időjárás 16°C Fatime 2023. június 5.
logo

Szatirikus csárdás

2022.05.04. 19:39 2022.05.04. 20:39
Szatirikus csárdás

A budapesti Uránia Színházban április 3-ikán este, mikor a közönség már összegyűlt a nézőhelyen, tűz ütött ki a színház mellékhelyiségében, a laboratóriumban. Ekkor este dr. Erődi Bélának „Jézus élete a szentföldön” czímű darabját készültek bemutatni. Néhány perczczel az előadás előtt a jelen volt rendőrtiszt tudtul adta a közönségnek, hogy az előadást nem lehet megtartani. Nincs veszedelem, de a közönség legyen szíves távozni. A közönség el is hagyta a színházat. A színház elé ekkor már megérkeztek a tűzoltók is. A tűz a nézőhelytől távol eső udvari helyiségben támadt, a hol egy asztalon a villamos lámpa felrobbant, meggyújtotta a közelben volt papirosokat és gyorsan terjedt. A kár jelentékeny, mert sok értékes műszaki fölszerelés, a mozgó fényképek bemutatásához való fölvételek megsemmisültek. Pekár Gyulának és Kern Aurélnak a „Táncz” czímű darabjához készült fölvételek is elpusztultak. A tudományos színház vezetői Molnár Viktor miniszteri tanácsos és Szana Tamás igazgató a színház személyzetével együtt szomorúan nézték a pusztulást. A tűzoltók hamar elnyomták a veszedelmet, mely több ezer korona kárral sújtja a színházat. A vizsgálat úgy találta, hogy a falba alkalmazott izzólámpának sugárzó melegétől fogott tüzet valami közelében heverő, könnyen gyúló tárgy, esetleg épen egy darabja annak a mozgófénykép-szalagnak, a mely czelulózból készülvén, mint a megejtett próba is igazolta, már 60 fokos hőségnél két percz alatt lobot vet. A mozgófényképek szalagjai 35,000 koronát értek, s ezek legnagyobb része elégett. A tűz az épületben csak 240 korona kárt okozott, a kész lemezekben pedig 32,000 koronát. A színházat a részvénytársaság 70,000 koronára biztosította, abban az összegben azonban bele foglalvák a színpad, a nézőtér és a teljes bútorzat. A mozgófény kép szallagok a biztosítás felvételekor csupán 10,000 koronával szerepeltek, azóta azonban a készlet meg nagyobbodott. Az előadásokat másnap már újra folytatták.
(Vasárnapi Újság, 1901/14)

*

Azok a keskeny képszalagok, a melyekben az egyes apró képek alig észrevehető különbséget mutatva következnek egymás után: az első magyar mozgófényképek Pekár Gyulának és Kern Aurélnak „A táncz” czimű művéből. Ugyanazok a kinematogrammok ezek, természetes nagyságban, a melyek nagy része a múlt héten elégett az „Uránia” laboratóriumában s a melyek helyett az Uránia most más képeket kénytelen anyagi erejét meghaladó költséggel készíteni.

Védett kor

Idén februárban huszonhat épület helyrajzi száma mellé került fővárosi védettséget jelentő pecsét.

Az Uránia szkioptikonja az ilyen apró képet két-háromszoros nagyításban veti a fehér vászonfüggönyre. Egy másodpercz alatt körül belül tiz ilyen kis kép fut el a szkioptikon lencséje előtt, ennek megfelelően tehát a fehér függöny 3-4 méteres képei egy másodpercz alatt 30-40 méternyi gyorsasággal, vagyis gyorsvonati sebességgel haladnak el a néző szeme előtt s így történik meg, hogy az egyik kép formája a másikra vetődve, a mozgás be nyomását kelti.

Az itt közlött mozgóképek igen jellemzők Pekár Gyula művére, melynek czélja a táncz kezdőkorától fogva a mai napig bemutatni a táncz fejlődését és az ifjúsággal megkedveltetni a legszebb tánczot: a magyar tánczot.

[…] A harmadik mozgókép a szatirikus csárdást mutatja. Pekár Gyula ugyanis, hogy megmutassa a különbséget az igazi csárdás közt és a mai divatú félszeg és rángatódzó csárdás közt, amazt Blaháné tánczával, emezt pedig három kiváló komikus-szinészünkkel mutatja be.

[…] A gépek tervezője és alkalmazója: Zitkovszky Béla, az Uránia fényképésze, ki a féltve őrzött párisi és az Edison-társaság amerikai felvevő gépeinek ismerete nélkül önállóan oldotta meg a feladatot, hogy mikép vegyen fel tánczprodukcziókról negatív mozgóképeket és ezekből a negatív lemezekből mikép állítsa elő a diapositiv mozgóképlemezeket.

[…] Következik most a negatív lemezről a dia pozitív lemezek elkészítése. E czélra szolgál Zitkovszky Bélának saját találmányú szerkezete, melynek lényege abból áll, hogy a negatív és az érzékeny lemezt együtt húzza egy óraszerkezet a gép azon részéhez, a hol egy kinyiló ajtócska egyszerre három képnek megfelelő helyre engedi a fényt, hogy ismét bezáródjék és csak akkor nyíljék meg újra, mikor három képhossznyira tovább haladt a két lemez. A diapositiv lemezeket most ismét úgy kell előhívni és fixálni, mint ahogy a negatív lemezeket. A műveletek tűzveszélyessége abban áll, hogy a celluloid lemezek rendkívül gyúlékonyak, 60 fokos melegben már füstölögnek. A megejtett tűzvizsgálat alkalmával több kísérletet tettek s kitűnt, hogy a villamos lámpa sugárzó melege is már füstölögteti a celluloid lemezt és lecsípve, eltörve az izzólámpa üvegkörtéjét a közelében levő lemezek lángra lobbantak. A tűz helyétől nyolcz méternyi távolságban szárítás végett kifeszített lemezek egytől-egyig elégtek. Ezek voltak az első magyar mozgófényképek. Ezt megelőzőleg, sem magyar géppel, sem idegennel kinematogramm-fölvételek nálunk nem történtek. Lehettek akármilyen kitűnő színészeink, színésznőink, lehetett a magyar táncz akármilyen eredeti és népéletünk akármilyen érdekes, minderről még sem adhattunk fogalmat a külföldnek, mig az Uránia bele nem fogott e nagy munkába. Még pedig teljesen a maga erejéből. Csak az Uránia-egyesület elnöke, Molnár Viktor egynehány barátjával, az Uránia igazgatósági tagjaival áldozott pénzt, fáradtságot, hogy a fővárosnak legalább egy modern, tudományt nép szerűsítő színháza legyen. Két esztendeig sikerrel küzdöttek, míg a múlt heti tűzeset, a mely a laboratóriumi fölszerelést és mozgókép-raktárt 40,000 korona értékben tönkretette, meg nem akasztotta nemes tevékenységüket. Ezt már ki nem birják, s máris bizonytalan időre bezárták a színházat. A társadalomhoz fordult a színház vezetősége kérő szózatával, a minek hiszszük, hogy lesz is sikere.

(Vasárnapi Újság, 1901/15)

Célra vezetés

Vajon mi az amerikaiak közvetlen és közvetett szándéka azzal, hogy ilyen jelentős részt vállalnak az orosz támadás feltartóztatásában?

 

Minden évben április 30-án ünnepeljük a magyar film napját: 1901-ben ezen a napon mutatták be a Zsitkovszky Béla rendezte A táncz című alkotást.

Borítókép: Az Uránia díszterme (Fotó: Oravecz István) 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.