Tűréshatár

Megfelelő műszerekkel és a felhalmozott szakmai tudás segítségével egyre pontosabban előre jelezhetők a vulkánok kitörései. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az emberiség tizede veszélyes helyen él.

La Palma, 2021. november 30. A Cumbre Vieja tûzhányó új kürtõibõl feltört izzó láva halad lefelé a hegygerincrõl a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. november 29-én. A mostani vulkánkitörés szeptember 19-én kezdõdött. MTI/AP/Emilio Morenatti Fotó: Emilio Morenatti

– Hiába tudunk egyre többet a vulkánokról, napra pontosan nem lehet megmondani, hogy mikor tör ki egy tűzhányó. Miért?

– A vulkanológia tudományterülete rohamosan fejlődik. Egyre több korszerű eszköz, műszer, egyre nagyobb, az alapkutatások során szerzett tudás segíti azt, hogy egy közelgő vulkánkitörést előre jelezzünk. Itt, La Palma szigetén sikerült előre jelezni a közelgő kitörést és felkészíteni erre a lakosságot. Ennek következtében nem történt haláleset és sebesülés. Ugyancsak idén a karibi St. Vincent szigetén is sikerült pontosan előre jelezni a közelgő robbanásos kitörést és időben megkezdeni a kitelepítést. Habár pontosan nem jelezhető előre egy vulkánkitörés megindulása, ezek a példák is mutatják, hogy a vulkanológusok milyen nagy segítséget adnak a társadalomnak. Ehhez persze jó műszerek és képzett szakemberek kellenek.

– Tudjuk, hogy az ember könnyen felejt, illetve fittyet hány a veszélyekre. Hiá­ba mondják a szakemberek, hogy vulkanológiai szempontból Nápoly környéke az egyik legveszélyesebb terület, sűrűn beépült a térség. Mi lenne ott egy kitörés esetén?

– Ez a XXI. század nagy kihívása! Ma már a Föld teljes lakosságának tíz százaléka él potenciális vulkáni veszélyben, és számos túlnépesedett terület van olyan tűzhányó közelében, amelyik képes nagy kitörésre. Habár a történelmi időkben számos „pompeji” esemény történt, nem volt még olyan tapasztalat, amikor milliós metropolisz mellett tör ki egy vulkán. Egy ilyen esemény komoly megpróbáltatás lesz. Itt nem is csak arra gondolok, amikor már zajlik a kitörés, sokkal inkább arra az időszakra, amikor megindulnak az első jelek, hogy a hosszan szunnyadó vulkán ébredezni kezd. Óriási a felelősség a vulkanológusokon, hogy időben jelezzék, mikor kell indítani a tömeges kitelepítést, és a hatóságokon is, hogy ezt le tudják vezényelni. Egy ilyen eseményre fel kell készülni, mert nem az a kérdés, hogy be fog-e következni, hanem az, hogy mikor. Ezt pedig nem várhatjuk tétlenül! Szükséges a „békeidőben” megszerzett vulkanológiai tudás, nem utolsósorban fel kell készíteni a lakosságot is, azaz szükség van tudomány-népszerűsítésre, ismeretterjesztésre is.

– Éppen az ön kutatásai derítették ki, hogy az erdélyi Csomád alatt is van valamennyi magma. Van bármi jele annak, hogy ez a régóta szunnyadó tűzhányó a közeljövőben kitörhet?

– Nincs egyelőre ilyen jel. A román kutatók és a kutatócsoportom vizsgálatai is azt jelzik, hogy a székelyföldi Csomád alatt még lehet olvadéktartalmú magma. Hangsúlyoznom kell, hogy ma már tudjuk azt, hogy ez nem egy különleges és veszélyes helyzet, a szunnyadó vulkánok esetében is általános az ilyen állapot. A kőzettani kutatási eredmények azt jelzik, hogy ilyen esetben még van esély a reaktiválódásra, azaz a kitörésre nem képes, nagy kristálytartalmú magmakásából viszonylag rövid idő alatt is keletkezhet kitörésre képes magma. A Csomád múltjában is előfordult, amikor hosszú, több tízezer éves szünet után ébredt fel a vulkán. Ezért fontos, hogy tovább kutassuk, hogy jobban megértsük az ilyen hosszan szunnyadó, látszólag inaktív tűzhányókat is.

Borítókép: A Cumbre Vieja tűzhányó új kürtőiből feltört izzó láva halad lefelé a hegygerincről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. november 29-én (Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti)