Akik látták az Itthon vagy! című tévésorozat Esztergomról készült filmjét, azok tudják, hogy a város múltja szinte hazánk teljes történelmét felöleli, és persze azt is rögtön fújják, hogy melyik két impozáns épület tekint le a Várhegyről. Számukra az sem kérdés, hol állt Géza fejedelem palotája, hány szintes volt a palota konyhája, csúcsidőben hány tűz égett, és miért kapták meg az előkelő urak már kissé hidegen az ételüket. Az adásból az is kiderül, hogyan forgatták el száznyolcvan fokkal a Bakócz-kápolnát, és miért csonkították meg az oltár domborműveinek fejét.
Aki még egy epizódot sem látott a sorozatból, az lehet, hogy nem tudja, hol van a Báránypirosító tanösvény vagy hogyan nevezte Jókai Mór Kecskemétet. Talán arra sem tudna válaszolni, hol található hazánk legkisebb állatkertje, laknak-e ott mandrillok, vagy hogyan állítja elő a petymeg az egyik legdrágább kávéfajtát.
Az Itthon vagy! című sorozat modern, informatív útikalauz Magyarországról – határon innen és túl. A forgatókönyv Száraz Eszter vezető író munkája, a helyszíneket, az eseményeket és a megszólalókat a szerkesztőcsapat kutatja fel.
A szerkesztés során figyelembe veszik az ünnepeket, aktualitásokat, és ahhoz kapcsolódóan keresik a témákat. A vizuális világért Csincsi Zoltán, a műsor producere és vezető operatőre a felelős. A magazin szerves részét képezik a látványos légi felvételek. A mesélős útikönyv remek narrátora Széles Tamás színész. A húszperces sorozat főrendezője Kriskó László, több díjnyertes mű alkotója. A műsor négyszer ötperces blokkokból áll, külön epizódcímekkel. Az alkotók a főcímben megadott régiót és az ahhoz kapcsolódó témákat járják körbe. Nemcsak a nagy városokat, hanem a kisebb településeket, tájegységeket is szeretnék népszerűsíteni. Útközben szakembereket, civileket, mesterembereket is megszólaltatnak. Infografikák közbeiktatásával mutatnak be helyeket, programokat, internetes oldalakat. A hét évad során a stáb eddig több mint háromszázötven adást forgatott.
Készült epizód Magyarország nagy városairól, a nógrádi várakról, a Tisza-tóról, budapesti múzeumokról, bányavárosokról, a Hortobágyról, Duna menti településekről, Gemencről, a föld alatti fővárosról, Kunországról és Érdről is. Barangolt a stáb Szabolcsban, a Dunakanyarban, a Velencei-tónál, jártak királyok, mesék, történelmi események, templomok, a reformáció, de még a pénz nyomában is. Kiderítették Józsefváros rejtelmeit, és megismertették a nézőkkel Rákosmente, a XVII. kerület meséit. Határok nélkül vettek részt irodalmi sétákon, bemutattak játék-, kastély- és sporttörténeti túrákat. Foglalkoztak az egyházi építészettel, követték Ybl Miklós életét, és építészeti túrákat tettek a szecesszió, Czigler Győző, Angyalföld, de még a brutalizmus nyomában is. Kirándulóhelyek, strandok, gyógyfürdők, arborétumok, tanösvények, art deco, divattörténet
– semmi nem maradt ki a műsorból.
Bemutattak határon túli településeket is: Nagyváradot, Pozsonyt, Aradot, Szabadkát. Erdélyben Székelyföldön és Szászföldön forgattak.
Nemcsak rejtett kincseket és értékeket ismerhetünk meg, sok érdekességet is megtudhatunk. Például, hogy hogyan kell „jól megszólítani a vizet”, egy negyvenéves tapasztalattal rendelkező horgász meséli el. Közép-Európa legnagyobb sós vizű tava, a Fertő tó környékén hajnalonként madárleső túrákon vehetünk részt. A szakértők rengeteg ismeretanyagot adnak át a túrán részt vevőknek, szemléletet alakítanak, és tévhiteket oszlatnak el. Aki a vízen szeretne járni, az ökoturizmusnak megfelelően napenergiával hajtott szolárhajóval kirándulhat a tavon. Megtudjuk, hogy a krónika szerint ki és miért mondta: „Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem”, és hogyan kapcsolódik ez a magabiztos kijelentés a fertődi Esterházy-kastély építéséhez.
A drónfelvételeknek köszönhetően a magasból lehet igazán jól látni, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának Sarródon épült épületegyüttese besenyő halászfalut imitál – főutcával, kicsi házakkal.
A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház számos film helyszínéül szolgált, ott forgatott Jancsó Miklós, és ott vették fel A kőszívű ember fiai egyik legendás jelenetét is. A szecesszió ikonikus városáról, Kecskemétről szóló részből nem maradhatott ki a ma múzeumként működő Cifrapalota, amely eredetileg bérháznak épült. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely látogatásakor megismerhetjük a játékok kultúrtörténetét, a tulajdonosok, készítők, tervezők életét. A Ciróka Bábszínházban Fülöp József bábszínész arról mesél, hogy az épületben a gyerekek és felnőttek között már leomlott a fal. Van olyan előadásuk, ahol a mese és a valóság összeér. A Tündér ballonkabátban című darab hősei jól ismert kecskeméti emberek. Palacsinta nénit mindenki ismeri a városban, büféje legendás hely – a stáb is meglátogatja. A Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, Mikulás Ferenc a rövid beszélgetés során azt is elárulja, hogyan született meg a Magyar népmesék sorozat.
Az Itthon vagy! példaértékű műsor. Magyarország csodálatos hely, és a sorozatból az is kiderül, hogy minden helyszínén, minden munkaterületen értékes emberek dolgoznak. Kifogyhatatlan muníciót szolgáltatnak a stábnak, akik a nézők örömére még hosszú ideig kereshetnek újabb témákat a műsorhoz. A magazint az M1 csatornán pénteken sugározzák, a Duna Televízió és a Duna World folyamatosan ismétli az adásokat.
A műsor készítőinek célja, hogy a bemutatott epizód után a néző leghőbb vágya az legyen, hogy a megismert helyszínekre siethessen.
(Itthon vagy! Rendező: Kriskó László. A műsort az M1 csatornán pénteken 9 óra 15 perckor vetítik, a Duna Televízióban, valamint a Duna Worldön ismétlik.)
Borítókép: Esztergom pazar panorámája, a város kulturális öröksége kihagyhatatlan állomás (Fotó: Havran Zoltán)
