Népbetegség

A Covid hívta fel a figyelmet arra, hogy a tüdőbetegségekről rendkívül keveset tud a lakosság, holott nagyon sokan­ érintettek. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársai ezért rövid videókban és podcastekben tennék elérhetővé a legfontosabb tudnivalókat a megelőzésről, az otthon ápolásról, a felépülést segítő gyógytornáról, a megbetegedéssel járó stresszhelyzet kezeléséről.

20210609 Szeged Az SZTE-SBO és járványügyi igazgató Képen: Dr Pető Zoltán és a lélegeztetőgép maszk Fotó: Török János Délmagyarország TJ DM Fotó: Török János Forrás: Délmagyarország

Tüdőnk egészsége a Covid-érában – Gyakorlati megoldások a megelőzésben címmel dolgozott ki úttörő projektet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának csapata Müller Vero­nika klinikaigazgató vezetésével, Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, tanszékvezető egyetemi tanár, Bárczi Enikő rezidens orvos, Hegedűsné Ballai Judit klinikavezető főnővér és Pintér Renáta gyógytornász részvételével. Kezdeményezésüket Richter Anna-díjra jelölték.

 

Légzőtorna

A projekt megszületésének indítéka az volt, hogy a járványhelyzet két éve alatt a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján is azt tapasztalták, rendkívül kevés ismerete van a lakosság túlnyomó részének a tüdő működéséről és betegségeiről, a felépülést szolgáló légzőtornáról, a mentális egészség megőrzéséhez szükséges lelki stratégiákról vagy épp a vérhígító beadásáról, mondja Müller Veronika projektvezető, klinikaigazgató professzor. Ezen szeretnének változtatni.

Céljaik eléréséhez szabadon hozzáférhető, gyakorlatorientált, rövid podcasteket és videókat készítenének, hiszen alig találni jó és hiteles információkat a világhálón, mutat rá a klinikaigazgató. Amíg nincs szükség „mankóra”, fel sem tűnik a tájékoztató anyagok hiánya, ám a széles társadalmi réteget érintő Covid rámutatott arra, mennyire nélkülözhetetlenek. Mivel a klinika munka­társai korábban már készítettek rövidebb videókat – főleg a légzőtornával kapcsolatban –, és ezeknek nagy volt a nézettségük, nem sokat kellett gondolkozniuk azon, milyen irányba induljanak el.

– Sokkal egyszerűbb volt arra hivatkozni, nézzék meg a honlapon a videókat, mint mindenkinek egyénileg elmagyarázni, mit tegyen. Ezek a felvételek vissza is nézhetők, lehet velük nyugodtan foglalkozni. Rövidségük kiemelten fontos tényező, hiszen a fiatalabb generációk szinte elvárják, hogy a nekik szánt tartalmak tömörek legyenek, és gyakorlatorientált információkat közvetítsenek. Bizonyos helyzetekben viszont jobb, ha hosszabb magyarázatokat kapnak. Ezek lennének a podcastek – mutat rá a projektvezető.

Amikor valaki lebetegszik, és bekerül a kórházba, nincsenek körülötte rokonok, barátok, nincs kihez fordulnia lelki támaszért. A látogatási tilalom idején különösen nehéz kapcsolatot tartani a hozzátartozókkal. Akinél tartós egészségkárosodás alakul ki, annak ezzel kell megküzdenie, aki vizsgálati eredményekre vár, annak az idő súlyával. Ilyenkor jó, ha van szakmai támogatás. Az orvos, a gyógytornász és a nővér is alátámaszthatja: sok múlik ezekben az esetekben a pszichés hozzáálláson. A csapatba ezért hívtak meg klinikai szakpszichológust Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár személyében.

– Sajnos a Streptococcus pneumoniae okozta tüdőgyulladásban is meg lehet halni. Ezt az emberek nem tudják, csodálkoznak, hogy ilyesmi előfordulhat. Nincs a köztudatban, hogy a kórokozók okozta súlyos tüdőgyulladásoknak ma is nagyon rossz a kimenetelük. A podcastekben mégsem erről beszélnénk, hanem inkább arról, mit tehet a beteg a gyógyulásért, és hogy miért fontosak a megelőző stratégiák – fogalmaz a professzor asszony.

 

A legnagyobb rizikó

A védekezés és a Covid kapcsán a védőoltások is szóba kerülnek. Hiszen rengeteg olyan védőoltás van használatban – tüdőgyulladás és influenza elleni is –, amelyekkel más betegségek esetén is meg lehet előzni a súlyos szövődmények kialakulását. A szakdolgozók ezt már évek óta mondják, elsősorban a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) és a társbetegségekben szenvedőknek, annak reményében, hogy egyre többen megértik, az oltások a javukat szolgálják.

A leggyakoribb daganatos elváltozásról, a tüdőrákról is kevésbé ismert, hogy amennyiben időben felfedezik, jól operálható, sőt a légzőtorna, a megfelelő mellkasi mobilizáció is segíthet a beteg állapotán. A klinikaigazgató szerint arról sem lehet eleget beszélni, miként hagyható el a legnagyobb rizikófaktor, a dohányzás, és hogy a gyorsabb és biztosabb eredményért az érintetteknek gyakorlati támogatást is biztosítani kell.

Hason fekve

Szintén homályba vész, hogy a légutakat érintő, obstruktív tüdőbetegségben több mint félmillió személy érintett ma Magyarországon. Közülük 310 ezren asztmásak és csaknem kétszázezren COPD-betegek. Bár igen jelentős az érintettek száma, viszonylag elenyészők az ismereteink ezekről a betegségekről. Az inhalációs gyógyszereket például sokan egyáltalán nem tekintik gyógyszernek, míg a tablettákat beveszik. Ezen is változtatni kívánnak a tervezett online tartalmakkal, amiként arról is felvilágosítanák a megosztásaik követőit, miért javasolt a hason fekvés a covidosoknak, miért kell átlevegőztetni a tüdőterületeket, és hogyan.

– A tüdő nagyon fontos szerv, foglalkoznunk kell vele, vigyáznunk kell rá, hogy sokáig jól működjön. Fel kell tudnunk ismerni, melyek azok a tünetek, amelyekkel érdemes tüdőgyógyászati ellátóhoz fordulni, pont azért, hogy ne alakuljon ki súlyos betegség. A pandémia ideje alatt szerzett tapasztalataink alapján erre is szeretnénk felhívni a magyar emberek figyelmét – összegzi gondolatait a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának vezetője, Müller Veronika.

Borítókép: Ápoló a légzéssegítő eszköz maszkjával. Sok múlik a pszichés hozzáálláson (Fotó: Délmagyarország/Török János)