Az amerikai szankciók az orosz gazdaságot és hadiipart célozzák, így amerikai várakozások szerint az orosz űripar is vissza fog esni. A Nemzetközi Űrállomás ugyanakkor jelenleg csak a Szojuz űrhajók dokkolórendszerével rendelkező Progressz teherűrhajókkal tartható megfelelően pályán, ezzel lehet ugyanis az űrszemét miatt szükséges pályakorrekciókat elvégezni.
Az idén januárban 2030-ig hosszabbították meg az ISS működési idejét, azonban kérdés, hogy addigra mennyire marad még nemzetközi. Kína ugyanis már építi saját űrállomását, és az oroszok tavaly áprilisban mutatták be új saját űrállomásuk első modulját, amelyet 2025-re szeretnének pályára állítani.
A két ország tavaly arról is megállapodott, hogy közösen építenek egy Hold körüli űrállomást is, amely a tudományos kutatáson túl a Hold hasznosításának első lépése is lesz.
Az átalakuló orosz–amerikai kapcsolatokon túl az oroszok Európai Űrügynökséggel (ESA) való további együttműködése is kérdéses. Az uniós szankciók miatt az oroszok már távoznak a kouroui Guyana Űrközpontból, és a Galileo helymeghatározó rendszer két új műholdját sem Szojuz fogja áprilisban szállítani. Az ESA bejelentette, hogy a Galileo és a Copernicus program az oroszok nélkül, az ExoMars viszont továbbra is orosz részvétellel folytatódik.
A földi konfliktusok elől tehát a világűr sem menekülhet. A net szarkasztikus megjegyzései szerint igazán szerencse, hogy az űrhajósok híresen feladatorientáltak, így a beszélgetés aligha okoz gondot.
Borítókép: Nemzetközi Űrállomás (Fotó: NASA)
