David Klein kiberpszichológiai kutató néhány évvel ezelőtt úgy kommentálta az egyre sokasodó online zaklatási ügyeket, hogy „a zaklató az zaklató, a troll meg troll, lényegtelen, hogy a zaklatás milyen formájáról beszélünk”.
Az első kutatások a kilencvenes években születtek, miután 1982-ben Norvégiában három kistinédzser fiú követett el öngyilkosságot valószínűleg zaklatás miatt.
Az akkori kutatások kimutatták, hogy a 7–16 éves diákok tizenöt százaléka érintett iskolai zaklatásban. A kétezres évek netes forradalma az iskolai zaklatást a netre helyezte, minek nyomán az Amerikai Internetes Zaklatást Kutató Központ szerint a 11–19 éves korosztály több mint 26 százalékát zaklatják rendszeresen.
A DoSomething.org fiatalokkal foglalkozó szervezet még rosszabb adatokat hozott nyilvánosságra: a gyerekek 43 százalékát bántalmazzák online, minden negyediket folyamatosan.
A diákok hetven százaléka tapasztal környezetében valamilyen online zaklatási formát, a közösségi médiában történő zaklatásról viszont kilencven százalékuk nem vesz tudomást.
Ötvennyolc százalékuk követett már el valamilyen bántalmazó cselekményt, a diákok közel fele többször is, 75 százalékuk pedig látogatott már diáktársukat zaklató honlapokat. Az UNICEF adatai is hasonló számokat mutatnak: 150 millió 13–15 év közötti gyereket zaklattak már, minden harmadikat ért online piszkálódás vagy bántalmazás. A probléma létezését tanárok és pszichológusok is ismerik, és bár a szakma régóta buzdít összefogásra az ügyben, valódi előrelépés nem történt. A helyzet így folyamatosan romlik.
Ezt mások is csinálják…
– Megdöbbentő, hogy mekkora különbség van az én korosztályom és a mostani 14-15 évesek között, ők olyan dolgokat tesznek meg, ami nekünk eszünkbe nem jutott volna – mondja el a 18 éves, középiskolás Tóth Kristóf.
Történt egy hazai középiskolában, hogy az egyik tanár észrevette, diákja engedély nélkül, élőben közvetíti óráját az interneten. Mikor felelősségre vonták a diákot, ő csak vállat vont, mondván, hogy „ezt mások is csinálják”.
Így derült fény arra, hogy a TikTokon gyakoriak az iskolába járó kilencedikes évfolyam diákjai között az unalmukban streamelt órai videók. A nyomozás arra is fényt derített, hogy volt olyan tanár, akiről manipulált, becsületsértő kép került ki a közösségi médiába, méghozzá azért, mert az elkövető szerint a tanár „utál engem”.
– Nagyon összetett problémáról van szó – kezdi Habis Melinda pszichológus. – A kamaszkor természetes velejárója, hogy a fiatalok feszegetik a határokat, és nincsenek tisztában cselekedeteik következményeivel. A becsületsértő képek akár humorosnak is tűnhetnek a szemükben, és nem gondolják végig, azok később nem törölhetők.