A 65. Grammy-díj-átadón Madonna átadott egy díjat, beszéde helyett azonban mindenki azon pörgött, hogy milyen „ijesztő” és „felismerhetetlen” az arca. Az énekesnő Instagramon reagált, szerinte a teleobjektívvel készülő közeli képek alapból torzítanak, a kritikák mögött pedig az ageizmus – életkor szerinti diszkrimináció – és a nőgyűlölet áll. A mai világ meglátása szerint nem hajlandó ünnepelni a 45 év feletti nőket, sőt megbünteti őket, ha továbbra is erős akaratúak, szorgalmasak és kalandvágyóak maradnak. „Soha nem kértem bocsánatot a kreatív döntéseimért, sem azért, ahogyan kinézek vagy öltözködöm, és nem is most fogom elkezdeni. A média a karrierem kezdete óta lealacsonyított, de megértem, hogy ez az egész egy próbatétel, és örömmel török utat magunknak, hogy a mögöttem álló nőknek már könnyebb dolguk legyen” – írta, majd megígérte, hogy még sok-sok évig felforgató magatartást fog tanúsítani, feszegeti a határokat és élvezi az életet.
Madonna mindig is szeretett sokkolni, négy évtizedes pályája tulajdonképpen erről szólt: merész átváltozásai és tudatosan felépített imázsa tették ikonná. A nyolcvanas évek óta minden évtizedben volt Billboard top tízes albuma, ötven felett pedig még bőven ő diktált a fiatal popsztároknak a Super Bowl félidei koncertjén, és azóta sem érdeklik a számok. Huszonéves fiúkkal randizik, őrült bulikról posztol, és nemrég jelentette be világ körüli turnéját. Közösségi oldalain piros hajjal, leborotvált szemöldökkel közelről kiabál a kamerába, vagy éppen talpig latexben rázza magát. A kérdés jogos: miben más ez a mostani sokkolás, és vajon miért veri ki a biztosítékot még a rajongóinál is? Lehet, hogy úgy néz ki, mint egy elfuserált viaszbaba Madame Tussaud múzeumában, ám Madonnát nem most érik először kritikák a külseje miatt, és nem is ő az egyetlen. Tavaly például a Szex és New York sorozat egyik színésznője volt a gúnyolódás célpontja: Kristin Davis láthatóan felvarratta az arcát – ami még a széria folytatásánál is rosszabbul sikerült. Egy hollywoodi színésznő és egy akkora popsztár, akinek vezetéknévre sincs szüksége, közszereplők, de vajon jogunk van-e megalázni bárkit azért, ahogy megéli a múló éveket egy olyan terepen, ahol tilos megöregedni?
