időjárás 2°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

„Potenciálisan pornográf”

Terján Nóra
2021.11.29. 13:04
„Potenciálisan pornográf”

Több mint egy évszázaddal azután, hogy a bécsi szecesszió művészei kinyilvánították a művészet szabadságát, az osztrák főváros megtalálta a művészi kifejezés új platformját: egy felnőtteknek szóló közösségi oldalt. A bécsi turisztikai hivatal saját fiókot nyitott az OnlyFansen – az egyetlen olyan közösségi hálózaton, amely engedélyezi a meztelenség ábrázolását – tiltakozásul az ellen, hogy a többi közösségi oldal, így a Facebook, a Twitter és a TikTok is folyamatosan cenzúrázza a múzeumokat és galériákat.

Júliusban felfüggesztették az Albertina Múzeum TikTok-fiókját, majd le is blokkolták, mert Nobuyoshi Araki kultikus népszerűségnek örvendő japán fotós olyan munkáit mutatta be, amelyeken női mellek voltak láthatóak. Araki persze biztosan jót mulatott azon, hogy képei ma is polgárpukkasztónak számítanak, de kevésbé extrém műtárgyak is áldozatául estek már az algoritmusnak: 2019-ben az Instagram kimondta, hogy Rubens festménye megsértette a platform közösségi normáit, amelyek tiltják a meztelenség bármilyen ábrázolását – még azokat is, amelyek „művészi vagy kreatív jellegűek”. 2018-ban a Természettudományi Múzeum 25 ezer éves willendorfi Vénuszáról készült fényképét minősítette a Facebook pornográf tartalomnak, majd el is távolította a híresen telt idomokat platformjáról.

A Leopold Múzeum is megküzdött az expresszionista Egon Schiele aktgyűjteményének népszerűsítéséért, amikor németországi, angliai és amerikai cenzorok sem voltak hajlandók bemutatni a képeket egy városi turisztikai kampányban 2018-ban. A turisztikai bizottság krea­tív választ adott: új transzparenseket gyártottak, melyeken el voltak takarva a csupasz testek: „Sajnáljuk, százéves, de még ma is túl merész” – állt rajtuk a felirat. A Koloman Moser Szeretők című festményét bemutató rövid videót, amely a Leo­pold Múzeum huszadik évfordulója alkalmából készült, a Facebook és az Instagram elutasította mint „potenciálisan pornográf” tartalmat, legutóbb pedig Amedeo Modigliani festő művei verték ki a biztosítékot az Albertinában.

Mostantól ezek és még sok más alkotás szabadon megtekinthetőek a bécsi múzeumok Only­Fans-profilján. Helena Hartlauer, a bécsi turisztikai hivatal szóvivője úgy fogalmazott, a város és kulturális intézményei gyakorlatilag lehetetlennek találták a meztelen alkotások promóciós anyagokban való felhasználását, pedig ikonikus művekről van szó. A múzeumok egy kampányt is elindítottak „Bécs az OnlyFansen vetkőzik” címmel, a willendorfi Vénusszal illusztrálva. Egyrészt a turistákat akarják bevonzani, miután a Bécsbe érkező látogatók száma 2020-ban 78,4 százalékkal csökkent 2019-hez képest, és néhány hónapig szinte egyáltalán nem volt látogató a korlátozásoknak köszönhetően, nem utolsósorban pedig fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy az ő művészeti alkotásaik sokkal enyhébb tartalmat képviselnek ahhoz képest, amit látni lehet manapság az interneten. Hartlauer szerint a közösségi média gyakran inkorrekt módon jár el cenzúrakérdésben, és nem ő az egyetlen, aki így gondolja.

Az OnlyFanst 2016-ban alapították abból a célból, hogy legyen egy megengedőbb platform az online alkotók számára, noha a világjárvány következtében a szexmunka szinonimájává vált. Tavaly az oldal felhasználóinak száma 7,5 millióról 85 millióra nőtt, előfizetői pedig több mint kétmilliárd dollárt fizettek az oldalon tevékenykedőknek. Az Instagram, valamint anyavállalata, a Facebook mindeközben megtartotta szigorú meztelenségtilalmát az évek óta tartó kritikák ellenére, hiába vált mára a művészek számára legfontosabb platformmá. Idén júliusban a kreatívok #FixTheAlgorithm (javítsd meg az algoritmust) hashtaggel tiltakoztak az ellen, hogy a közösségi oldalak egyenetlenül reklámozzák munkájukat.

Az Instagram idén nyáron bevezetett „érzékeny tartalom” vezérlője egyébként kortárs művészek óriási csoportja szerint egy újabb szög a művészet koporsójába, ezért arra kérik a felhasználókat, hogy változtassák meg az alkalmazás új alapértelmezett beállítását, amely korlátozza az érzékeny tartalmat, azaz bizonyos műalkotásokat és képeket. A közösségimédia-óriás az érzékeny tartalmat a következőképpen határozza meg: olyan bejegyzések, amelyek nem feltétlenül sértik a szabályaikat, de potenciálisan felkavaróak lehetnek egyes emberek számára. A felhasználók megválaszthatják, hogy ebből mennyit korlátoznak. A művészet egyfajta kilúgozása ez sokak szerint, ami a dekoratív képekre mond igent, de elnémít számos fontos alkotót, ahogy mondjuk korlátozta az elmúlt hónapokban az izraeli–palesztin konfliktust vagy a Covid–19-világjárványt érintő bejegyzések egy részét is.

Visszatérve a művészetekhez: az Instagram nemrég elnézést kért, amiért eltávolította Pedro Almodóvar spanyol rendező új filmjének hivatalos plakátját, mert azon női mellbimbó volt látható, amelyből kicsöppen a tej. A cég így fogalmazott: bizonyos körülmények között kivételt tesznek, ideértve azt is, ha egyértelmű a művészi kontextus. A Facebook és az Instagram tilalmai ösztönözték a #FreetheNipple, azaz a szabadítsd fel a mellbimbót mozgalom és hashtag használatát az Instagramon, amelyet sok művész és híresség használ a mellbimbók ábrázolására a szabályok ellenére. A sors fintora, hogy ez a tilalom nem terjed ki a férfimellbimbókra, ezért sokan például, rámutatva a szabály abszurditására, férfimellbimbót szerkesztettek női mellekre képeiken.

„Valószínűleg ez az első kép, amelyet láttam, miután megszülettem. Ha egy olyan óriáscég, mint az Instagram, azt mondja, hogy a munkám veszélyes és pornográf, vajon hány embernek mondják még, hogy a testük rossz, hogy a testük veszélyes?” – tette fel a kérdést a plakátot tervező Javier Jaén. A művész azt is hozzátette: a cégek azzal érvelnek, hogy a technológiájuk nem képes megkülönböztetni a kontextust, de ez őt cseppet sem érdekli: akkor változtassanak a technológián.

Borítókép: Egon Schiele: Fekvő női akt, 1917 (Fotó: Wikimedia Commons)