„Potenciálisan pornográf”

Az Instagram „érzékeny tartalom” vezérlője egyébként kortárs művészek óriási csoportja szerint egy újabb szög a művészet koporsójába.

Egon Schiele: Fekvő női akt, 1917 Forrás: Wikimedia Commons

Mostantól ezek és még sok más alkotás szabadon megtekinthetőek a bécsi múzeumok Only­Fans-profilján. Helena Hartlauer, a bécsi turisztikai hivatal szóvivője úgy fogalmazott, a város és kulturális intézményei gyakorlatilag lehetetlennek találták a meztelen alkotások promóciós anyagokban való felhasználását, pedig ikonikus művekről van szó. A múzeumok egy kampányt is elindítottak „Bécs az OnlyFansen vetkőzik” címmel, a willendorfi Vénusszal illusztrálva. Egyrészt a turistákat akarják bevonzani, miután a Bécsbe érkező látogatók száma 2020-ban 78,4 százalékkal csökkent 2019-hez képest, és néhány hónapig szinte egyáltalán nem volt látogató a korlátozásoknak köszönhetően, nem utolsósorban pedig fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy az ő művészeti alkotásaik sokkal enyhébb tartalmat képviselnek ahhoz képest, amit látni lehet manapság az interneten. Hartlauer szerint a közösségi média gyakran inkorrekt módon jár el cenzúrakérdésben, és nem ő az egyetlen, aki így gondolja.

Az OnlyFanst 2016-ban alapították abból a célból, hogy legyen egy megengedőbb platform az online alkotók számára, noha a világjárvány következtében a szexmunka szinonimájává vált. Tavaly az oldal felhasználóinak száma 7,5 millióról 85 millióra nőtt, előfizetői pedig több mint kétmilliárd dollárt fizettek az oldalon tevékenykedőknek. Az Instagram, valamint anyavállalata, a Facebook mindeközben megtartotta szigorú meztelenségtilalmát az évek óta tartó kritikák ellenére, hiába vált mára a művészek számára legfontosabb platformmá. Idén júliusban a kreatívok #FixTheAlgorithm (javítsd meg az algoritmust) hashtaggel tiltakoztak az ellen, hogy a közösségi oldalak egyenetlenül reklámozzák munkájukat.

Az Instagram idén nyáron bevezetett „érzékeny tartalom” vezérlője egyébként kortárs művészek óriási csoportja szerint egy újabb szög a művészet koporsójába, ezért arra kérik a felhasználókat, hogy változtassák meg az alkalmazás új alapértelmezett beállítását, amely korlátozza az érzékeny tartalmat, azaz bizonyos műalkotásokat és képeket. A közösségimédia-óriás az érzékeny tartalmat a következőképpen határozza meg: olyan bejegyzések, amelyek nem feltétlenül sértik a szabályaikat, de potenciálisan felkavaróak lehetnek egyes emberek számára. A felhasználók megválaszthatják, hogy ebből mennyit korlátoznak. A művészet egyfajta kilúgozása ez sokak szerint, ami a dekoratív képekre mond igent, de elnémít számos fontos alkotót, ahogy mondjuk korlátozta az elmúlt hónapokban az izraeli–palesztin konfliktust vagy a Covid–19-világjárványt érintő bejegyzések egy részét is.

Visszatérve a művészetekhez: az Instagram nemrég elnézést kért, amiért eltávolította Pedro Almodóvar spanyol rendező új filmjének hivatalos plakátját, mert azon női mellbimbó volt látható, amelyből kicsöppen a tej. A cég így fogalmazott: bizonyos körülmények között kivételt tesznek, ideértve azt is, ha egyértelmű a művészi kontextus. A Facebook és az Instagram tilalmai ösztönözték a #FreetheNipple, azaz a szabadítsd fel a mellbimbót mozgalom és hashtag használatát az Instagramon, amelyet sok művész és híresség használ a mellbimbók ábrázolására a szabályok ellenére. A sors fintora, hogy ez a tilalom nem terjed ki a férfimellbimbókra, ezért sokan például, rámutatva a szabály abszurditására, férfimellbimbót szerkesztettek női mellekre képeiken.

„Valószínűleg ez az első kép, amelyet láttam, miután megszülettem. Ha egy olyan óriáscég, mint az Instagram, azt mondja, hogy a munkám veszélyes és pornográf, vajon hány embernek mondják még, hogy a testük rossz, hogy a testük veszélyes?” – tette fel a kérdést a plakátot tervező Javier Jaén. A művész azt is hozzátette: a cégek azzal érvelnek, hogy a technológiájuk nem képes megkülönböztetni a kontextust, de ez őt cseppet sem érdekli: akkor változtassanak a technológián.

Borítókép: Egon Schiele: Fekvő női akt, 1917 (Fotó: Wikimedia Commons)