Az elmúlt hetekben a világviszonylatban is példátlan hőhullám miatt több európai országban lobbantak fel erdőtüzek. A legsúlyosabban érintett állam a turisták által kedvelt Görögország. Rodosz szigetéről a veszélyhelyzet miatt több mint 19 ezer embert kellett kimenekíteni, a görög hatóságok közlése szerint ez volt az ország történelmének legnagyobb evakuációs akciója. A tüzek emberéleteket is követeltek: egy tűzoltó repülőgép lezuhant, a két pilóta életét vesztette, ezenfelül a lángok egy lőszerraktárat is elértek, amely ennek következtében felrobbant.
Az itt nyaraló turisták rögtön próbálták elhagyni a szigetet, ugyanakkor ez nem minden esetben ment zökkenőmentesen: a beszámolók szerint például több százan voltak kénytelenek az éjszakát a rodoszi reptéren tölteni, amíg a légitársaságok életbe léptették a vészhelyzeti protokollt.
Az egésznek teljesen világvége-hangulata volt
– mondta a brit Sky News hírcsatornának egy, a szigetről kimenekített turista.
Teendők a pánik elkerülésére
De mit tehet ilyen helyzetben egy külföldi, kihez fordulhat, ha baj van? Amennyiben erdőtűz ütne ki a tartózkodási helyünkön vagy annak közvetlen közelében, követni kell a tűz előrehaladását a rádión, a televízión vagy a helyi közösségimédia-fiókokon keresztül, hogy a lehető leghamarabb megkapjuk a figyelmeztetéseket vagy az információkat a hatóságoktól és a kiürítési terveket koordináló vészhelyzeti tisztviselőktől. Emellett pedig amennyiben azonnali segítségre van szükségünk, fel kell vennünk a kapcsolatot a konzuli szolgálat weboldalán megtalálható telefonszámon a magyar állam helyi külképviseletével. Ehhez kiemelten fontos, hogy még utazásunk előtt regisztráljunk a külügyminisztérium oldalán konzuli védelemért.
Ha akkora a baj, hogy evakuálási parancsot adnak ki vagy el kell hagynunk a szállást, mindenképpen érdemes magunkkal vinni az előkészített vészhelyzeti készletet és az alapvető fontosságú tárgyakat, arra készülve, hogy a hátrahagyott értékekért már nem térhetünk vissza.
Sok mediterrán országban, ahol nagy az esély az erdőtüzek kialakulására, ezek a rendszerek rosszul vagy nem működnek, így pedig a helyiek, illetve a turisták tájékoztatása sem történt meg időben. A felkészületlenség, illetve a rendelkezésre álló eszközök hiánya miatt pedig több területen is pánikhangulat alakult ki, ami egyaránt nehezítette a mentési, illetve a tűzoltási munkálatokat.
Fontos: a hatóságok mindenkit arra kérnek, hogy amennyiben tűz fenyegeti a szállásunkat vagy a településünket, azt azonnal jelentsük a segélyhívó szolgálaton keresztül a katasztrófavédelemnek, amely egyúttal tájékoztatást is ad arról, hogy mit kell tenni a kialakult helyzetben, illetve informálnak minket a módosult menekülési útvonalakról is.
Azt ugyanakkor sokan figyelmen kívül hagyják, ahogyan azt most is látni lehetett, hogy a tűz mellett számos veszély leselkedhet az emberekre, ilyen a füstmérgezés, az égési sérülések és a pánik, illetve a rossz látási viszonyok okozta különböző balesetek. Az erdőtüzek közben és után pedig az utak tele lehetnek törmelékkel, kidőlt fákkal és leszakadt villanyvezetékekkel, amelyek áramütést okozhatnak. A tüzek után is fontos hallgatni a rádiót, a televíziót vagy figyelni a helyi közösségimédia-fiókokat, hogy a hatóságok által közreadott információk a lehető leghamarabb eljussanak mindenkihez.
A hálózatok terheltsége miatt pedig fontos, hogy csak akkor telefonáljunk, ha valaki élete veszélyben van vagy ha azonnali sürgősségi segítségre van szükség.
Ellenkező esetben használjunk alternatív kommunikációs módszereket, például a közösségi médiát. Példának okáért ugyanis Görögországban a mentést megnehezítette, hogy a Rodosz szigetén tartózkodók intenzíven használták a hálózatokat, így sok esetben a mentési, illetve tűzoltási munkálatokban részt vevő csoportok kommunikációja vált nehezebbé.
Magyar erdőtüzek lehetőségei
– A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, vagyis az erdő talaján levő avar és egyéb elhalt növényi részek, kisebb cserjék kapnak lángra. Ha a tűz a fák lombját is érinti, azt koronatűznek nevezzük. A koronatüzek Magyarországon nagyon ritkák, illetve nagyon kis területre korlátozódnak. Ilyen ritka esetek az örökzöldeknél, az alföldi fenyvesekben és a borókásokban fordulnak elő
– mondja el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Mukics Dániel alezredes.
