Az Uránia szkioptikonja az ilyen apró képet két-háromszoros nagyításban veti a fehér vászonfüggönyre. Egy másodpercz alatt körül belül tiz ilyen kis kép fut el a szkioptikon lencséje előtt, ennek megfelelően tehát a fehér függöny 3-4 méteres képei egy másodpercz alatt 30-40 méternyi gyorsasággal, vagyis gyorsvonati sebességgel haladnak el a néző szeme előtt s így történik meg, hogy az egyik kép formája a másikra vetődve, a mozgás be nyomását kelti.
Az itt közlött mozgóképek igen jellemzők Pekár Gyula művére, melynek czélja a táncz kezdőkorától fogva a mai napig bemutatni a táncz fejlődését és az ifjúsággal megkedveltetni a legszebb tánczot: a magyar tánczot.
[…] A harmadik mozgókép a szatirikus csárdást mutatja. Pekár Gyula ugyanis, hogy megmutassa a különbséget az igazi csárdás közt és a mai divatú félszeg és rángatódzó csárdás közt, amazt Blaháné tánczával, emezt pedig három kiváló komikus-szinészünkkel mutatja be.
[…] A gépek tervezője és alkalmazója: Zitkovszky Béla, az Uránia fényképésze, ki a féltve őrzött párisi és az Edison-társaság amerikai felvevő gépeinek ismerete nélkül önállóan oldotta meg a feladatot, hogy mikép vegyen fel tánczprodukcziókról negatív mozgóképeket és ezekből a negatív lemezekből mikép állítsa elő a diapositiv mozgóképlemezeket.
[…] Következik most a negatív lemezről a dia pozitív lemezek elkészítése. E czélra szolgál Zitkovszky Bélának saját találmányú szerkezete, melynek lényege abból áll, hogy a negatív és az érzékeny lemezt együtt húzza egy óraszerkezet a gép azon részéhez, a hol egy kinyiló ajtócska egyszerre három képnek megfelelő helyre engedi a fényt, hogy ismét bezáródjék és csak akkor nyíljék meg újra, mikor három képhossznyira tovább haladt a két lemez. A diapositiv lemezeket most ismét úgy kell előhívni és fixálni, mint ahogy a negatív lemezeket. A műveletek tűzveszélyessége abban áll, hogy a celluloid lemezek rendkívül gyúlékonyak, 60 fokos melegben már füstölögnek. A megejtett tűzvizsgálat alkalmával több kísérletet tettek s kitűnt, hogy a villamos lámpa sugárzó melege is már füstölögteti a celluloid lemezt és lecsípve, eltörve az izzólámpa üvegkörtéjét a közelében levő lemezek lángra lobbantak. A tűz helyétől nyolcz méternyi távolságban szárítás végett kifeszített lemezek egytől-egyig elégtek. Ezek voltak az első magyar mozgófényképek. Ezt megelőzőleg, sem magyar géppel, sem idegennel kinematogramm-fölvételek nálunk nem történtek. Lehettek akármilyen kitűnő színészeink, színésznőink, lehetett a magyar táncz akármilyen eredeti és népéletünk akármilyen érdekes, minderről még sem adhattunk fogalmat a külföldnek, mig az Uránia bele nem fogott e nagy munkába. Még pedig teljesen a maga erejéből. Csak az Uránia-egyesület elnöke, Molnár Viktor egynehány barátjával, az Uránia igazgatósági tagjaival áldozott pénzt, fáradtságot, hogy a fővárosnak legalább egy modern, tudományt nép szerűsítő színháza legyen. Két esztendeig sikerrel küzdöttek, míg a múlt heti tűzeset, a mely a laboratóriumi fölszerelést és mozgókép-raktárt 40,000 korona értékben tönkretette, meg nem akasztotta nemes tevékenységüket. Ezt már ki nem birják, s máris bizonytalan időre bezárták a színházat. A társadalomhoz fordult a színház vezetősége kérő szózatával, a minek hiszszük, hogy lesz is sikere.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!