Ha a meggyilkolt színházba indul…

„Már a baleset napján visszaült a volán mögé az a vétlen buszsofőr, aki egy másik busszal ütközött Budapesten…” – Csak némi fogalmazási lazaság van a mondatban, mert szoktuk mondani, hogy a buszvezető ütközött, holott nem ő, hanem az általa vezetett busz.

Fotó: Pawel Toczynski

„Az autó sofőrje megállt egy kamion mögött, ami az út szélén parkolt, ekkor csapódott a várakozó kocsijába egy figyelmetlen autós. Az ütközés következtében a jármű a szemből jövő csirkeszállító teherautó elé vágódott.” A baleset leírása meglehetősen homályos, bonyolult, s csak többszöri olvasásra érthető, ha egyáltalán.

Egybeácsolatlan mondataink

A régi magyar retorikában megkapó szóképpel – egybeácsolatlan mondat – jelölték a görög anakoluthont, azaz a következetlen mondatszerkezetet. A világos nyelvi szerkezet tehát: egybeácsolt. Az egybeácsolatlanság lehet mondaton belüli, és kiterjedhet a szövegre. A következetlenség fakadhat szándékosságból. A költészetben tudatosan fellazítható a szabályos mondatszerkezet. Azonban ami az irodalomban erény, az a publicisztikai szövegek esetében hátrány. És többnyire figyelmetlenségből, fogalmazási hibából ered.

„A keresőcsapatok megtalálták a gép fekete dobozát, amely egy repülőtér megközelítése során zuhant le a nepáli Himalája lábánál.” – Ebből a mondatból nem derül ki, hogy maga a gép zuhant le. Mert ha csak a feketedoboza, akkor nem lenne akkora nagy a baj… A fekete dobozt a szövegben egyébként külön írták (igaz, az egyik helyesírási tanácsadóban is így van), holott nem is fekete, viszont átvitt jelentésben használt fogalom, tehát helyesen: feketedoboz.

„R. barátnője lett a turisztikai ügynökség vezérigazgató helyettese.” – A hírben szereplő mondat kétértelmű. A vezérigazgató-helyettes lett R. barátnője, vagy R. barátnője lett a vezérigazgató-helyettes?

A meggyilkolt menetrendje

„Először szólalt meg annak a fiatal lánynak a vőlegénye, aki súlyosan megsérült, amikor júniusban az utcára omlott egy felújítás alatt álló épület homlokzata […] A férfi sérülések nélkül megúszta az esetet…” – Az első mondatból az következik, hogy a vőlegény (azaz a férfi) sérült meg súlyosan, a másodikban viszont már az szerepel, hogy megúszta. „Kiköltözött a szülői házból, és három barátjával keresett új otthont, aki közül az egyik Geoffrey R. volt…” – Hányan is kerestek új otthont? Hárman vagy négyen? „Színházba indult a New Yorkban meggyilkolt magyar nő.” – Időrendi hiba. Akit meggyilkoltak, az nem indul színházba. „Pszichiátrián kezelik a négyéves kislányt szállító busz sofőrjét.” – Éppen most, amikor szállítja? Miért is?

„Megpróbált megerőszakolni egy nőt a g.-i HÉV-en, majd mivel ellenállt, összeverték…” – Mivel az alanyra utaló állítmány egyes számban van (megpróbált), ezért nem értjük, hogy akkor kik szerepelnek többes számban? Mégis többen voltak, és ők verték össze a nőt, avagy valahonnan valakik előkerültek, akik összeverték az erőszakolót, vagy ugyancsak a nőt?

Ki igya meg a levét?

„Ákos és felesége […] a település Dunához közel eső részén találtak egy parasztházat. A házat az elmúlt évtizedekben hagyták lepusztulni, lényegében lakhatatlan állapotban volt, amikor rátaláltak.” – A második mondat elején azt gondolnánk, hogy a háztalálók szépen lepusztították a házat, azután kiderül, hogy dehogy… „Az édesanya megengedte, hogy lánygyermekét a férfi elvigye, és ezalatt is ő látta el a felügyeletét…” – Ez alapján a bíróság sem tudná eldönteni, hogy ki látta el végül is a leánygyermek felügyeletét!

Rosszul fogalmaznak, a szerkesztők szunyókálnak, korrektorok pedig nincsenek. Küldjük nekik a takarítónő figyelmeztetését: „Ne dobj semmi a WC-be, mert eldugul, és én iszom meg a levét!”

Borítókép: Getty Images/Pawel Toczynski