Az internetes kihívások nagy része fénysebességgel képes terjedni. Az első nagyobb sajtónyilvánosságot kapott esemény a jeges vizes kihívás volt néhány évvel ezelőtt. Később fahéjport vagy csípős paprikát kellett enni, mosókapszulát harapni, felgyújtani, majd eloltani ruháinkat vagy legutóbb éppen tevőlegesen megpróbálni elájulni. Születtek értelmesebb felhívások is, például szótanuló alkalmazással kellett egy héten át tanulni, vagy ugyanennyi ideig csak kedvesen szólni a párunkhoz.A kihívások elsősorban a tinédzserek körében gyakoriak, de egy-egy jól célzott üzenet az idősebbek között is követőkre találhat. A veszélyesebb megpróbáltatásokat általában az adrenalin-, illetve dopaminfröccs miatt szokták kedvelni a vállalkozó szelleműek. Hiszen a népszerűség, a lájkok és a felhívásban részt vevőknek járó kitüntető figyelem újabb és újabb boldogságbombákat növeszt.
A #NoMowMay vagy magyarul #vagatlanmajus néven elhíresült kihívás emellett az emberek lustaságára is épít. A lényeg, hogy mindenki, aki kertes házban lakik, május hónapban ne nyírja le füvét. A kihívás elindítói szerint így fű helyett majd vadvirágok nőnek, ami jót fog tenni a biodiverzitásnak, a méheknek és minden más beporzó rovarnak is. Úgy vélik, hogy a magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, így nem kell annyit locsolni sem, ráadásul a fű hosszabban több szén-dioxidot képes elnyelni. A háborítatlan környezetben pedig számos faj találhat menedéket.
Molnár Gábor, aki számos magyar futballpálya gyepmestere, illetve angol stadionokban is dolgozott, gyepszakértő csoportjában felhívta a csoporttagok figyelmét, hogy a kihívás házikertekben értelmetlen. Csak akkor működhet, ha valaki speciális maggal dolgozik, amelyből Magyarországon gyakorlatilag nincs. Tehát a felhívás nem más, mint „hangzatos butaság, ami egy hozzá nem értő számára szimpatikus lehet”.A probléma ugyanis, hogy a magasan hagyott fű, amely nem a természetes növénytársulásoknak megfelelő magkeverékből nő ki, csak gyomnak ad helyet, ha nem vágják le. A rossz szellőzés miatt gombásodás indulhat, ami tönkreteheti az egész gyepet.
A nyírási magasság megváltozása a muharnak is kedvez. Mindezeket a problémákat a szakértő szerint május végén a kihívásban részt vevők gyomirtóval és egyéb vegyszerekkel kezelik majd. A környezetnek való kedvezés tehát egy pillanat alatt visszájára fordul.
Sokkal több értelme van, ha a kertekben fák, cserjék, évelők együtt élnek a gyeppel, hiszen a fűnek nem kell kerítéstől kerítésig tartania. Érdemes vadvirágos ágyást telepíteni, de az egészen más gondozást kíván, mint a fű, nem elég csak magasan hagyni. A nyírás ritkítása csak városi és külterületi gyepeken, megfelelő növénytársulás esetén működik. Ám erről nem szól a kihívás.
A vitriolos hozzászólók arra próbálták a felhívás követőit figyelmeztetni, hogy a nem megfelelően vágott fűből például a kutyák ürülékét is nehéz eltávolítani, a kutyagumicsapdák pedig kertes házaknál bizony gyakran előfordulnak. Volt, aki úgy vélte, csak félreértésről van szó, és a kihívás írója biztosan csak a pitypanggal, százszorszéppel és bükkönnyel díszített ősgyepre gondolt. Ez utóbbi esetében a ritka vágásnak volna értelme, ám a közösségi médiában terjedő megmérettetések gyakran fordulnak teljes értelmetlenségbe a gyors információátadás nyomán elvesző részletek miatt.Jelen esetben is a környezetvédelem és a biodiverzitás támogatása üdvözlendő cél, de a féligazságok nagyobb kárt okoznak, mint ha egyáltalán ki sem találták volna a #vagatlanmajus kihívást.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
