– Ide hallgass, Te Gazsi! Füledet betapasztod, szádat befogod, nem látsz semmit. Megértetted? Azt húzzad, hogy „a faluban nincs több kislány, csak kettő, csak kettő…”.
– Haj, édes Pistám, titkár elvtárs, hát csak a miénk lett a falu!
– Nem a miénk Jóska, hanem a munkás-paraszt hatalomé. És ki itt a hatalom, a mi fatornyos kis falunkban? Hát mi vagyunk, édes öcsém, a kutya hétszentségit! Húzd rá, cigány, hogy aszongya: „miii mozog a zöld leveles bokorban…”
– Köszönöm, hogy engem támogattál. Meglásd, megszolgálom a bizalmat.
– Ki mást? Közülünk való vagy. Negyvenhétben velünk jöttél faluról-falura. Mindenhol leszavaztunk a kék cédulával, de meg is nyerték a mieink a választást. Szót fogadtál, beiskoláztunk, mostantól Te vagy a vezér a téeszben, elnök elvtárs. Oszt’én fütyülöm hozzá a dallamot, komám. „Sej, a jegenyefák nem nőnek az égig…”
– Sokat tanultam Pesten, annyi szent. A legfontosabb, hogy a kommunisták mögül elfogytak a pártok. Volt, aki beolvadt, mások meg… Még Mindszenty bíboros perére is bevittek a bíróságra minket. Az áruló Rajk kihallgatásáról maga a vallató tiszt beszélt a szemináriumon. Hallottad? Akasztás lesz, mostmár biztos.
– Azért Te csak az itteni dolgokra figyelj. Érted? Az ukáz fentről jön. Az a dolgunk, hogy végrehajtsuk. Ne kábítson el, hogy ötszáz holdat beadtak a gazdák önkéntesen. Ez csak a kezdet. Nagyobb terveim vannak. Az összes kulák földjét elvesszük. A Barátság lesz a legjobb téesz a megyében. Alább nem adjuk. Na, erre iszunk, Isten, Isten. Mondd, mi a Te nótád?
– „Hogyha nékem sok pénzem lesz…” Azért az önkétességgel még bajok vannak, hisz tudod…
– Kussolsz. Világos? Ha azt mondja neked a párt, hogy önkéntesen megy a kollektizi… szóval a kollektivizálás, akkor úgy megy itt, Bihargöröngyösön is. Az meg a mi dolgunk, hogy mit értünk önkéntességen. A szódás Jani anyjának elég volt megsúgni, hogy visszük a fiát, tán még a Szovjetunióba is eljut, kicsi robotra, ha makacskodik, de munkatáborba bizonyosan. Másnap úgy beadták a nyolcvan holdat a közösbe, mint a huzat. Azt ismered-e, hogy „jössz Te még az én utcámba…”
