– Az üzemanyagcella energia-előállító eszköz, amely hidrogénből és a levegő oxigénjéből hoz létre elektromos energiát, miközben melléktermékként tiszta víz vagy gőz képződik. Leegyszerűsítve ez a folyamat az árammal való vízbontás fordítottja.
– Tehát az üzemanyagcella orvosolja a hagyományos villanyautók összes akkumulátorhoz kapcsolódó hátrányát?
– Ami a hatótávot, a töltési időtartamot és a súlyt illeti, igen. Sőt a belső égésű motorok – teljes terhelésen – harmincnyolc-negyven százalékos hatásfokához képest a hidrogéncellás hajtás akár hatvan-hatvanöt százalékos hatásfokkal is üzemelhet.
– Akkor hol az a bizonyos „de”, ami miatt a nagy antré mégis várat magára?
– Leginkább az ára az ok. A személygépjárművek esetében egyelőre behozhatatlan hátrány, hogy jelenleg még nincs töltőhálózat. Magyarországon én alig pár működő kútról tudok. Mindez persze áthidalható probléma a helyi vagy helyközi autóbuszok esetében – jelenleg is tesztelnek egy üzemanyagcellás buszt a budapesti tömegközlekedésben. Németországban néhány év óta menetrend szerint jár egy hidrogén-üzemanyagcellás motorvonat, és a lengyelek is bemutattak a közelmúltban hasonló mozdonyt.
– Gondolom, az ilyen mozdony még mindig olcsóbb, mint a felsővezeték legendásan drága kiépítése és üzemeltetése. Feltéve, hogy mindenáron ragaszkodunk a dízel- vagy dízel-elektromos motorvonatok felváltásához.
– Ez vasútszakmai kérdés, de fogadjuk el, hogy a hidrogéntechnológia ma még keresi a helyét a piacon. A személygépjárműveknél sem más a helyzet. A legerősebb érv mellettük, hogy a hidrogéncellás hajtáslánc emissziója nulla, ami persze csak akkor igaz állítás, ha a hidrogén előállításához, sűrítéséhez vagy cseppfolyósításához teljesen karbonsemleges, megújuló forrásból származó energiát használ fel a gyártó. Ha szénerőműben előállított áramot, akkor ugyan mit nyer a Föld? Ma a világon ipari célokra előállított hidrogén fele földgázból, harminc százaléka folyékony szénhidrogénekből, tizenöt százaléka szénből és csak közel öt százaléka készül elektrolízises vízbontással. Viszont adott a lehetőség – és ez a hidrogéntechnológia nagy előnye –, hogy elvileg környezetbarát módon is elő lehet állítani a hidrogénhajtásláncok üzemanyagát, legalábbis ha vízből, elektrolízis révén, zöldenergiával történik. Ez pedig a „de” mellé további „ha”.
Borítókép: Budapest BME Bereczky Ákos (Fotó: Mirkó István)
