A 2010-es évek közepén lehetett először széles körben hallani a cultural appropriation jobb híján kulturális kisajátításként magyarított fogalmát. Az elméletet a múlt század végén fogalmazta meg Susan Scafidi jogászprofesszor, aki a szerzői jog által védett szellemi alkotásokhoz hasonlónak fogta fel a kultúrák egészét, így kijelentette, hogy annak használata és pénzügyi hasznosítása csak azt a közösséget illeti, amely az adott kultúrát megteremtette és évszázadok óta használja. Ez az elmúlt tizenöt év egyik legdivatosabb elmélete lett az angolszász sajtóban, az internet és a közösségi média előretörésével pedig a hétköznapi emberek is egyre gyakrabban vádolják a hírességeket vagy éppen egymást kulturális kisajátítással. Az elmélet gyökerei összefüggenek az észak-atlanti térség gyarmatosító múltjával, illetve az ebből származó kollektív bűntudattal. Ha a domináns (európai, amerikai) kultúrához tartozó személy másik kultúra elemeit viseli, használja, akkor fennáll annak a veszélye, hogy kisajátítónak tűnik a kevésbé uralkodó kultúra képviselője szemében.

Fotó: Reuters
Szellemi tulajdon?
Ezzel a problémával a dél-amerikai, afrikai, ázsiai diplomaták régóta tisztában vannak, és feltétlenül ügyelnek arra, hogy ne sértsék meg a helyiek érzelmeit, főként, hogy a kiküldetések során a neves személyiségeknek pontosan olyan sajtófigyelemre kell számítaniuk, mint a hollywoodi hírességeknek. A sztárok azonban kevésbé elővigyázatosak, így a sajtót néhány hetente körbejárja egy-egy kulturális kisajátításhoz fűződő botrány.
Legutóbb Mexikó kulturális minisztere, Alejandra Frausto Guerrero vádolta meg a spanyol Zarát és az amerikai Anthropologie-t kulturális kisajátítással. Guerrero szerint a márkák a Oaxaca régióban élő mexikóiakra jellemző hímzést használtak fel legújabb kollekciójukban, ezért a két márkának kompenzálnia kellene az őslakosokat. Az eredeti kézműves darabok elkészítése akár egy hónapba is kerülhet, a Zara és az Anthropologie viszont olcsón pénzzé tette a mexikóiak örökségét – véli a miniszter. Mexikó nem először kérne kártérítést a szellemi tulajdonnak vélt mintázatok felhasználásáért. Februárban az ausztrál Zimmermann márka, tavaly novemberben Isabel Marant, 2019-ben Carolina Herrera divattervezők voltak kénytelenek magyarázkodni a felhasználás miatt.