Jaj annak, aki a forint becsülete ellen vét

„Ma reggel megjelent elgyötört életünk felett tündéri igéreteivel az új közgazdasági tünemény: a forint.”

Forrás: Halász Géza

Bár soha se született volna meg az, aki a pénzt kitalálta!… Azt hisszük, hogy a pénz megszületésének már az első éves évfordulóján is így sóhajtottak fel a népek milliói s mégis azóta sem sikerült soha a pénzt megszüntetni! Nem is lehet, hiszen a pénz mégiscsak a legegyszerűbb formája az adásvételnek, de egyben a legcsalfább formája is. Ravasz jószág a pénz: be tud csapni mindenfajta embert, okosat és butát, ravaszat és őszintét, kis embert és nagyot, – de futunk, loholunk utána, s verejtékünk és vérünk hulló cseppjei némán is őt kiáltják. Vér és arany! – vallja Ady Endre s vallja a világ… Minket, magyarokat, már nem egyszer csuful megtáncoltatott a pénz, de annyira még soha, mint az elmúlt szörnyű hónapokban, egészen ma reggelig.

Ma reggel megjelent elgyötört életünk felett tündéri igéreteivel az új közgazdasági tünemény: a forint. Mit hozott vajon? Jót-e, vagy rosszat? – Mi hiszünk benne s nemcsak hiszünk, hanem szellemünk és akaratunk minden erejével azon leszünk, hogy megtartsa értékállandóságát s megmentse betevő falatunk s testünkre való szerény gúnya biztos beszerzési lehetőségeit. Úgy vágyunk már erre, mint a Szahara vándora az oázisra, s ha nem lesz végre közgazdasági biztonságérzetünk: lelkünk és idegeink aligha bírják soká az inflációs hányattatásokat. De erre ne is gondoljunk! Mától fogva minden jószándékú magyar legelső kötelessége féltékenyen őrködni az új pénz sorsa s így a magunk sorsa fölött. Be kell tartanunk az árakat s minden akaratunkkal be kell tartatnunk mindenkivel. Aki drágábban ad el, mint szabad, éppen olyan becstelen, mint aki drágábban vesz. A mai napon akcióba lépett Hódmezővásárhelyen a gazdasági rendőrség is, közegei ki vannak oktatva s jaj annak, aki mától fogva a forint becsülete ellen vét!

(Vásárhelyi Független Ujság, 1946. augusztus 1.)

Grafika: Halász Géza

A miskolci Flórián-malom tulajdonosai, Rejtő Sándor és Jungreisz Ernő elfeketézték a malom lisztjét. Többek közt megkárosították a Diósgyőri vasgyár dolgozóit is. A gazdasági rendőrség leleplezte a feketézők üzelmeit, Rejtőt és Jungreiszt letartóztatták, majd az eljárás lefolytatása után a két malomtulajdonost internálták.

Az internáltakat villamoson szállították a mahócai internálótáborba. A város felháborodott tömegei felismerték a villamoson a két feketézőt, aki súlyosan megkárosította a város lakosságát és erősen vétett a kormány stabilizációs rendeletei ellen. Váratlanul megtámadták a két feketézőt. Mire a rendőrség kiszabadította őket, Rejtő oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházbaszállítás után meghalt. Jungreisz súlyos sérüléseket szenvedett.

(Szabad Nép, 1946. augusztus 1.)

*

Budapesten elkészítették a borbélyok és fodrászok forint tarifáját. Négy csoportba osztották be a műhelyeket s a legdrágább helyen 3 forint 20 fillér a beretválás, a legolcsóbban 1 forint 20 fillér, úgy látszik, a mesterek nem akarnak belegyőződni abba, hogy ilyen éles ellentétek mégse ildomosak a demokráciá­ban. Talán vidéken nem mennek bele ilyen túlzó és ellentétes csoportok szektájába… Megjegyezzük, hogy a hajvágás duplája a borotválásnak s lesznek he­ti-, sőt havi jegyek. Ugyanis a legutóbbi hónapokban kirívóan akként alakult a borotválás frontja, hogy a férfiak tömege vagy otthon beretválkozott, vagy pedig egy héten lehetőleg egyszer, vagy kétszer. Tehát a drága árak csak látszólag hozták egyensúlyba ezt a szakmát, amelynek egyébiránt is annyi baja volt a szükséges fehérneművel, szappannal, hajfestékkel és más kellékkel.

A nők legtöbbje aligha bírja majd megfizetni a forintára­kat. Budapesten a vízhullám

4 forinttól 8 forintig, a vashullám ugyanennyi, tartós hullám és utána szőkítés 40 forinttól 80 forintig, utánfestés pedig 50-től 90 forintig. Manikűr lakkozással 4 forinttól 8-ig.

Majd meglátjuk, Hódmezővásárhelyen milyen belátással és helyes kalkulációval oldják meg ezt a nehéz anyagi kérdést, elvégre a mestereknek súlyos kötelességeik vannak, habár túlnyomó többségük segéd nélkül, tehát egyedül dolgozik.

(Alföldi Ujság, 1946. augusztus 2.)

*

Mint lapunkban már közöltük, az adópengő adójegyek szep­tember 30-ig bezárólag maradnak forgalomban. Eddig a jelzett időpontig bárki köteles fizetési eszközképpen elfogadni.

Olvasóink átszámítási műveletét óhajtjuk megkönnyíteni az alábbi táblázat leközlésével:

1 drb. 100.000.000 adópengő 0.50 forint 50 fillér

1 „ 10.000.000 „ 0.05 „ 5 fillér

4 „ 1.000.000 „ 0.02 „ 2 fillér

8 „ 500.000 „ 0.02 „ 2 fillér

40 „ 100.000 „ 0.02 „ 2 fillér

400 „ 10.000 „ 0.02 „ 2 fillér

A felsorolt adójegyek közül a 100.000.000-es címletű, tehát 50 fillér értékű adójegyeket minden állami és közpénztár, valamint a magánforgalomban is mindenki korlátlanul kell, hogy elfogadja. A 10.000.000-es címletű, tehát 5 fillér értékű adójegyet legfeljebb 10 forintig, az 1.000.000-os címletű, valamint az 500.000-es címletűeket legfeljebb 1 forintig, végül a 100.000, az 50.000 és 10.000 címletű adó­jegyeket legfeljebb 10 fillérig kötelesek elfogadni, akként azonban, hogy a fizetőtől legalább 2 fillérben maradék nélkül kifejezhető adójegymennyiség követelhető.

(Alföldi Ujság, 1946. augusztus 2. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

Hetvenöt éve, 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot Magyarországon.