Kit sért a lovagok tolldísze?

A divattervezőket a körülöttük lévő motívumok ihletik meg. De van-e határ az inspiráció és a lopás között? A hétköznapi emberek hordhatnak-e fejdíszt, vagy ők is kulturális kisa­játítást követnek el? Egyáltalán a szerzői és szomszédos jogok alkalmazhatók-e a kultúrára?

Apr 6, 2018; Cleveland, OH, USA; Fans hold a sign referencing the Cleveland Indians mascot Chief Wahoo logo before a game between the Cleveland Indians and the Kansas City Royals at Progressive Field. Mandatory Credit: Ken Blaze-USA TODAY Sports - 10770307 Fotó: USA Today Sports Forrás: Reuters

A kulturális kisajátítás elméletét számosan ellenzik, elsősorban a multikulturalizmus hívei, hiszen a „nézni szabad, de érinteni nem” szembemegy a világ nagy olvasztótégelyként felfogásával. Matthew Stewart, a Bostoni Egyetem professzora tavaly arról írt, hogy haladó gondolat volt a multikulturalizmus egy emberöltőn keresztül, de mostanra a nemzetközi, elsősorban az angolszász gondolkodás eljutott odáig, hogy mások kultúrájának kedvelése lopással vagy érzéketlenséggel lehet egyenlő.

Budapest a kétezres évek elején az ír tánc kelet-európai fővárosának számított. A River­dance sikere után néhány évvel Magyarországra is eljutott az ír sztepp szeretete, és Michael Flatley nyomán szabadon sorra nyíltak az ír tánciskolák. Volt köztük olyan, amelyet Flatley egyik korábbi táncosa alapított, és olyan is, amelyet magyar rajongók indítottak. A diákok pedig özönlöttek. Mai szemmel úgy tűnhet, hogy a magyarok kulturális kisajátítást követtek el, hiszen a saját néptáncok vagy palotás helyett reelt és jiget jártak. Sőt a Flatley-darabokkal azóta is turnézó néhány tehetséges hazai fiatal folyamatosan a kulturális kisajátítás „hibájába esik”, hiszen magyar létükre húznak hasznot az ír tánc népszerűségéből.

A kulturális kisajátítással az egyik legnagyobb probléma, hogy adottnak és kizárólagosnak veszi a kultúrát, amikor az valójában népek és népcsoportok egymásra hatása nyomán alakul ki. Flatley például azért hozta Budapestre a Celtic Tiger című show ősbemutatóját, mert tudta, hogy a Kárpát-medencében valaha kelták éltek, és a magyar néptánc bizonyos elemei hasonlítanak az ír sztepphez. De gyakori példa az is, hogy Amerikában már nem illik indiánnak öltözni halloweenkor, illetve farsangkor Európában, mert azzal az elmélet szerint a gyerekek kifejezik a nyugati kultúra elnyomását. Azonban nemcsak az indiánok hordtak tollas fejdíszt, hanem például a középkori lovagok is. Ugyanígy a XXI. században a feketék hajviseletével azonosított fonások sem csak az afrikai kontinensről származtak, számos görög, római vagy középkori kép őriz hasonló frizurát.

Betiltott jógakurzus

A „tiszta”, „eredeti” kultúra ideológiája veszélyes diskurzust idézhet elő, tekintve, hogy ez volt a nácizmus és a fasizmus egyik fontos tétele is, amely ideológiák következményeit Európában milliók szenvedték meg. Valószínűleg éppen ezért kontinensünkön nem forog annyira közszájon a kulturális kisajátítás, mivel az európaiak látják, hogy a teljes Római Birodalmat kisajátítónak lehetne nevezni, hiszen csak latinosították a görög kultúra alapfogalmait, másolták a görög képzőművészek alkotásait.

A divatházak termékei között találni néhány példát. 2018-ban a Gucci dobott piacra olyan fejdíszt, amely szikh turbánra emlékeztetett. Egy évvel később a Dior indiai örökséghez nyúlt a Sauvage (vad) kampányához, amelyhez indián szervezetekkel működött együtt, hogy ne érhesse a kulturális kisajátítás vádja. Érdekes módon viszont senki nem aggódott, amikor 2011–2012-ben számos kalocsai motívum jelent meg nemzetközi színtéren. Lewis Hamilton és Jenson Button ilyen overallban versenyzett. Nicole Kidman színésznő ilyen ruhában utazott, Emma Watson ilyen blúzban táncolt egy kaliforniai fesztiválon, Tom Cruise lánya, Suri pedig így fagylaltozott New Yorkban. Alice McCall ausztrál tervező ráérezve a trendre 2012–2013-as tavaszi-nyári kollekciójához használt fel néhány magyar motívumot. Az ő ruhái esetében említették meg egyedül a külföldi divatlapok, hogy magyar örökségről van szó, a többi darab kapcsán vagy nem volt szó az eredetről, vagy például Suri Cruise ruhájánál kifejezetten mexikói motívumként beszéltek a mintázatról.

Úgy tűnik tehát, hogy a kulturális kisajátítás nagyban összefügg az adott ország érdekérvényesítő képességével. Így nem csoda, hogy számos példa kötődik a mexikói–amerikai kapcsolatokhoz, vagy származik Észak-Amerikából. Az ottawai egyetem vezetése például betiltott egy ingyenes jógakurzust, mert véleményük szerint nem tisztázott, a jóga mely kultúrából származik. A Cleveland Indians profi baseballcsapat 1915 óta használja kabalaként az indián törzsfőnökre emlékeztető figurát. Jogvédő szervezetek már a hetvenes években tiltakoztak a kabala ellen, de végül a társadalmi nyomás 2018-ra hozta meg gyümölcsét, amikor a csapat bejelentette, 2019-től Chief Wahoo sem a mezeken, sem a stadionban nem fog szerepelni.

Tavaly az izraeli származású Gal Gadot kapta meg Kleopátra szerepét a klasszikus történet legújabb feldolgozásában. A színésznőt a Twitteren rögtön megvádolták a makedón-görög kultúra kisajátításával. Szintén 2020-ban Justin Timberlake interjújában afroamerikai akcentust használt néhány szónál, Justin Bieber pedig az idén tavasszal új albumán rasztafrizurával jelent meg – mindketten számos netes kritikát kaptak. Legutóbb Kendall Jenner került a Twitter- és Instagram-posztok célkeresztjébe, amikor 818 nevű tequilamárkáját reklámozta.

A hirdetésben a modell a mexikói munkások öltözetét viseli, amely a net közönsége szerint sértő a mexikóiakra nézve. Ezzel lehet vitatkozni, de az kétségtelen, hogy az észak-amerikai sztárok által kezdeményezett tequilaforgalmazás rosszat tesz a mexikói iparágnak. Az ital egyik fontos alapanyaga, az agavé ugyanis a megnövekedett kereslet miatt megdrágult és hiánycikk lett bizonyos körzetekben, ami kifejezetten hátrányosan érinti a helyi termelőket.

Motívumok keverése

Számos jogász úgy látja, a gyakorlatban nem reális megfizettetni azt, ami a kultúrák egymásra hatása nyomán keletkezik. Természetesen létezik – magyarázza Nagy Gábor László ügyvéd – jogi védelem az olyan termékekre, amelyek egy-egy népcsoporthoz köthetők. Magyarországon ezek a hungarikumok. Olyan termékek, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságot, egyediséget, különlegességet, minőséget jeleznek, és védelmük jogilag biztosítható. Hasonló szabályozással például Mexikó is rendelkezik, illetve minden országnak lehetősége, hogy egyes nemzeti sajátosságnak tekintett termékeit védetté nyilvánítsa. Nagy Gábor László szerint tehát ezen jogi mezsgye mentén kell a határt meghúzni, így a védettnek nem számító termékeket fel lehet használni inspirációként. A kultúra szervesen fejlődik, más kultúrákkal kölcsönhatásban, amit a felgyorsult információáramlás csak még inkább megerősít. Ha pedig egy másik kultúrából származó divatkedvelő találkozik egy mexikói, magyar vagy szikh­ motívummal, az lehet, hogy az adott közösség javára válik, hiszen a divat közvetítése nélkül nem ismerné meg azt a bizonyos motívumot. Lehetőség nyílik felkelteni a vásárló érdeklődését az adott kultúra iránt, igaz, ehhez szükséges a divatház felelősségteljes hozzáállása is, hogy ne hallgassa el, honnan származik az inspiráció.