A Magyar nők című tévésorozatban először a négyszeres műkorcsolyázó-világbajnok Kronberger Lilit, a magyar sport első világbajnokát mutatták be. A hölgy győzelmén a korabeli sajtó is fanyalgott, de ez még nem volt akkora gond. Az viszont már igen, hogy a magyar bajnokságon a férfiak között indulva is megnyerte a versenyt – többször is, még szinte gyereklányként. A női műkorcsolyázás úttörője 1890-ben született.
A sportolónő korában a korcsolyázás kevésbé volt atletikus, s nem az esztétikum számított, hanem a jégbe rajzolt vonalak. Előtte is használtak zenei aláfestést, de Kodály Zoltán segítségével a sport egyik nagy újítását találta ki: a műkorcsolya-gyakorlatokat komponált zenére szinkronban mozogva mutatta be. Kronberger Lili 1974-ig, élete végéig kijárt a műjégpályára.
A Magyar nők című tévésorozat olyan lányokról, hölgyekről és asszonyokról készül, akiket a XXI. században is példaként állíthatnak az emberek elé. Major Melinda színésznő azonkívül, hogy vezeti a műsort, szakértőkkel, leszármazottakkal, történészekkel, hagyatékgondozókkal beszélget, és a fikciós jelenetekben meg is jeleníti a történelemformáló hölgyeket. Az anyagokat a Magyar történelmi arcképcsarnok című sorozat és dokumentumfilmek részleteivel színesítik.
A műsor célja, hogy közelebb hozza a nézőkhöz az ismert vagy kevésbé ismert magyar nőket, akik hatással voltak korukra és a következő nemzedékekre. Megéri értük szombat esténként 17 óra 25 perckor az M5 csatornát választani.
Kronberger Lili után megismerhettük Zrínyi Ilona küzdelmes életét, a Wesselényi-féle összeesküvés következményeit és a fejedelemasszony fiát, II. Rákóczi Ferencet, akit anyja 12 éves korában látott utoljára. Majd következett Jászai Mari, akit az utókor a legnagyobb tragikaként tart számon. Kossuth Lajos húga, Zsuzsanna az 1848-as forradalomban járta az ország kórházait, szervezkedett, betegeket ápolt. Bátyja nevezte ki tábori főápolónak. Életrajzírója, Vártokné Fehér Rózsa a neveltetéséről, Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója az akkor még gyerekcipőben járó orvoslásról mesélt. Bepillanthattunk Árpád-házi Szent Margit – Budapest védőszentjének – életébe is, akit szülei Istennek ajánlottak ajándékul Magyarországért. Megismerhettük Slachta Margit politikust és szerzetest, az első női országgyűlési képviselőnket, és Salkaházi Sárát, aki fiatal korában nagyvilági életet élt, szabadelvű nő volt, végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. Tudatosan vállalta sorsát, életét adta az üldözöttekért. Versegi Beáta Mária szerzetesnővér a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sáráról írta szakdolgozatát, és a beszélgetésben az apáca elhívását és közösségi munkáját elevenítette fel. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászt, a világ legidősebb élő olimpikonját a sport nevelte erőssé, bátorrá, kitartóvá. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg.
