Nem mese

Törökország teljes jogú tagjává vált a gyilkoló drónokat előállító nemzetek zárt klubjának. A török Bayraktar TB2-est kategóriájában nemcsak a legjobbnak minősítette készítője, hanem olyan légi támadóként írta le, amely megfizethető, és nem esik nemzetközi korlátozás alá. Ukrajna is vásárolt a típusból.

1234851090 Fotó: SOPA Images Forrás: Getty Images

Ez hadászati előnyt jelentett a felhasználóknak. Az amerikai és az izraeli hatóságok alaposan megfontolták, hogy kinek adják el ezeket a fegyvereket. Szinte lehetetlen volt, hogy egy ország ilyen fegyver beszerzésére kapjon engedélyt. Ennek ellenére 2015-ben vagy tíz állam – Egyesült Királyság, Izrael, Pakisztán, Szaúd-­Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom és Törökország

– sorban állt azért, hogy a washingtoni illetékesek rábólintsanak kérelmükre. Ráadásul Ankara 1975 óta, amikor elfoglalta Ciprus egyik felét, nem tartozott a kedvencek közé. 2006-ban a török fél ígéretet kapott Tel-Avivtól, hogy öt év múlva megveheti a Heron típusú drónokat. De ezek sem voltak támadó drónok. Aztán 2010-ben jött a szakítás az eddig felhőtlen zsidó–török viszonyban, amikor egy izraeli kommandós rajtaütés során egy Gázába tartó török hajón kilencen életüket vesztették. Így mindenki, aki felfogta Ankarában a modern hadviselésben a drónok szerepét, most már csak a hazai fejlesztésben bízott. Az állami tulajdonú Turkish Aero­space Industries elő is állt Anka típusú saját drónjával. Amely egy napig volt képes tízezer méteres magasságból információkat gyűjteni az ellenségről, de még ez sem volt felszerelve fegyverrel. Különösen azt követően, hogy a 2016-os török puccskísérlet után elhidegült Ankara és Washington kapcsolata, eljött Bayraktar ideje.

A fiatalember egy évvel korábban bemutatta első TB2-es drónját, amely négy kilométer magasan keringett, és nyolc kilométerre célba juttatta a török fejlesztésű távirányítású rakétát. Ez már döfi, erre vártak egy évtizede a török politikusok és a hadsereg vezetői. Mindenki hőst kiáltott, még a török elnök, Erdogan sem tudta kivonni magát Selcuk bűvköréből. Olyannyira nem, hogy a fiatalember megkapta az elnök legkisebb lányának a kezét. Kész mese: a nevesincs fiúból egyszer csak nemzeti hős lesz, és ráadásul elnyeri a „szultán” leányát. Pedig valós történet, nem mese. Persze ettől kezdve a Baykar cég az állam kiemelt beszállítójává vált. A kezdeti típust azóta tökéletesítették: a drón hétezer méteres magasságban képes repülni, mintegy 150 kilométerre eltávolodva az irányítóközponttól, halálos terhét, a rakéták súlyát felemelték ötven kilogrammról 150-re, és olyan irányítórendszerekkel látták el, hogy a kijelölt célpontot szinte sohasem hibázza el.

Csak van egy kis bökkenő: olyan még nem fordult elő, hogy egy ország a saját állampolgárai ellen vessen be ilyen fejlett technikát. Törökország a saját területén a kurd felkelők ellen használja a drónokat. Alkalmazásuk kezdete óta óta több száz kurd parancsnokot likvidáltak, a pilóta nélküli repülőgépek megjelenésével Ankara ellenőrizheti a délkeleti hegyvidéket is.

A nemzetközi elemzők az amerikai Predatorral állították párhuzamba a török drónt, amely 6,5 méter hosszú, szárnyának fesztávolsága 12 méter. De mibe kerül, ha egy állam beleszerelmesedik a TB2-be? A Bayraktar drón ötmillió dollárt kóstál, míg a Predatorért, persze, ha valaki megkapja, tízmillió dollárt kell leszurkolnia. Selcuk állítja, hogy saját katagóriájában a TB2-es világelső. Ezen lehet vitatkozni, de azon nem, hogy fő tartozékai 93 százalékban török termékek, benne az irányításhoz szükséges számítógépekkel és a különleges programokkal. A porondon van még a drónkirály, az amerikai MQ-9 Reaper húszmillió dollárért, de ez már más kategória. Ha valaki megelégszik az olcsóbbal, annak ott van a CH4-es kínai drón, ezt megkaphatja négymillió dollárért is, bár erre a típusra az utóbbi időben egyre több panasz érkezik.

A különböző nemzetiségű vásárlók tömegével özönlenek a török félhez, mind TB2-est akarnak venni. Ankarának nem kell reklám, hiszen drónja már bizonyított háborúban. Azerbajdzsán a 2020-as karabahi összecsapásban török drónokkal rommá lőtte az örmény állásokat. Bayraktar azóta azeri hős is. Hány ország van a világon, amely elérhető és megfizethető fegyverrel akarná hazája biztonságát szavatolni, vagy esetleg bosszút forral a szomszédja ellen? Jó pár. Ők mind Ankarában állnak sorba, hátha egyszer benyújthatják a megrendelésüket. Vannak ezek között kelet-európai NATO-tagállamok, sőt az egyik legutóbbi vásárló Ukrajna volt. A tavaly október óta rendelkezésre álló tucatnyi török drónt már be is vetették az orosz–ukrán háborúban. Ilyen módon lett Selcuk Bayraktar részese a világpolitikának, de valószínűleg ez őt hidegen hagyja. Bejelentése szerint jövőre előáll pilóta nélküli valódi vadászgépével.

Borítókép: Bayraktar TB2 drón a kijevi katonai parádén az ukrán függetlenség napján, 2021. augusztus 24. (Fotó: Getty Images)