tájegységről való Én vagyok az, aki nem jó…-ból, vagy a Nagypénteken holló mossa két fiát…-ból pedig az Ismerős Arcok készített egy-egy rockos változatot.

A hangzó változatokban persze sokkal jobban érvényesül e népdalok uralkodó hangulata a mélységes bánattól a felszabadult, ám gyakran mégsem teljesen felhőtlen örömig. Hogyan is érezhetnék magukat gondtalannak az ismeretlen szerzők, amikor súlyos kérdésekre kell (kellene) választ találniuk? „A házadban lehet vagyon s gazdagság / ha nincs benne szeretet és boldogság”. E témáról szólva még viszonylag egyértelműen lehet fogalmazni, de ha például a párválasztás kerül szóba, csupán megfontoltságra inthetnek, gyakorlati tanácsot már nem adhatnak: „nem kölcsönkenyér az / hogy visszaadhatnád / sem nem árpatarló / hogy legázolhatnád”.

A feltöltött tételek megismerése során a hallgató kedvet kaphat ahhoz, hogy maga is hallassa a hangját, vagyis csatlakozzon az énekesekhez

– akár az otthonában, a monitor előtt ülve, akár valamelyik koncerten, az élő verzióknál. Hiszen ahogy Berecz István írja: „Az éneklés önmagában ünnep. Egymásra csodálkozhatunk benne újra, anélkül, hogy megfojtanánk egymást valamely ideológiai vagy pártpolitikai kérdés miatt.”

(Zeng a lélek – Népdalok. Szerk.: Berecz István. Hagyományok Háza, Budapest, 2021, 195 oldal. Ára: 1500 forint)