A Magyar nők című tévésorozatban először a négyszeres műkorcsolyázó-világbajnok Kronberger Lilit, a magyar sport első világbajnokát mutatták be. A hölgy győzelmén a korabeli sajtó is fanyalgott, de ez még nem volt akkora gond. Az viszont már igen, hogy a magyar bajnokságon a férfiak között indulva is megnyerte a versenyt – többször is, még szinte gyereklányként. A női műkorcsolyázás úttörője 1890-ben született.
A sportolónő korában a korcsolyázás kevésbé volt atletikus, s nem az esztétikum számított, hanem a jégbe rajzolt vonalak. Előtte is használtak zenei aláfestést, de Kodály Zoltán segítségével a sport egyik nagy újítását találta ki: a műkorcsolya-gyakorlatokat komponált zenére szinkronban mozogva mutatta be. Kronberger Lili 1974-ig, élete végéig kijárt a műjégpályára.
A Magyar nők című tévésorozat olyan lányokról, hölgyekről és asszonyokról készül, akiket a XXI. században is példaként állíthatnak az emberek elé. Major Melinda színésznő azonkívül, hogy vezeti a műsort, szakértőkkel, leszármazottakkal, történészekkel, hagyatékgondozókkal beszélget, és a fikciós jelenetekben meg is jeleníti a történelemformáló hölgyeket. Az anyagokat a Magyar történelmi arcképcsarnok című sorozat és dokumentumfilmek részleteivel színesítik.
A műsor célja, hogy közelebb hozza a nézőkhöz az ismert vagy kevésbé ismert magyar nőket, akik hatással voltak korukra és a következő nemzedékekre. Megéri értük szombat esténként 17 óra 25 perckor az M5 csatornát választani.
Kronberger Lili után megismerhettük Zrínyi Ilona küzdelmes életét, a Wesselényi-féle összeesküvés következményeit és a fejedelemasszony fiát, II. Rákóczi Ferencet, akit anyja 12 éves korában látott utoljára. Majd következett Jászai Mari, akit az utókor a legnagyobb tragikaként tart számon. Kossuth Lajos húga, Zsuzsanna az 1848-as forradalomban járta az ország kórházait, szervezkedett, betegeket ápolt. Bátyja nevezte ki tábori főápolónak. Életrajzírója, Vártokné Fehér Rózsa a neveltetéséről, Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója az akkor még gyerekcipőben járó orvoslásról mesélt. Bepillanthattunk Árpád-házi Szent Margit – Budapest védőszentjének – életébe is, akit szülei Istennek ajánlottak ajándékul Magyarországért. Megismerhettük Slachta Margit politikust és szerzetest, az első női országgyűlési képviselőnket, és Salkaházi Sárát, aki fiatal korában nagyvilági életet élt, szabadelvű nő volt, végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. Tudatosan vállalta sorsát, életét adta az üldözöttekért. Versegi Beáta Mária szerzetesnővér a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sáráról írta szakdolgozatát, és a beszélgetésben az apáca elhívását és közösségi munkáját elevenítette fel. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászt, a világ legidősebb élő olimpikonját a sport nevelte erőssé, bátorrá, kitartóvá. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg.
A második világháború alatt elmaradtak az ötkarikás játékok, és a tornásznőt származása miatt kirúgták a csapatból. Vidékre menekült, ahol Juhász Piroska néven élt. A ma már 101 éves sportolónő legendássá vált életszeretetét, optimizmusát gyermekei is örökölték. Divattervező fia, Bíró-Keleti Rafael kiemeli, hogy édesanyjuk a külföldön töltött éveikben is erősítette bennük a magyarságtudatot. Minden munkát elvégzett körülöttük, és olyan jól főzött, hogy hétvégén a szomszéd gyerekek is náluk ebédeltek.
A sorozat nemcsak a nők tetteit, elért eredményeit mutatja be, hanem a mindennapjaikat is, a személyiségüket, a motivációjukat, hogyan és miért indultak el egy úton, egy cél vagy eszme irányába. Az erős asszonyok alakja mögött legtöbbször empatikus, gyöngéd személyiség rejtőzik. Egy dolog mindannyiukra jellemző: segíteni akartak, családot, országot, hazát megmenteni, egyben tartani.
A műsor készítői – Koller István producer, Dombrovszky Linda és Szabó Szonja rendezők, Hartung Dávid vezető operatőr, valamint a narrátor Kautzky Armand – hangulatokat próbálnak elkapni, felidézni. Az alkotók egy évre terveztek előre, a televíziós pályázatra 52 nevet nyújtottak be: olyan asszonyokét, akikre méltán lehetünk büszkék. Közelebbről megismerhettük vagy a közeljövőben megismerhetjük Pécsi Esztert, Magyarország első női mérnökét, Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordítót, Cinka Pannát, aki 1728-ban zenész családtagjaival megalapította az első hagyományos cigányzenekart, Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert és Brunszvik Terézt, akinek nem adatott meg a család boldogsága, a gyermekáldás öröme, mégis ő volt az, aki a magyar nőnevelés harcosaként hosszú évekig küzdött, míg megalapíthatta az első magyarországi óvodát. Rajtuk kívül láthatjuk Karikó Katalin kutatóbiológust, Szabó Magda írót, Sass Flórát, a rabszolgalányból lett Afrika-kutatót és Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónőt.
A műsorvezető, Major Melinda minden adás végén megígéri, hogy legközelebb is egy különleges és izgalmas nő életét mutatják be. Érdemes nézni a sorozatot. Erőt ad.
(Magyar nők – Rendező: Dombrovszky Linda, Szabó Szonja. A műsort az M5 csatornán szombatonként 17 óra 25 perckor vetítik, folyamatosan ismétlik, és a mediaklikk.hu-n is látható.)
Borítókép: Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a nemzet sportolója köszöntése az UTE tornacsarnokában, 2020 (Fotó: Bors/Knap Zoltán)
