Robotpapok az okostemplomokban?

Az okoseszközök ma már az egyházakban is teret hódítanak. A perselyeket felváltják a terminálok, a templomok fűtését automatizált rendszer kapcsolja be és ki, a Szentírás digitális eszközökön is olvasható, sőt a mesterséges intelligenciától már prédikáció, gyóntatópap, esketési és temetési szertartás is rendelhető. A lelkészeket mégsem szeretnék androidokkal pótolni Magyarországon.

Blessings robot in Frankfurt/Main Fotó: FRANK RUMPENHORST Forrás: Europress/AFP

Az 1560-as években II. Fülöp spanyol király megbízást adott egy mechanikus szerzetes megvalósítására. Évszázadokkal később az első katolikus humanoid robot, SanTO is bemutatkozott a hívőknek. Gabriele Trovato alkotása 43 centiméter magas, reverendát visel, kinyújtja a karjait, a tenyerét az ég felé fordítja, a feje körül glória ragyog. Szíve egy számítógép, amelyhez mikrofon és arcfelismerő kamera is tartozik. Az alkotó a Covid alatti karantén idején dolgozta ki robotpapját, amikor sokan nem tudtak elmenni a szentmisére. Úgy gondolta, csak egy okosgép nyújthat a hívőknek ebben segítséget. SanTo – mint a katolikus hit mindentudója – meghallgatja és elemzi a hívők kérdéseit, majd a memóriájába táplált információhalmazból kikeresi a legmegfelelőbbnek tűnő választ.

Amikor azt a szót hallja, hogy aggódás, a katolikus robotpap, SanTO Máté evangéliumából idéz: „Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap gondoskodik magáról!” Amikor a hívő arra kíváncsi, van-e mennyország, a gép a következőképpen válaszolhat: „Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.”

Magyarországon a dömösi Árpád-kori altemplom egyik ökumenikus istentiszteletén nemrég olvastak fel először olyan prédikációt, amelyet mesterséges intelligencia írt, de hamar rájöttek, hogy bár így is születhet viszonylag jó szöveg, a vallásos üzenet, a spirituális megközelítés eltorzulhat, hiszen az érzelmek által áthatott emberi megértés helyett történelmi adatokat helyez egymás mellé algoritmusok alapján.

 

Veszélyben az egyházak?

Japánban a buddhista papok már több mint egy évtizede figyelmeztettek arra, hogy ősi hagyományaik veszélybe kerültek, eltűnhetnek a szekularizáció miatt. Hogy a folyamatot megfordítsák, kommunikációs trükkhöz folyamodtak. A kiotói Kodaiji-templomban Mindar nevű robotpapot állítottak szolgálatba. A világ első android papja Hirosi Isiguro robotikus és az Oszakai Egyetem „szülötte”. Mindar 195 centi magas, a fejében elrejtett kamerával tartja „szemmel” a híveket, koponyáját, kezét és vállait bőrhatású szilikonréteg borítja. Alkatrészeit mikrocsipek irányítják, tanítása pedig tele van baljós figyelmeztetésekkel. Sokan Frankenstein-szörnyetegnek nevezik, és szentségtörést emlegetnek, amikor szóba kerül.

A buddhizmus nem Istenbe vetett hit, hanem Buddha útjának követése. Nem számít, hogy egy gép, egy fémhulladék vagy egy fa ábrázolja Buddhát 

– replikázott a kritikákra Tenso Goto, a kiotói Higasijama egyházközség templomának főgondnoka. Szerinte az emberek reakcióit a kulturális hátterük határozza meg. Mindez az európaiakat például jobban zavarja, mint a japánokat, akik olyan társadalomban élnek, amelyik már rég használatba vette a robotokat.

Németországban a reformáció ötszázadik évfordulóján mutatták be a BlessU-2 robotpapot, amely öt nyelven oszt áldást, de egyelőre nem vetekszik a szintén japán Pepperrel, „akit” temetési szertartásokra bérelnek ki, alkalmanként négyszázötven dollárért. Egy valóságos pap ugyanezért a szolgáltatásért kétezer-kétszáz dollárt kap. A katolikus hívek számos applikációt is igénybe vehetnek. Van köztük bűnbánó- és gyónást elősegítő app is.

 

Az első magyar robotpap

Helytálló a kérdés, hogy mi, magyarok hogyan viszonyulunk mindehhez. Elsőként Elek László jezsuita atyát keresem meg, hiszen otthonosan mozog ezen a területen. A szegedi Szent József-templom igazgatója bostoni tanulóévei alatt, 2015–16-ban vette elő a nagyapja falióráját, amelyet úgy automatizált, hogy sms-re és e-mailre is kongasson. Ez volt az első elektronikus munkája, amelyhez elkészítette élete első nyomtatott 3D-alkatrészét.

Elek László jezsuita szerzetes Balambér nevű robotja nem helyettesíti, hanem segíti a lelkész egyházi jelenlétét. Fotó: Havran Zoltán

A jezsuita szerzetest már általános iskolásként érdekelte a matematika, édesapja villamosmérnök, így tőle is sok mindent megtanult. Első robotjának, Balambérnak a története gyerekkorában kezdődött. A szentmisék után a plébános egy báb segítségével mesélte el a gyerekeknek a napi evangéliumot. Ez akkora hatással volt Elek Lászlóra, hogy később évekig keresgélt pont egy ilyen bábot. Ehhez nyomtatta élete első 3D-alkatrészeit, hogy mozogjon is.

A jezsuita atya első robotja idővel egyre több tekintetben korszerűsödött, és a haszna is megmutatkozott, hiszen kiderült, hogy a hittanórákon is tud segíteni: ha az atya arra kéri a diákokat, mondjanak egy élő jezsuitát, és ők Kati nénit említik, Balambér rázza a fejét, és azt mondja, nem. Ha meg azt vágják rá, hogy Ferenc atya, Balambér bólogat, és többször elismétli, hogy igen, és megtapsolja a válaszadót.

A szegedi templomigazgató leginkább arra keres megoldásokat, miként tudja továbbadni azt, amit Istenből megtapasztalt. A hobbiját is ennek a szolgálatába állítja.
– Az okostemplom olyan, mint az okosotthon – fogalmaz. Neki köszönhetően ma már a szegedi Szent József-templom is ilyen. Az atya elsősorban a fűtésrendszerét „okosította” azzal, hogy a hőleadók központi rendszeren keresztül, a naptárat követve kapcsolódnak be azokban a helyiségekben, ahol tartózkodnak. Cél, hogy a fűtés a templomban elhelyezett kamerák képei alapján induljon majd el. A padfűtés például akkor kapcsolódjon be, amikor betér valaki imádkozni. A klasszikus perselyt is digitális váltotta fel, egy terminál, megengedve, hogy bankkártyával is adományozni lehessen.

A hit lényege a személyes kapcsolat Istennel. A robotikának nem az a feladata, hogy helyettesítse a papokat, hanem segítse a személyes jelenlétüket, megkönnyítse a munkájukat. Olyan robotot bármikor építenék, amelyik időben kinyitja a templomajtót, felkapcsolja a fényeket, befűt, lapozza a misekönyvet, felnagyítja a benne lévő szöveget, hogy az idősebb atya is jól láthassa 

– pontosítja a szerzetes.

A Szent József-templom igazgatója több katolikus honlap létrehozásában is részt vett. Ezek között említi a Zsolozsma.katolikus.hu portált, amely hatalmas mankó, hiszen a zsolozsmát a papok többsége és a hívek egy része naponta imádkozza. Mivel a papíralapú négykötetes kiadványt nehéz cipelni, a könyv digitális változatát sokan használják. Sikeres a Szentiras.hu is, amelyen több protestáns fordítást is elérhetővé tettek. A Miserend.hu csaknem ötezer magyar misézőhelyet listáz: ez főként utazáskor praktikus. Jelenleg azon dolgoznak, hogy összekössék egy hasonló külföldi alkalmazással. Tervezik az önálló digitális misekönyv mintapéldányának megvalósítását is: ez e-könyv formátumban könnyítené meg a miséző papok dolgát.

A technikai fejlődés számos előnnyel jár, ám ezt a személyközti kapcsolatok megerősítésének, az egyház küldetésének kell alárendelni

 – vallja Elek László atya.

 

A mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a lelkészt

Kodácsy Tamás református lelkész, programozó hasonlóképpen viszonyul a robotikához. Úgy gondolja, a mesterséges intelligencia még nem érte el azt a szintet, hogy lelkészeket pótoljon, de nem is akarja ezt senki.

–  A Turing-teszt alatt úgy kell kommunikálni a másik féllel, hogy nem látjuk őt. A teszt a mesterséges intelligenciát akkor találja jónak, ha öt percig nem tudjuk eldönteni, hogy emberrel vagy géppel társalgunk. Alan Turing, a teszt „atyja” azt jósolta, hogy 2000-ben hetvenszázalékos pontossággal meg lehet majd ezt állapítani, de 2014-ben még csak 33 százaléknál tartottunk – mondja a református lelkész. 

Meggyőződése, hogy a számítógépnek összetettebb intelligenciára lenne szüksége ahhoz, hogy helyes választ adjon bonyolultabb kérdésekre.

– Mind az esküvői szertartás, mind a temetés monológ, hiszen senki nem kérdez vissza. Talán pont ezért alkalmas a robot arra, hogy rá lehessen fogni: helyettesíteni tudja a lelkészt – állítja Kodácsy Tamás, aki az istentiszteletein párbeszédet folytat a hívekkel. A prédikáció is akkor alakult ki, teszi hozzá, amikor i. e. a III. században a héber Bibliát lefordították görögre azon alexandriai zsidók részére, akik már nem beszélték a nyelvet. A fordítás nyomán értek meg azok a kérdések, mit hogyan kell értelmezni. Ebből a dialógusból alakult ki az írás magyarázata, amely ma már one man show.

Isten jónak látta, hogy az evangéliuma emberek által terjedjen, pedig más mód is lett volna erre. Pál apostol azt mondja a Római levélben, hogy „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által”. Ehhez a halláshoz feltétlenül olyan ember kell, aki beszél a másikhoz

 – hangsúlyozza Kodácsy Tamás, aki doktori disszertációjában a vallás és a természettudomány kapcsolatát boncolgatta, így pontosan tudja, hogy nem zárja ki egyik a másikat, sőt a természettudományos műveltség akár el is mélyítheti az istenhitet.

Borítókép: a BlessU–2 robot megáldja a 13 éves Moritzot a frankfurti evangélikus akadémián. A szerkezet öt nyelven beszél (Forrás: Europress AFP/Frank Rumpenhorst)