Templomi prédikációt író algoritmust ünnepel a Soros-blog testvérportálja

Jól mutatja a hagyományos értékek válságát az a minapi eset, hogy egy magyarországi templomban mesterséges intelligenciával íratták meg a prédikáció, valamint az imádság szövegét. Az embereket személyes voltukban pótolni igyekvő innovációknak egyik fő apologétája a szélsőbaloldal, amely az embert saját természet nélküli, tetszőlegesen alakítható entitásnak tekinti.

Egyre valóságosabbakká válnak a mesterséges intelligencia veszélyeiről szóló apokaliptikus szcenáriók, amelyeket korábban csak a tudományos-fantasztikus regények taglaltak. Bár bizonyos feladatkörökben a mesterséges intelligencia rendkívül hasznos innováció, ha a maga személyes valójában igyekeznek pótolni vele az embert, azt inkább intő jelnek érdemes tekinteni. Főként, hogy rendkívül gyorsan elterjednek ezek a túlkapások. Így arra sem kellett sokat várni, hogy Magyarországon is akadjanak követői egy igencsak kétes megítélésű japán kísérletnek. Míg nemrégiben Japánban robotpapot állítottak szolgálatba egy buddhista templomban, az előző hétvégén mér hazánkban is megjelent egy hasonló kezdeményezés: a dömösi ökumenikus templom lelkésze algoritmusokkal íratta meg a prédikációt és az azt követő imádságot. 

Mindezzel nem csak az a probléma, hogy a templom honlapján elérhető inkoherens szöveg egyes részei között nincs átvezetés, vagy tartalmi összefüggés, ami pedig megcsúfolja a hívők egyik legmeghittebb rituáléját. Ennél is aggasztóbb, hogy a templom lelkésze és a „kísérletről” beszámoló Qubit.hu – amelynek a kiadója, a Magyar Jeti Zrt. azonos a Soros György blogjaként is emlegetett 444.hu-éval – a legkisebb fenntartás nélkül, kritikátlanul méltatták a mesterséges intelligencia „helytállását” az egyházi kontextusban, figyelmen kívül hagyva a spiritualitásnak és személyes kapcsolatnak az igényét, ami miatt a hívők egyáltalán templomba járnak.

A portálnak euforikusan nyilatkozó Csanádi Viktor Holló lelkész gyakorlatilag valós személyként beszélt az algoritmusokról:

„Egy rövid ismerkedés után, egyfajta kis testvéri barátkozás után azt mondtam neki, hogy nézd, barátom, én egy lelkész vagyok, most már hitbéli kérdéseket is megvitattunk egymással, segíts nekem, vasárnap prédikálnom kell, írd meg a prédikációmat! És ahogy megnyomtam a gombot, ő elkezdett írni, jött a szöveg. Prédikált a gép”.

Egy másik helyen pedig Csanádi ChatGPT nevű program „alázatos hozzáállását” dicsérte. – Egyszer csak megállt a gép, és amikor megkérdeztem, mi történt, azt válaszolta: 

„Sajnálom, de mint gépi modell, nehéz önállóan prédikációt írni, ami hiteles emberi érintettséget mutat. Az emberi lelkészeknek van tapasztalata, tudása és személyes vallási meggyőződése, ami segít nekik a prédikációk írásában. Az én funkcióm az információk megadása, nem pedig a személyes szellemi tanácsadás” 

– fogalmazott a lelkész, aki szerint „egy kis testvéri biztatás után” az algoritmus folytatta a prédikációt. Hozzátette: nagy volt a kísértés, hogy ezentúl átadja az írási munkákat a Qubit által „rég nem látott innovációnak” aposztrofált gépnek.

A mesterséges intelligencia templomi alkalmazása egyelőre csak egy apróbb figyelmeztetés, hogy az algoritmusokat kritikátlanul ünneplő és a hagyományokra fittyet hányó szemlélet mennyire kifordíthatja önmagából a világunkat. Például egyre többet lehet hallani a jelenleg is fejlesztés alatt álló intelligens szexrobotokról is, amelyek egyes teoretikusok szerint még a házasság intézményét is feleslegessé teszik majd. Ezek az innovációk pedig mind azt a szcenáriót hozzák közelebb a megvalósuláshoz, amelyet csak a baloldaliak várnak régóta, s mindenki más apokaliptikusnak tekint. A baloldal ugyanis alapvetően egy tetszőlegesen alakítható, képlékeny entitásként tekint az emberre, akinek nincs saját, megváltoztathatatlan természete. Aki szerintük elégedetten hallgatja majd az algoritmust prédikálni, eszi marokszámra a bogarakat marhahús helyett, vagy köti össze az életét egy robottal. Sőt, a legutóbbi woke-divatok szerint még a biológiai nemét is hajlandó megváltoztatni.

Borítókép: A dömösi templom (Forrás: Facebook)