Fehér Szalag, Izsák Szabolcs Emlékverseny, Kékpántlika, Kékszalag – sűrű az idei Kékszalag fesztivál programja. Az egyhetes rendezvény idén az Európa kulturális fővárosa programsorozattal együttműködve számos parti és vízi programot kínál az érdeklődőknek. A legnagyobb esemény az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj, amelyre évek óta egyre többen neveznek, idén körülbelül hatszáz versenyző csapat.

A balatoni vitorlázás nagy múltra tekint vissza
Balatonfüred ilyenkor zsibongó majálissá válik. A Tagore sétányon a semmiből nőnek ki a hangulatos támogatói sátrak, a gyerekek nagy erőbedobással igyekeznek a valódi hajók izgalmát hozni a makettvitorlások versenyébe, a patinás cukrászdák és fagylaltozók pedig nem győzik kiszolgálni az egyre érkező vendégeket, akik a parton várják, hogy a győztes befusson a kikötőbe.
A balatoni vitorlázás a Sürgöny szenzációhajhász, 1866-os álhíre nyomán lendült fel először, amely szerint Sisi Balatonfüredet is útba ejtette volna nyaralása során.
A hazai arisztokrácia ezért felújíttatta a siófoki vasútállomást, illetve hajókat hozatott, mivel a Festeticsek 1797-ben épített Phönixét kivéve csak halászhajók jártak a tavon. Az 1860-as években a Batthyányak és a Széchenyiek felfedezték a sportvitorlázást, több díjat is nyertek brit versenyeken, így örömmel segítettek Magyarországon is meghonosítani a sportot. A Sisiről szóló hír végül nem bizonyult igaznak, de addigra a tó sziluettjéhez hozzátartoztak a kecses árbócosok, amelyek versenyére azonban még hetven évet kellett várni.
A két világháború közötti konszolidáció hozta el a hazai vitorlázás második aranykorát, mivel a tehetős dzsentriréteg szívesen töltötte az időt a vízen.
Ekkor került be a tó a nemzetközi sportéletbe is: vitorlásflották épültek, elindult az első Kékszalag 1934-ben, a Csillagtúra és a rendszeresen megrendezett nemzeti bajnokságok is, illetve 1933-ban a Balaton adott otthont a vitorlázás első Európa-bajnokságának.
A kommunista diktatúra a Horthy-rendszerrel azonosította a vitorlázást, és bár nem tiltotta, a sportág fejlődése megakadt. A nyolcvanas évek Ötvös Csöpi filmjei keltették fel újra a szélesebb körű érdeklődést, de az igazi robbanás a rendszerváltás után következett. Ennek ellenére Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye még évtizedekig viszonylag kevés indulót számolhatott. A kétezres évekig kevesebb mint kétszáz hajó nevezett a Kékszalagra, majd Litkey Farkas bemutatta a közönségnek a nagy testű libera hajókat, amelyek tizenhat versenyzővel sorra döntötték a rekordokat. 2012-től katamaránok is indulhatnak, ami tovább növelte a népszerűséget. Az elmúlt években rendre több mint ötszáz hajó nevezett, igaz, többségében magyarok.