Nyitott ablak

Az európai startupok sok tekintetben válaszútnál állnak. Kat Borlongan, a francia think tank, a Scale-Up Europe képviselője és az Európai Innovációs Tanács tagja szerint a tehetségek hazai foglalkoztatása és olyan ökoszisztéma létrehozása a cél, amelynek mindenki részese lehet.

FRANCE-ENTERPRENEUSHIP-FAIR Fotó: MICHEL STOUPAK Forrás: Europress/AFP

– Miben jobb Párizs, mint a többi startupközpont Európában, Lisszabon vagy Budapest például?

– Versengenek az európai városok, hogy melyik a legjobb, melyik vonzza a legtöbb startuppert. Pedig ma már nem a számadatok a lényeg, hanem hogy az adott város ismerje a közönségét. Lisszabon például olyan techvállalkozókat vonz, akik a távoli munkavégzést kedvelik, miközben szeretnének szórakozni is. Londonban a legnagyobb techcégek között lehet válogatni, így aki azoknál szeretne dolgozni, odaköltözik. Párizsban egy nagyon természet-, informatikatudományos közösség gyűlt össze, ennek is köszönhető a sok fejlesztő, akik mesterséges intelligenciával foglalkoznak. A kelet-európai start­upközösségeket általában a városok olcsósága miatt dicsérik. A lényeg, hogy ez nem verseny, hanem hogy meg kell érteni, az adott város közösségének mire van leginkább szüksége.

– A magyar startupközösség és inkubátorok rendszeresen emlegetik a problémát, hogy egy hazai startupnak először a magyar piacot kell meghódítania, aztán az európait, és csak ezután következhet Amerika. Ezzel szemben a tengerentúlon már az első lépés a Szilícium-völgy. Mi a helyzet Franciaországból nézve?

– Ma, 2021-ben, különösen a pandémia hatásai nyomán azt hiszem, ez a megközelítés már nem működik. A francia cégek esetében azt látjuk, hogy akkor lesznek sikeresek, ha gyakorlatilag az indulás pillanatában felmérik, melyik pia­con lehetnek a legsikeresebbek. A sales cégek például rendszeresen Németországot vagy az Egyesült Királyságot választják. De nagyon sokan költöznek Amerika keleti partjára is. A kérdés, amellyel most az európai döntéshozók is egyre inkább szembesülnek, hogy mit szeretnénk támogatni. Nemzeti alapon szerveződő startupokat vagy valami mást. Az európai piac abban a tekintetben valóban nehéz, hogy különféle nyelveken, különféle pénznemekben, különféle jogi környezetekben kell boldogulni. De a cég jó tervezéssel megoldhatja a problémákat, a kormányzati megközelítés már érdekesebb.

– Mi a szempontja a tehetségesek kiválasztásának?

– A probléma, hogy sok helyen a diverzifikációt pontok kipipálásának fogják fel. Alkalmazok ilyen vagy olyan karakterisztikával rendelkező munkavállalót, és akkor megfelelek az előírásoknak. Azonban akkor lehet igazán megfelelni, ha olyan környezetet tudok teremteni, amely senkit nem gátol egy állásra való jelentkezésben, így tényleg a legtehetségesebb jelölt nyerheti el az adott feladatot. Ha a női alkalmazottakról beszélünk, ez főként igaz. A mi generációnkat arra tanították, hogy ne akarjon kitűnni, ezért hiába vannak kezdeményezések, a valóság az, hogy igen kevés nő dolgozik a techiparban. A mostani 16-17 évesek, a kódgeneráció viszont már azt tanulja, hogy ne féljen megmutatni, kicsoda, és ez a jövő.

Borítókép: Kat Borlongan (jobbra) (Fotó: Europress/AFP)