A napokban bejárta a sajtót, hogy Martin McDonagh ügynöksége kifogásolta a Thália Színház szereposztását, ahol A nagy kézrablás afroamerikai szereplőjét feketére maszkírozott fehér színész játssza. A színház 2016-ban szerezte meg a jogokat, azóta Bán Bálint alakítja a szerepet sötétre sminkelve, vagyis blackface-szel, Jimi Hendrix-jellegű parókában (a Covid alatt nem játszották a darabot). Kálomista Gábor, a színház vezetője úgy nyilatkozott, hogy az ügynökség jelzésével nem foglalkoznak, amíg jogi eljárásra nem kerül sor. Szerinte nincs probléma Bán Bálint szerepeltetésével, és az európai színházi világba nem lenne szabad a Hollywoodban jól ismert kvótarendszerrel belenyúlni.
Hasonló probléma merült fel három évvel ezelőtt az Operaház Porgy és Bess-előadásával kapcsolatban. A Gershwin testvérpár operáját Ira Gershwin végakarata szerint kizárólag fekete művészek játszhatják, így világszerte csak vendégénekesekkel adják elő. Az Operaház hosszan tárgyalt a szereposztás megváltoztathatóságáról, de a jogtulajdonosok nem akartak engedni, végül azonban olyan szerződéstervezetet küldtek, amelyből hiányzott az all-black cast kitétel. Az Operaház ezt elfogadta, és megtartotta a négy előadást. A jogtulajdonosok bár nem értettek egyet, szerződésbontás helyett annyit kértek, hogy a nyomtatott anyagokon tüntessék fel: az előadás nem felel meg a szerzői előírásoknak.
A Thália Színház botrányának jogi háttere
– Két jogosultság áll egymással szemben: a szerző érdeke és az alkotótársadalom érdeke, amelyet esetről esetre kell feloldani – magyarázza Takó Sándor jogász, producer, egyetemi oktató. – A szerzői jog mindenhol igyekszik egyensúlyt teremteni ezek között az ellentétes érdekek között. Fontos, hogy a szerző kellő jogosultságokat kapjon az alkotásán, ám fontos az is, hogy jogain ne terjeszkedhessen indokolatlanul túl sem. A törvény Magyarországon meghatározza a szerző jogait, amely két részre bontható: egyrészt vagyoni jogokra, idetartozik a mű mindenféle hasznosítása az oltalmi időn belül, másrészt a személyhez fűződő jogokra, ilyen például a név feltüntetésének joga, illetve még fontosabb a mű integritásának védelme. Eszerint a szerző joga, hogy művét ne torzíthassák el.
Martin McDonagh ügynöksége erre hivatkozik, mert véleményük szerint Toby karaktere csak fekete színész tolmácsolásában lehet hiteles, a Thália álláspontja viszont az, hogy a darabban ábrázolt fajgyűlölet a színészektől függetlenül abszurd és parodisztikus. Takó Sándor úgy véli, a kérdésben Magyarországon még nincs elég jogeset. Európában Franciaországban van például egy 1992-es jogeset, amelyben Beckett Godot-ra várva című darabja azért került bíróság elé, mert a szerző kikötötte, öt férfi játszhatja a szerepeket. A bíróság a szerzői integritás védelmét tartotta elsődlegesnek. Ugyanakkor Takó Sándor szerint káros és az integritás jogának túlzott kiterjesztő értelmezése lenne, ha egy szerző joga arra is kiterjedhetne, hogy etnikai, vallási vagy szexuális orientáltság alapján meghatározhassa, ki játszhatja a művét és ki nem.
