Magyar egyetem a nemzetközi felsőoktatási rangsor élmezőnyében

A világ egyik legnevesebb felsőoktatási rangsorában a legjobb kétszázötven egyetem közé került a Semmelweis Egyetem. A többi magyar intézmény is törekszik felfelé a listákon, ám kérdés, melyik mennyire megbízható és objektív. Az UNESCO felmérése szerint 2000-ben még 99,4 millióan tanultak világszerte egyetemeken. Ez a szám 2030-ra 414,2 millióra nő.

Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI

A diákok, amikor egyetemet választanak, különféle tényezőket vesznek figyelembe. A külföldiek mindenképp nézik az egyetemi rangsorok eredményeit, de emellett fontos tényező lehet, hogy az ázsiai vagy afrikai diák például hova kap vízumot, hol olcsóbbak a megélhetési költségek, vagy honnan könnyebb továbbutazni városnézésre.

A probléma, hogy az egyetemi rangsorok alapvetően az angol nyelvre épülnek, így az angol nyelvű képzések kerülnek előtérbe, mivel ezekről a képzésekről kerülnek ki azok a doktori hallgatók, vagy itt tanítanak azok az oktatók, akik képesek tudományos eredményeiket neves angol nyelvű lapokban publikálni.

A különféle rangsorok különféle jellemzőket vizsgálnak, elsősorban az alapján, hol és miért hozták őket létre, mi volt a rangsorkészítő célja, az adott intézmény milyen pozitív tulajdonságát akarta megmutatni. Kérdés továbbá, mi az adott rangsor célcsoportja. A THE és QS elsősorban brit diákoknak szól, az Egyesült Királyság egyetemei hagyományosan jól szerepelnek mindkettőn. A US News az amerikai egyetemekre koncentrál, a sanghaji AWRU célcsoportja pedig azok a kínaiak, akik amerikai egyetemeken szeretnének továbbtanulni. Hazai szakértők szerint az oktatás tömegessé és nemzetközivé válásával lettek a listák nemzetköziek, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar nyelven folyó tudományos munka alacsonyabb színvonalú volna, csupán kevéssé fajsúlyos a rangsor eredményeiben.

– Az eddigi eredmények komoly munkával születtek. Sikerült javítani az egyetem tudományos teljesítményén, az ipari kapcsolatokon, jól halad a nemzetköziesítés, történt infrastruktúra-fejlesztés, illetve oktatási reform is. A Doctor Honoris Causa és a Tempus Közalapítvány Erasmus-pályázatán keresztül szeretnénk még több külföldi professzort hívni, továbbá növelnénk az ipari együttműködések számát és az idézettség mennyiségét. A további előrelépéshez meg kell tudnunk előzni a legtöbb amerikai, angol, német, francia, holland és svéd egyetemet. Ehhez tovább kell csökkenteni a gyengébb folyóiratokban megjelenő publikációk számát. A listák nemcsak azt nézik, hányan hivatkoznak egy adott cikkre, hanem hogy mennyivel többen az adott tudományterületen jellemző átlagos hivatkozásnál. Ha magasabb kategóriájú újságban jelenünk meg, akkor nagyobb eséllyel kapunk több idézést – magyarázza Merkely Béla.

Az idézettség a legtöbb lista számára fontos támpont, mivel egyértelműen hozzáférhető. Gyakori kritika ugyanis a rangsorokkal szemben, mivel nem minden faktor érhető el összehasonlító nemzetközi listákon, ezért adnak lehetőséget a listák befolyásolására, hiszen a rangsorkészítők kénytelenek az egyetem önbevallása alapján dolgozni. Az idézettség azonban bármely tudományos adatbázisban megtekinthető. Ez két dolgot okoz: az egyetemek egyrészt kötelezővé teszik a cikkek írását, amelynek nyomán sokszor háttérbe szorul a tanítási tevékenység, amely elsőrendű feladata lenne az egyetemnek (az AWRU például nem is veszi figyelembe a tanítás minőségét), másrészt előnybe kerülnek az olyan tudományterületek, amelyek nagyobb érdeklődésre tartanak számot, tehát több cikk születik róluk.

Merkely Béla szerint alapvetően igaz, hogy az orvostudomány sokakat érdekel, ezért az egészségtudománnyal és az orvosképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményeknek bizonyos szempontból könnyebb dolguk van.

Ugyanakkor mivel rendkívül gyorsan fejlődő tudományágról van szó, ahol a tudásmennyiség kétévente megduplázódik, hiszen új diagnosztikus eljárások vagy gyógyszerészeti hatóanyagok születnek, fejlesztik a képalkotó berendezéseket, amelyek segítik az új kórképek diagnózisát, ezért az előny csak annak használható ki, aki fel tudja venni ezzel a versenyt.

Bármely nemzetközi lista komoly presztízst jelent az adott intézménynek, hiszen segít a nemzetközi diákok és oktatók figyelmének felkeltésé­ben, továbbá komoly iparági pénzeket hozhat.

A Deutsche Telekom és a Boeing például elismerten figyeli az egyetemi rangsorokat, mert nem mindegy, kik és mire költenek el százmillió dollárt – jelentette be néhány éve a repülőgépgyártó-óriás. Ugyanakkor a listákon előfordulhatnak befolyásoló tényezők. A nem hivatalos adatbázisokból, hanem bemondáson alapuló­ információkból származó adatok esetén például a Bucknell University, az Emory University és a George­ Washington University került már bajba, mivel valótlan adatokat adott meg. Feltörekvő fejlődő országokban lévő egyetemeken fordul elő, hogy olyan híres professzort fizettek meg, aki valójában nem is tanított ott. Ennek fino­mabb változata, mikor egy cikk úgy készül el, hogy a professzor csak az alatt a szemeszter alatt van az egyetemen, amikor az adott munka folyik.

A problémák nyomán az UNESCO két évvel ezelőtt jelentette ki, hogy a listák minden előnyük ellenére „több bajt csinálnak, mint amennyi hasznot hoznak”.

A szervezet azóta ezt a kijelentését finomította, és a nemzetközi szakértők úgy vélik, hasznosak a rangsorok, de fontos szem előtt tartani, hogy nem mindentudók.

Borítókép: Hallgatók szemléltető oktatása új mentőeszközön a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Ellátás Tanszékén. A tudásmennyiség kétévente megduplázódik (Fotó: MTI/Mohai Balázs)