Hírös nagyik

Hogyan lehet megőrizni a szellemi frissességet hatvan fölött? A Szenior Tudáshasznosítási Program a napokban­ elnyerte A 2021. év társadalmi innovációja címet. A kecskeméti CédrusNet kezdeményezése teljes egészében ­átemelhető a gazdaságilag fejlődő, húszezer főnél nagyobb városokba.

Kecskemét. Hivatásos Nagymamák Társadalmi Innovációs Nagydíj nyertesei, a HírösNagyik Fotó: Teknős Miklós

A köztéri szobor íves kőlapján gyerekek csúszkálnak a kora délutáni napsütésben. Kecskemét Sétáló utcája apránként benépesül, többen a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ felé veszik az irányt. Szerda van, kezdődik a zeneovi, a nagycsoportos óvodások délutáni előkészítője.De még előtte beszaladnak a gyerekek a földszinti játszóházba is, ahol két „HírösNagyi”: Drávuczné Erzsi és Szitásné Nagy Ágnes várja őket. Bennünket Molnár Szilárd szociológus, a CédrusNet Kecskemét szakmai vezetője vár ugyanott.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) március elején felhívást tett közzé 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére. A díjazottak egyike a CédrusNet Kecskemét programja lett, amely elnyerte A 2021. év társadalmi innovációja címet.

A kecskeméti önkormányzat támogatásával megvalósuló program ötletét az adta, hogy az ipari fejlődéssel, a helyi Mercedes-gyár működésével egyidejűleg tízezernél is több fiatal települt a városba és környékére, ám a szülőknek többnyire nincs segítségük. Kecskemét idősödő korosztályának viszont megfelelő elfoglaltságra lenne szüksége, sok nyugdíjas kifejezetten keresi a lehetőséget, hogy a helyi társadalom értékes tagja lehessen. A CédrusNet Kecskemét HírösNagyi szolgáltatása e két nemzedék igényeit hangolta össze.

Kecskemét fiatalos város, hiszen rengeteg az újonnan betelepülő. Készült azonban szocio­lógiai előkutatás, amely azt prognosztizálja, hogy tíz év múlva minden második kecskeméti ötven év fölötti lesz. Ez a jövő

– állítja Molnár Szilárd –, ami nem feltétlenül probléma, sokkal inkább lehetőség, ha még idejében elgondolkodunk azon, hogyan lehet az ötven év fölöttiek egészségben eltöltött éveinek számát növelni, és mit tehetünk annak érdekében, hogy az idősödő korosztály akár harminc év múlva is jelen legyen a munkaerőpiacon. A kecskeméti HírösNagyik részt vesznek a családok életében, ezzel tehermentesítik a fiatalabb nemzedéket.Közben magukért is tesznek, hiszen munkavállalóként fenntartják szellemi frissességüket, megerősítik szociá­lis kapcsolati hálójukat. A hasznos munkának egészségmegőrző szerepe is van: késlelteti a korral járó betegségek kialakulását.Ennek két lábon járó bizonyítéka Drávuczné Erzsi, aki hihetetlen dinamizmussal, tárt karokkal fogadja az érkezőket.
– El kell téríteni őket az unalomtól – néz fel a játékok mellől mosolyogva. – Eleinte, amikor még kevesen tudtak erről az önkormányzat által támogatott lehetőségről, kimentünk az előtérben álldogálókhoz, megszólítottuk a szülőket, hogy a különórák előtt inkább jöjjenek be a gyerekek, mint hogy az előcsarnokban várakozzanak és unatkozzanak. Így szereztük az első néhány „ügyfelünket” – nevet Drávuczné Erzsi.

Néha úgy érzem: két lábon járó hirdetőoszlop vagyok, de hát kell a promóció! Banknál dolgoztam több mint negyven éven át, amikor közbeszólt az élet. Úgy éreztem, tovább kell lépni. Jelentkeztem a CédrusNet képzésére, már a tanfolyam is nagyszerű volt, és a Cédrus közösség is kiemelő. Itt feltöltődöm! Így van ezzel Ágika is, aki már hétvégén azon lamentál, hogy Erzsike, mikor lesz már szerda?!

– Csak nyugodtan. Egy órára? – kérdez vissza Szitásné Nagy Ágnes a játszóház ajtajában álló asszony felé fordulva. Két kíváncsi szempár is rászegeződik. – Persze, gyertek – hívja be a testvérpárt, s azok egy pillanat alatt eltűnnek a játékok között. – A tesód hol van? – követi őket a szemével Ágnes, mert hirtelenjében csak az egyiküket látja. Mosolygós gyerekfej bukkan elő a sátorból. – Visszajárók – érkezik a magyarázat –, azért mozognak itt ilyen otthonosan. Az anyukájuk elmegy egy órára, nem kérdezzük, hova, mi dolga van, mert az nem tartozik ránk. Ha akarja, úgyis elmondja. Mindjárt érkeznek a nagyobb gyerekek, akik néptáncra járnak, és a foglalkozások után be-benéznek hozzánk, hogy megmutassák, mit tanultak.Táncolnak, aztán belefeledkeznek a játékba, előfordul, hogy már este hat óra van, de még mindig maradnának.Szitásné Nagy Ágnes a HírösNagyi képzés mellett a CédrusNet Kecskemét időslátogató-tanfolyamát is elvégezte. Főként azért tartotta ezt fontosnak, mert végzettségét tekintve szociális munkás, ám amikor ő járt iskolába, akkor még mások voltak az elvek és a módszerek. A saját unokái a legfontosabbak, de kisgyermekes családoknál és idős asszonyoknál is besegít. Társaival együtt közel hatvanan vannak már HírösNagyik és időslátogatók, akiknek a szolgáltatását igénybe lehet venni Kecskeméten. A megkeresések ­Gehér Éva koordinátorhoz futnak be, aki részletesen kikérdezi a jelentkező családokat. A legkülönfélébb kívánságok fordulnak elő: időslátogatónál fontos a vallási hovatartozás, a pótnagyinál pedig, hogy dohányzik-e, és vezet-e autót. A speciális kérések között elhangzik, hogy a segítő tudjon palacsintát sütni és gombot fölvarrni, már csak azért is, hogy ezeket az életben amúgy nélkülözhetetlen ismereteket megtanítsa a gyerekeknek. Az szinte magától értetődő, hogy kikérdezze a leckét.A HírösNagyiknak mindez meg se kottyan, mert sok közöttük a nyugdíjas pedagógus, óvónő, mérnök, jogász vagy könyvelő.De mit csinálnak mindeközben az idősödő urak Kecskeméten? Talán „hírös” nagypapákra nem lenne hasonlóan nagy szükség a városban? – Eddig 95 százalékban hölgyek jelentkeztek a képzéseinkre, ezért tavaly nyáron elindítottuk a Majd a papa megmutatja programot, amelynek keretében nagypapa korúak biciklit szerelnek, sátrat állítanak vagy madáretetőt készítenek a gyerekekkel. Sikernek könyvelem el, hogy a húsvét előtt zárult időslátogató-képzésünknek már egy férfi résztvevője is volt. A többieket bátorítjuk – erősíti meg Molnár Szilárd –, és kezdeményezzük a családtitkár szolgáltatás elindítását munkahelyi környezetben. Meglátásunk szerint érdekeltté lehetne tenni a cégeket abban, hogy a nyugdíjas kort betöltő munkavállalóik akár még tíz-tizenöt évig aktívak maradhassanak.Azokon a munkahelyeken ugyanis, ahol az egy élet során felhalmozott szaktudást és tapasztalatot át lehet adni a fiataloknak, a termelékenység is növekszik.Ahol azonban egy korcsoport tíz százaléka elmegy nyugdíjba – ez várható most Magyarországon például a pedagógusok körében –, ott a hatékonyság is visszaesik. A családtitkár szolgáltatás összekapcsolható a munkatársak ügyes-bajos dolgainak elintézésével. Itt a jó idő, le kellene szedetni az autóról a téli gumit, de nem érek rá elvinni a kocsit munkaidőben? Elviszi a családtitkár a cégnél.
A szociológus megkérdőjelezi, hogy kizárólag a fiataloknak lenne szükségük pályaválasztási vagy életvezetési tanácsadásra. Miért ne lehetne váltani ötvenévesen? A kutatások szerint éppen ebben az életkorban érünk el karrierünk csúcsára – a szakmánkban már nem nagyon tudnak nekünk újat mondani. Ám aki ötvenévesen elkényelmesedik, annak pontosan azok a képességei épülnek le, amelyekre a legnagyobb szüksége lenne, hogy nyugdíjasként majd ne unatkozzon.

A 120 ezer lakosú Kecskemét ma az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar város. Versenyképességét tovább növelné, ha az idősödő korosztály elég bátor lenne az új karrier elindításához. Ehhez szeretnénk további új tevékenységeket kifejleszteni

– mondja Molnár Szilárd. – Az eddig végzett 59 nagyit és időslátogatót máris folyamatosan foglalkoztatják, és nemcsak a családok, hanem a városi intézmények is igénybe veszik szolgáltatásaikat. A városi könyvtár például a Covid idején jött rá arra, hogy az oltott pótnagyik addig is bekísérhetik a gyermekeket az intézménybe, amíg az oltatlan szülők ezt nem tehetik meg. Közösségünk tagjai úgynevezett Cédrusköröket alkotnak, és rengeteg önkéntes munkát is vállalnak fesztiválokon, rendezvényeken.Programunk teljes egészében átemelhető azokba a gazdaságilag fejlődő, húszezer lakosúnál nagyobb városokba, ahol vannak olyan vállalatok, hivatalok, szervezetek, amelyek helyet tudnak adni a HírösNagyi szolgáltatásnak.A Szenior Tudáshasznosítási Program megismerése közben fölépült mellettem a kockavár, ­felnőttek és gyerekek hasalnak a földön, játszanak, beszélgetnek. Az elmúlt hónapban közel hetvenen megfordultak a játszóházban, különösen az ünnepek előtti nagy bevásárlások idején ­segítség a szülőknek, ha egy-két órára itt hagyhatják gyermekeiket. Drávuczné Erzsi a sikerélményeit sorolja, hogy a gátlásosan érkező tíz perc után már fölszabadultan játszik, és felidéz egy képet:

Közösen rajzolta két fiú, templom volt rajta, ami kifejezetten meglepett

– meséli. – Középre a testvérek neve és sok-sok szív került, legalulra egy széttárt karú valaki. „És az ki vagy mi?” – kérdeztem. „Hát nem ismersz rá? – csodálkoztak a fiúk. – Nem ismered fel a hajadat, a széttárt karodat, hiszen így vársz bennünket!”
Szitásné Nagy Ágnes a korosztályát jellemezve elmondja: vannak köztük ilyen magukfajták, és olyanok is, aki a nyugdíjas korba lépve lehuppannak a fotelba, és naponta megnéznek öt sorozatot.

Ebből jön aztán a fizikai és a szellemi hanyatlás, a demencia, de reméljük, hogy ez bennünket nem érint

– mondja nevetve.

Borítókép: Drávuczné Erzsébet és Szitásné Nagy Ágnes a játszóházban (Fotó: Teknős Miklós)