Farkasok harca

Ezerháromszázegy szomorú évszám a magyar történelemben, hiszen ekkor halt ki az Árpád-ház. Ez lesz az a táv, amelyet Mónus József hajdúnánási világcsúcstartó, íjászvilágbajnok teljesíteni fog, még mielőtt visszavonul. Tizenhárom éve lett a világ legjobbja, azóta mindenkit legyőzött, aki kiállt ellene. A pontos lövés titkát a családjával osztja meg.

Füzér, 2016. szeptember 30. Mónus József többszörös világbajnok hagyományőrző távlövő íjász céloz Guinness-rekordkísérlete során a füzéri várban 2016. szeptember 30-án. Az íjász egy 350 méterre lévő céltáblára lőtt, majd távolsági lövéseket is leadott. MTI Fotó: Vajda János Fotó: Vajda János Forrás: MTI

Kétszáz győzelem, 28 világrekord.

A tárlókban oklevelek, trófeák, serlegek, emléktárgyak és aranyérmek a világ számos részéről: Törökországból, Mongóliából, Dél-Koreából, Kínából, Kirgizisztánból, az Amerikai Egyesült Államokból, Lengyelországból, Olaszországból, Ausztriából, Magyarországról. Hajdúnánás önkormányzati épületében a magyar hagyományőrzők körében Fehér Farkasként is ismert Mónus József többszörös íjászvilágbajnok vezet végig a díjaiból rendezett állandó kiállításon. Mindeközben arról tájékoztat, hogy idén újból megnyeri a Hódítók Kupát, családja tagjaival – a Farkasokkal – megszerez nyolc világbajnoki címet, és ezer méter fölé lő. Mivel az Árpád-ház kihalását 1301-re keltezik, a szimbolikus 1301 méter elérése a cél.

Itt a második hely: halál

Tanult szakmája gépész üzemmérnök. Húsz éve létrehozott egy mezőgazdasági céget, amely nagyon jól ment, szezonálisan napi két és fél milliót keresett. De 2006-ban úgy döntött, felhagy a taposómalommal. A fia – aki 12 éves volt ekkor –

úgy nőtt fel, hogy az édesapja folyton dolgozott. Ma ez az apa keveset keres, de sokkal boldogabb. Számára az jelenti a beteljesülést, hogy legyőzhet a világon bárkit, aki kiáll ellene, magyarázza a városháza tanácstermében, a hajdúnánási és a magyar zászló alatt.

A közelmúltban Gyurta Dániel Európa-, világ- és olimpiai bajnok úszóval találkozott. Amikor arról beszélt neki, miért nem tartja magát sportolónak, így fogalmazott: „Te 2004-ben szereztél ezüstérmet az olimpián. Mivel ez volt az első ilyen sikered, boldoggá tett, hogy második lettél. Az én világomban ez az eredmény egyenlő a halállal. A múlt világában, a harcosokéban az, aki második lett, vérbe fagyva maradt a harcmezőn. Mi, Farkasok a zászlónkat csak a győztes jogán emelhetjük fel, és én ezt a zászlót fel akarom emelni holnap is!”

Mónus József évente három világversenyen szokott részt venni, ezekre általában egy évig naponta nyolc órát készül, és ezer vesszőt lő ki. Arra törekszik, hogy ne legyen kétség a lelkében afelől, hogy erejéhez képest mindent megtett a győzelemért, biztos legyen abban, senki más nem tud úgy lőni a világon, mint ő.

– Ha ez az érzés a szívedben van, senki nem fog legyőzni. És hogy ne feledd ezt el, mindig lősz – mondja. Reméli, hogy a 2022. évet még végigviszi világelsőként, a folytatás majd elválik. Hiszen nem csak edzéssel telnek a napjai. A család összes íját és nyílvesszőjét ő készíti. A felesége, Anna számos nemzetközi verseny, világbajnokság nyertese, köztük a kirgizisztáni Nomád Olimpia győztese, világcsúcstartó. Fia, László és az ő párja, Prokaj Kiara szintén sokszoros világrekorder. Négy főnek elkészíteni a felszerelést elképesztő munka és lelki teher.

Az isztambuli Hódítók Kupára például harminc-harmincöt íjat készít, ebből fejenként hármat visznek magukkal, egy versenyíjat és két tartalékot. Ezeknek a világ legjobb íjainak kell lenniük, hiszen a legjobb lövőket és a legjobb nyíl- és íjgyártókat kell legyőzniük. Amerikában közel 25 íjtípussal lehet indulni, ám a Farkasok itt is megállják a helyüket: a legmodernebb olimpiai íjaktól a történelmi botíjig számos kategóriában elsők.

A selyempók szála

Mónus József sosem lő kétszer ugyanazzal az íjjal. Amellyel már elért világrekordot, amellyel átlőtte a Vereckei-hágót, a Niagara-vízesést, amelyet bevetett a Yellowstone parkban, a Grand Canyonban, az felkerül a legyőzhetetlenek falára. Több mint háromszáz íj függ már ezen. Családjával most azon dolgozik, hogy létrehozzanak egy látogatóközpontot. Olyan íja, nyílvesszője is van, amelyet jótékony célra ajánlott fel. Egyszer másfél milliót ért valakinek az egyik nyílvesszője. Ez Parajdra került, ahol – szavaival élve – a nemzeti összetartozást hirdeti.

– A versenyíjam olyan, mint a versenyautó: mire véget ér a vetélkedő, büszkén széthullik.

A legjobb íj ilyen – mutat rá a világbajnok.

A versenyeken használható íjak tulajdonságait szigorúan szabályozzák. Ha természetes anyagot írnak elő, akkor például selyemből lesz az ideg. A tehetősebbek a selyempók szálát használják, mert az a legerősebb. Maga az íj készülhet egyetlen fából, két fából, műgyantából, karbonból, üveglemezből vagy ezek kombinációjából. Az eszköztár persze nem elég a győzelemhez, mindenekelőtt jól kell tudni lőni. Kell még a sikerhez kőkemény akarat, kitartás, meggyőződés, jó szem, és „némi” fizikai erő sem árt.

A lovasíjászattal Mónus József sosem kísérletezett, ebben Kassai Lajos a legjobb. Az ő bemutatói elgondolkodtatták, és rávezették arra, hogy kidolgozzon egy új műfajt, egy teljesen más stílust: a bástyalövészetet. A nagyobb csaták helyszínén kiáll a vár fokára, onnan lő a több száz méterre kitett célra, sokszor 93 fontos íjjal. Az amerikai világrekordlövő versenyen amerikai longbow kategóriában százötven fontossal állította fel az új csúcsot, Isztambulban, a Hódítók Kupán 132 fontossal. Ez csaknem háromszor erősebb íj, mint az, amilyet a hazai lövők használnak. A kajakosnak jó érzés ezt kihúznia, a súlyemelőnek viszont esélye sincs arra, hogy sikerrel járjon.

Dél-Koreában három világbajnoki aranyérem szerezhető, Mónus József az egyetlen, aki birtokolja mindhármat. Kiváló eredmény ez, hiszen a dél-koreaiak a legnagyobb megmérettetések történelmi íjászatban. Egy-egy versenyen több százan­ vesznek részt, köztük a nagy harci népek – mongolok, törökök, japánok, kínaiak – legkiválóbbjai. Világcsúcsot legutóbb tavaly döntött meg, amikor kilencszáz méter fölé lőtt. Előbb 907 métert ért el, ami nem is annyira rossz szám a magyar történelemben, hiszen felhívja a figyelmet a pozsonyi csatára. Ezután 918-at. A törökországi ­eurázsiai versenyen 467 métert lőtt egy ötvenfontos íjjal, amiért a versenyt szervező helység elöljárója jelképesen neki adta a település várát.

A Fehér Farkas nevet mongol íjászoktól kapta, amikor 2012-ben 653 méteres teljesítménnyel megdöntötte az 510 méteres világcsúcsot. Látta ezt két farkasvadász, egyikük megjegyezte: „Ugyanaz a tűz lobogott a szemedben, mint amikor a farkas harcol az életéért.” Így lett Fehér Farkas. Fehér azért, mert mi, magyarok vagyunk a legnyugatibb keleti nép.

– Törökországban úgy köszöntenek mint a testvérüket, mert úgy tartják, közös a nagyapánk, aki Attila. Mongóliában szintén testvérként fogadják a magyart, mert Attila az ő nagyapjuk is. Viszont ha nekem kellene válaszolnom arra a kérdésre, milyen jurtában laktak a magyarok, azt mondanám, kazahban. Az én öltözékem abból a korból való, amikor az őseink a mai Kazahsztán területén éltek. A süvegem is arra a vidékre volt jellemző – hangsúlyozza az íjász, amikor a ruházata felől érdeklődöm. Feltűnik, hogy az egyik csuklóján több karperec is van, köztük egy farkasfejes szkíta, utalásként Attila őseire. De a farkasfog sem hiányzik a díszek közül.

Tizenhat kilónyi ruházat

– Nekem ez külön világot jelent. Ha párosul az enyémmel, erőt, boldogságot, büszkeséget érzek. Olyan, mint a zászló, amely szenvedés, gyötrelem és halál is számomra, de sokkal inkább pompa, dicsőség, élni akarás. Maga a szabad ország. Benne van a székelyek, a délvidékiek és az erdélyiek szíve. Érzem általa a szkíták erejét, a hunok makacsságát, Árpád büszkeségét.

Az íjászathoz használt viseletét Nazca Váradi László és Kata készíti Debrecenben. Tizenhat kilót nyom, ha mindenik darabját magára ölti. Ezt leszámítva az ötvenfokos melegben is kényelmes. Találkozásunkkor kaftán helyett fekete pólót visel, amelynek címere a Zrínyiekére hasonlít. Megvan ennek is a háttértörténete. Egyik előadása után valaki arra intette, óvatosabban beszéljen arról, hogy a felesége Zrínyi Ilona unokája. Azt javasolta erre a kétkedőnek, sétáljon ki a hajdúnánási temetőbe, nézze meg, hogy a nagymama sírkövére Zrínyi Ilona neve van rávésve. A leszármazottak, az utolsó Zrínyiek Szászrégen mellett laknak. A nagyapa Horthy Miklós katonája volt, büszke arra, hogy akit rábíztak a seregben, azt élve hazahozta a frontról.

Mónus József 13 éve lett először világbajnok Dél-Koreában. Amit azóta tanult, tapasztalt, csakis a feleségével, a fiával és az ő párjával osztotta meg. A pontos lövés titkát úgy kapták meg, hogy meg kellett ígérniük: ők is csak a gyermekeiknek továbbítják majd, ha érdemesnek találják őket erre.

Borítókép: Guinness-rekord-kísérlet a füzéri várban 2016 szeptemberében. A bajnok sohasem lő kétszer ugyanazzal az íjjal (Fotó: MTI/Vajda János)